Szerző: Bodnár Ádám

2006. szeptember 27. 14:28:22

Nyolcvanmagos processzort mutatott be az Intel

A San Franciscóban tegnap kezdődött Intel Developer Forum első napján Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója egy nyolcvan processzormagot tartalmazó lapkákat hordozó szilíciumostyát mutatott be a nyilvánosság előtt.

HIRDETÉS

[HWSW] A San Franciscóban tegnap kezdődött Intel Developer Forum első napján Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója egy nyolcvan processzormagot tartalmazó lapkákat hordozó szilíciumostyát mutatott be a nyilvánosság előtt.

A fejlesztés nem áll le

Az Intel vezetőjének elmondása szerint a 80 darab egyszerű lebegőpontos egységet tartalmazó chipek 1 terabit/s belső sávszélesség mellett 1 teraFLOPS teljesítményre képesek, vagyis másodpercenként egybillió lebegőpontos műveletet hajtanak végre. Jelenleg ez még szuperszámítógép-kategóriás teljesítmény, a világ leggyorsabb rendszereit számba vevő Top500 listán utolsó helyen álló szuperszámítógép 2,026 teraFLOPS sebességű az iparág-szerte elfogadott Linpack benchmark szerint.

Otellini úgy véli, az Intel fejlesztései a félvezetőgyártás területén már az évtized végére lehetővé teszik ilyen, több tíz magot tartalmazó lapkák kereskedelmi bevezetését. A vállalat jelenleg a világon egyedül alkalmaz 65 nanométeres technológiát kereskedelmi termékek előállítására -- mondta az Intel vezetője. Otellini kitért rá, hogy az oregoni Hillsboróban található D1D chipgyárban 2007 második felében már a 45 nanométeres processzorok sorozatgyártását kezdik meg, 2008 végére pedig összesen három üzemben, 46 ezer négyzetméternyi tisztateremben folyhat a 45 nanométeres csíkszélességű lapkák tömegtermelése.

Az Intel korábbi tervei szerint nem csak gyártástechnológiáját újítja meg kétévente, hanem processzorainak mikroarchitektúráját is. Ennek értelmében az idén, azaz 2006-ban megjelent Core után 2008-ban érkezhet a Nehalem, 2010-ben pedig a Geisher, bár hogy ezek milyen újdonságokat vonultatnak fel, arról ezidáig nem esett szó. A Nehalem már 45 nanométeres, a Geisher pedig 32 nanométeres csíkszélességgel készül.

Otellini elmondása szerint a fejlesztéseknek köszönhetően gyártástechnológiai generációnként 300 százalékos javulást várnak energiahatékonyság területén, amely részint az újabbnál újabb tranzisztorok, valamint tervezési metódusok megjelenésének köszönhető. A vállalat továbbra is tartani kívánja magát a kétéves technológiai ciklusokhoz, így 2009-ben kezdené meg a 32 nanométeres, 2011-ben pedig a 22 nanométeres lapkák tömegtermelését. Az Intel várakozásai szerint egy 22 nanométeres chipen már gazdaságosan gyárthatók lesznek akár 32 milliárd tranzisztorból álló áramkörök is. Jelenleg az Intel legtöbb tranzisztorból álló chipje a kétmagos Itanium 2, amely 1,72 milliárd tranzisztorból áll, ebből 1,55 milliárd alkotja a 24 megabájtos harmadszintű cache-t.

Magok tucatjai egy chipen

A mai processzorok egyik legnagyobb problémája, hogy a kommunikációs sávszélesség korlátait elfedni hivatott cache, valamint lehető legtöbb, párhuzamosan végrehajtható utasítást futási időben "megkereső" logika helyigénye már régen túlnőtt a végrehajtóegységekén. Ezek az áramkörök foglalják el a lapka nagyobb részét és felelősek a fogyasztás és hőtermelés többségéért is. Ezáltal az ilyen magok energiahatékonysága szükségképpen alacsony. Az Intel Terascale kezdeményezés lényege, hogy rendkívül egyszerű (akár in-order) magok tucatjai kerüljenek egy chipre -- hasonlóan a Sony PlayStation 3-ban is megtalálható Cellhez.


80 darab 80 magos processzor egy waferen

A vállalat szerint ez jelenti a továbblépést nem csak számítási teljesítmény, hanem az energiahatékonyság területén is (az éppen nem használt magok egyszerűen kikapcsolhatók). Ez a megközelítés ugyanakkor olyan szoftvereket igényel, amelyek képesek profitálni a rendelkezésre álló erőforrásokból, magok tucatjaiból vagy akár százaiból is. Az ilyen processzorok azonban új lehetőséget nyitnak az alkalmazások előtt is, eddig sosem látott bonyolultságú algoritmusok futtatását lehetővé téve.

a címlapról