Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Rengeteg munkalehetőséggel kecsegtet a fejlett országok szakemberhiánya

Bizó Dániel, 2007. július 05. 15:01
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Gyakorlatilag közhelynek számít a hazai vállalatok körében, hogy képzett informatikusból hiány van a munkaerőpiacon, de legalábbis időbe telik megtalálni a megfelelő szakembereket. Nemzetközi híradások alapján nincs ez másként sehol máshol sem a világon, ahogyan az ezredfordulót követő sokkból magához tér az IT-ipar, és az egész világgazdaság is. Ez ugyanakkor kézenfekvő módon lehetőségeket teremt a informatikai szakemberek számára, és nemcsak itthon, hanem külföldön is: az Egyesült Államok és Németország is szakemberhiánnyal küszködik, és a vállalatok a politikusokkal küzdenek a külföldi munkavállalók könnyebb behozatala érdekében.

[HWSW] Gyakorlatilag közhelynek számít a hazai vállalatok körében, hogy képzett informatikusból hiány van a munkaerőpiacon, de legalábbis időbe telik megtalálni a megfelelő szakembereket. Nemzetközi híradások alapján nincs ez másként sehol máshol sem a világon, ahogyan az ezredfordulót követő sokkból magához tér az IT-ipar, és az egész világgazdaság is. Ez ugyanakkor kézenfekvő módon lehetőségeket teremt a informatikai szakemberek számára, és nemcsak itthon, hanem külföldön is: az Egyesült Államok és Németország is szakemberhiánnyal küszködik, és a vállalatok a politikusokkal küzdenek a külföldi munkavállalók könnyebb behozatala érdekében.

Munkalehetőségek ezrei

Az amerikai technológiai vállalatok évek óta lobbiznak a kormányzatnál, hogy növeljék meg a képzett munkaerőimportra felállított éves kvótát (H-1B vízumok), melyet a dotkom lufi kipukkadását követően 195 ezerről 2003-ban 65 ezerre, vagyis harmadára csökkentettek. A hi-tech vállalatok képviselői, köztük Bill Gates, Steve Ballmer és Craig Barrett nemrég személyesen lobbiztak az amerikai Kongresszus képviselőinél annak érdekében, hogy lazítsanak a képzett munkavállalókra vonatkozó munkavállalási és letelepedési keretszámokon.

A cégek állítják, szükségük van a külföldi szakemberekre ahhoz, hogy sikeresek legyenek. A Google vezetői például emlékeztették a szenátorokat arra, hogy a vállalat egyik alapítója Oroszországból emigrált még fiatalon -- hozzátéve, hogy rengeteg bevándorló szoftverménökre, matematikusra és számítástechnikai szakemberre van szükségük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak egy tudásalapú globális gazdaságban. A Google európai tevékenységét felügyelő alelnöke, Nikesh Arora magyarországi látogatása során elmondta, hogy vállalata folyamatosan keresi a tehetségeket.

Az amerikai munkavállalókat tömörítő érdekképviseleti szervezetek természetesen vitatják a külföldi munkaerőimport szükségességét, és a munkanélküli amerikai informatikusok tömegére mutogatnak. A több mint 225 ezer villamos-, elektronikai, számítógép- és szoftvermérnököt tömörítő Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) amerikai tagozata szerint nincs szó szakemberhiányról, a cégek csak a béreket akarják letörni. A vállalatok természetesen nem értenek egyet. A Microsoft és a több IT-vállalat állítja, a H-1B keretében behozott alkalmazottakkal olyan helyeket töltenek fel, amelyekre nincs elegendő vagy megfelelő hazai munkaerő, vagy ritkább esetben kivételes képességekkel rendelkező embereket hoznak.

Bármi is legyen a valóság, a vállalatok nem érték el céljukat. A lobbi azonban nem volt teljesen hatástalan: a jövőben a tervek szerint egyre több képzett munkaerőt, így informatikust is fogad az Egyesült Államok. A múlt héten megszavazott törvény végső formájában 2008-ban 65-ről 115 ezerre emeli majd a kiadható H-1B vízumok limitjét, később pedig 180 ezerre is rúghat, megközelítve a dotkom láz időszakának mértékét. Ezen túlmenően a vállalatok 20 ezer zöldkártyát is kapnak a kiemelkedő képességű emberek számára. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának becslése alapján 2002 és 2010 között több mint egymillió IT-munkahely jön létre az országban, miközben a Forrester Research becslése szerint ennek másfélszerese kerül tengerentúlra.

Gondban Németország

Az Egyesült Államok mellett máshol is szakemberhiánnyal küzdenek az iparosodást meghaladott országok, köztük Németország. A német ICT-ipari szereplőket tömörítő Bitkom 150 high-tech vállalatra kiterjedő felmérése a szakemberek hiánya az ipar növekedésének gátjává válik, vagy már vált is. A válaszadók 59 százaléka vélte úgy, hogy a megfelelően képzett alkalmazottak hiányának mértéke már gátolja az üzleti tevékenységet, ami a 2001 óta folyó kutatás történetének legmagasabb értéke.

A német munkaügyi hivatal, az Arbeits Agentur adatai alapján 2007 júniusára egy év alatt 30 százalékkal csökkent a munkanélküli informatikusok száma, miközben összességében 20 százalékkal emelkedett a regisztrált betöltetlen állások száma. A Bitkom becslése szerint csak a német informatikai ipar jelenleg 20 ezer betöltetlen munkahellyel rendelkezik: különösen keresettek a képzett szoftverfejlesztők, a projektvezetők és tanácsadók. A Bitkom, hasonlóan az amerikai lobbihoz, szintén immigrációval akarja rövidtávon megoldani a hiányt. Ehhez véleményük szerint a német letelepedési feltételek könnyítésére is szükség van, többek között a jelenleg évi 85 500 eurós (havi kb. 1,8 millió forintos) bérküszöböt akár felére csökkenteni.

A fejlett országok tömörítő Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az OECD ugyanakkor nem csak rövid, hanem hosszútávon is a bevándorlásban látja a megoldást azokra a kedvezőtlen demográfiai trendekre, melyek jellemzően leginkább Japánt, de gyakorlatilag egész Európát is sújtják. A legsúlyosabb problémákkal a Közösség két meghatározó gazdasága küzd, Olaszország és Németország, ahol az aktív korú népesség (15-64) fogyóban van, nemcsak az arányuk romlik az eltartottakhoz képest. Erre a válasz évi legalább 150-170 ezer, lehetőség szerint szakképzett bevándorló lehet, majd később ez a szám valószínűleg tovább emelkedik.

Az OECD legfrissebb migrációs elemzése alapján a Magyarországról való elvándorlás mértéke jelentős, bár nem állnak rendelkezésre pontos adatok a hazai statisztikák hiányossága következtében. A jelentés szerint néhány szektor, köztük az egészségügy és a kutatás-fejlesztés szenvedett jelentős munkaerőveszteségeket, területileg pedig a Nyugat-Dunántúl sújtotta a szakemberek kivándorlása, és képzett hiányt a munkaerőpiacon. A felmérések alapján a magyar férfiak külföldi munkavállalási hajlandósága hanyatlóban van, míg a nőknek éppen ellenkezőleg, egyre nagyobb arányban fontolgatják ezt a lehetőséget.