Szerző: Bizó Dániel

2007. április 11. 08:20

Drasztikus lépések a Sony chipgyártó részlegénél

[Reuters/Nikkei Electronics/HWSW] A nehéz időket megélt Sony vasárnap közölte, hogy kilép az NEC-vel és a Toshibával közösen létrehozott félvezetőipari kutatás-fejlesztési szövetségből. A lépés a vállalat félvezetőgyártó részlegének súlyos kiadásait hivatott lefaragni, és nincs közvetlen kihatással egyik chip termelésére sem, így a Cellt sem érinti, mely a PlayStation 3 lelke. A vállalat középtávon azonban a teljes kiszervezés mellett dönthet, miközben új üzleti modellt keres chipgyártása számára.

[Reuters/Nikkei Electronics/HWSW] A nehéz időket megélt Sony vasárnap közölte, hogy kilép az NEC-vel és a Toshibával közösen létrehozott félvezetőipari kutatás-fejlesztési szövetségből. A lépés a vállalat félvezetőgyártó részlegének súlyos kiadásait hivatott lefaragni, és nincs közvetlen kihatással egyik chip termelésére sem, így a Cellt sem érinti, mely a PlayStation 3 lelke. A vállalat középtávon azonban a teljes kiszervezés mellett dönthet, miközben új üzleti modellt keres chipgyártása számára.

Költségcsökkentés

A három japán elektronikai óriás tavaly év elején jelentette be, hogy a 45 nanométeres csíkszélességű áramkörök termeléséhez szükséges gyártástechnológia kifejlesztését közösen folytatják tovább, egyesítve mérnöki erőforrásaikat, és megosztva a költségeket. A kollaboráció már decemberre sikert szült, és a triumvirátus elkészült a nagyteljesítményű, 45 nanométeres logikai áramkörök gyártásához szükséges eljárás kidolgozásával, majd idén év elejére az alacsony fogyasztású logikákra szabott technológia is megszületett a Toshiba yokohamai mikroelektronikai központjában.

A trilaterális szerzős márciusban járt le, és a Sony nem hosszabbította azt meg, míg a Toshiba és az NEC várhatóan folytatják a munkát. A Sony chipgyártása az elmúlt három évben folyamatosan veszteséget termelt, a márciussal zárult pénzügyi évben pedig a vállalat hatalmas, 450 millió dolláros negatívumot prognosztizál. A Sony a világ tizenötödik legnagyobb chipszállítója, a Toshiba a negyedik, míg az NEC a tizenegyedik.

A Sony a Toshibával közösen a 90 nanométeres generációnál (CMOS4 eljárás) még az Intelt is megelőzte az integrált PlayStation 2 chip bemutatásával, a hatalmas befektetések ellenére azonban 65 nanométeren már egyértelműen visszaesett a Toshiba-vezette tandem, így a PlayStation 3 processzora, a Cell még három évvel később sem került portolásra a CMOS5 eljárásra, és vélhetően már nem is fog ez megtörténni.

A Sony ugyanis hajót váltott, és az IBM-vezette félvezetőipari kutatás-fejlesztési szövetség mellett tör pálcát, melynek oszlopos tagjai még az AMD és a Toshiba is, valamint a szerződéses gyártás (foundry) oldaláról a szingapúri Chartered hozza magával a know-howt. A Cell chip az ISTAC-szövetség által fejlesztett SOI-eljárásokon (szigetelőrétegbe ágyazott szilícium) készül, melyen az AMD chipjei, vagy az Xbox 360 Xenon processzora. Jelenleg a termelés 65 nanométeres konverziója folyik, a 45 nanométer bevezetése pedig 2008 második felére, 2009 elejére várható.

A Nakagawa-faktor

Howard Stringer elnök-vezérigazgató fél évvel ezelőtt Nakagawa Yutakát nevezte ki chipgyártásért felelős vezetővé, aki az elektronikai részlegnél már nevet szerzett magának, és akit kíméletlenül profitorientáltnak tartanak. Nakagawa egyik első jelentős lépése tehát az, hogy a párhuzamos, ezért pazarló félvezető kutatás-fejlesztések közül az egyiket leállította, miután korábban közölte, hogy a félvezetőipari beruházásokat jelentősen visszafogja -- a Sony az elmúlt 3 pénzügyi évben mintegy 4 milliárd dollárt fordított ilyen célra.

Yutaka Nagakawa, Sony

"Néhányuk aggodalmát fejezte ki, hogy Nakagawa-san túl kemény. Istenem, remélem is, hiszen ezért került kinevezésre" -- mondta egy igazgatósági ülésen Stringer, akinek feladata nem kisebb, minthogy újra felvigároztassa a japán cégbirodalmat. A 61 éves Nakagawa egyúttal a félvezetőgyártás üzleti modelljének megváltoztatására készül, mely eddig a belső Sony-ügyfelekre alapozott, megvédve a részleget a piaci versenytől.

A megbízott elnök ezzel szemben a kifejlesztett chipeket külső vevőknek is kínálni akarja, ezzel növelve forgalmát, versenyképességre kényszeríteni a működést, és nagyobb hangsúlyt helyezve a piacképes, innovatív chiptervezésre. A Sony például piacvezető a fényképezőgépekben és kamerákban használt képszenzor chipek terén, és az ezekből származó forgalmat három év alatt 40 százalékkal tervezik növelni.

Kiszervezésre esélyes a Cell

Az opciók között felbukkant a PlayStationök chipjeinek, köztük a Cell termelésének kiszervezése is a 45 nanométeres vagy az azt követő érában. Nakagawa szerint korábban ez azért nem merülhetett fel, mert a foundry-ipar nem állt azon a szinten, hogy nagyteljesítményű chipek gyártását lehessen alapozni rá. A 45 nanométeres és az azt követő korszakban azonban már megváltozhat ez a helyzet, véli.

Egy adott időben nagyteljesítményűnek számító chip, mint a Cell, vagy 2000 magasságában az Emotion Engine, igen fejlett gyártási eljárást igényel, és a fajlagos gyártási költségek folyamatos lefaragása, valamint a következő generációs chipek versenyképességének érdekében erőltetett ütemű kutatás-fejlesztést és beruházásokat is. A befektetések azonban egyre kevésbé térülnek meg, ahogyan a félvezetőipari költségek a csillagászati árú berendezések miatt generációnként, vagyis 2-3 évente mintegy másfélszeresükre emelkednek.

A Cell termelésének egy része már jelenleg is kiszervezésre került, hiszen az IBM üzemében, East Fishkillben is gyártják, igaz, a Sony itt befektetőként is jelen van, és az IBM nem éppen olcsó. A Microsoft Xbox 360 vagy a Nintendo Wii processzorainak termelése teljesen foundrykra alapoz. Igaz, egyelőre még némi előnyt jelent a saját gyártás, hiszen a Cell nagyobb mérete ellenére előbb áll át 65 nanométerre a Sony nagaszaki üzemében, mint ahogyan a Chartered képes megkezdeni a 65 nanométeres Xenonok termelését, az viszont már kétséges, hogy egy fél éves előnyt igazol-e több százmillió, vagy akár milliárd dolláros beruházást.

A világ legnagyobb foundryja, a TSMC a napokban közölte, már hogy szeptemberben megkezdheti az alacsony fogyasztásra optimalizált 45 nanométeres termelést, amit az általános célú, illetve a nagyteljesítményű eljárások követnek majd, vélhetően 1-2 negyedéves késésekkel. A tajvani cég tehát már a világ félvezetőgyártásának élvonalához tartozik, és kizárólag az Intel jár egyértelműen előtte. Tekintve, hogy a PlayStation 3-ba kerülő Cell rögzített specifikációkkal rendelkezik, a TSMC számára 45 nanométeren nem okozna gondot a 3,2 gigahertzes, addigra már csak 80 négyzetmilliméter körüli chip tömegtermelése.

Előfizetési lehetőség a NetAcademia és a Training360 mind a 600 online tanfolyamára 1 éven át 1 tanfolyam áráért. Siess, ez az őrült ajánlat csak október 31-ig él!

a címlapról