IBM: memória egyetlen molekulából
[Physorg] Egyetlen molekulában képesek voltak információt tárolni az IBM svájci kutatói. Tudományos felfedezésüket a nanotechnológiával foglalkozó Small Times lapban tették közzé. A két aranyelektróda közé kifeszített ún- Tour-vezeték molekula állapotát az elektródákon átfolyó áram segítségével lehetett 0-ról 1-re változtatni. Az IBM laboratóriumában a molekula órákon át képes volt megbízhatóan működni, kiolvasás után is stabilan megtartani állapotát.
Még kezdeti stádiumban
Az IBM kutatói szerint a molekula állapotváltási sebessége attól függ, milyen mechanizmust használnak az állapotváltoztatáshoz. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy mélyebben megértsék az anyag viselkedését, és kiderítsék, használható-e kereskedelmi körülmények között, tömegtermelésben létrehozott áramkörök gyártására. A helyzetet bonyolítja, hogy a kísérleteket rendkívül alacsony hőmérsékleten kellett végezni, szobahőmérsékleten ugyanis az aprócska aranyelektróda pár kapcsolás után megolvadt és elfolyt, rövidzárat okozva.
A kutatást vezető Heike Riel szerint a struktrúra kapcsolási sebessége 640 mikrosecundumnál (milliomod másodpercnél) biztosan kevesebb, de hogy pontosan mennyi a technológia határa, azt egyelőre nem tudják a szakértők. A 640 mikrosecundumos kapcsolási idő közelítőleg 1,5 kHz-es órajelnek felel meg. A mindössze 1,5 nanométer hosszú molekula századakkora mint a félvezetőgyártásban jelenleg elterjedt legfejlettebb technológiákkal előállítható memóriacellák.
A szilícium-korszak a végéhez közeledik
Az iparban általánosan elterjedt nézet, hogy a szilícium-alapú félvezetők korszaka a 22 nanométeres csíkszélesség elérésével a végéhez közledik, bár a fizikai korlátokat csak 10 nanométer körül érik el a gyártók. Tavaly ősszel azonban koreai tudósok olyan áttörést értek el, amely elméletben lehetővé tenné 5 nanométer csíkszélességű chipek gyártását is. A teljes képhez hozzátartozik még, hogy pár éve a 100 nanométeres csíkszélesség elérését is lehetetlennek gondolták a szakértők, miközben ma már 65 nanométeres chipek is készülnek tömegtermelésben az Intelnél.
Abban viszont egyetértenek az iparág szereplői, hogy szükség van alternatív megközelítések kutatására, amelyek leválthatják a jelenleg elterjedt szilícium-alapú technológiákat. Ezek egyike a molekulákból álló félvezetők, de számos más elképzelés tartja még magát, többek között a karbon nanocsövek is, amelyek kutatásában az IBM szintén úttörő szerepet vállal.