Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Visszataszító tevékenységük Kínában egy szégyen!

Bizó Dániel, 2006. február 22. 15:19
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[Associated Press/Reuters] Heves politikai adok-kapok bontakozott ki múlt héten a legnagyobb amerikai IT-vállalatok körül. Az amerikai kormányzat éles hangú meghallgatásra rendelte be a Google, a Yahoo! és a Microsoft képviselőit, ahol a kínai kormánnyal való együttműködést kérték számon. Eközben a kormányzat másik fele, az igazságügy egy egész heti részletes keresési adatbázist kér tőlük az amerikai állampolgárok által keresett kulcsszavakkal kapcsolatban.

[Associated Press/Reuters] Heves politikai adok-kapok bontakozott ki múlt héten a legnagyobb amerikai IT-vállalatok körül. Az amerikai kormányzat éles hangú meghallgatásra rendelte be a Google, a Yahoo! és a Microsoft képviselőit, ahol a kínai kormánnyal való együttműködést kérték számon. Eközben a kormányzat másik fele, az igazságügy egy egész heti részletes keresési adatbázist kér tőlük az amerikai állampolgárok által keresett kulcsszavakkal kapcsolatban.

"Hogyan alszanak éjszaka"?

"Visszataszító tevékenységük Kínában egy szégyen. Egyszerűen nem értem, vállalati vezetőik hogyan alszanak éjszaka" -- pirított rá a cégek képviselőire a magyar származású republikánus képviselő, Tom Lantos. A nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó albizottság azért ült össze, hogy meghallgassa az amerikai vállalatokat kínai tevékenységükről, és arról, milyen követeléseknek kell eleget tenniük.

Mind a Google, a Yahoo! és a Microsoft együttműködik a kínai kormányzattal a szólásszabadság korlátozásában, ugyanis ez a törvényi feltétele annak, hogy helyi működéssel versenyképesek legyen a hatalmas kínai piacért folyó harcban. Az 1,3 milliárd lelket számláló Kínában már mintegy 110 millió rendszeres internetező van, és a keleti partsáv virágzó városainak látványos fejlődésével ez a tömeg évről évre nagy léptékben duzzad, majd terjed nyugatnak.

Az albizottságot elnökölő Chris Smith elmondta, hogy törvénytervezetet fognak készíteni, amely hatósági ellenőrzés alá vonná bizonyos technológiai termékek, szolgáltatások exportját olyan országokba, ahol megsértik az emberi jogokat. Más képviselők szerint az Egyesült Államoknak diplomáciai eszközökhöz kellene folyamodnia, mivel a kínaiak számára az amerikai piac hatalmas bevételt termelt, 2005-ben 201 milliárd dollárnyi (42,5 ezer milliárd forint) kereskedelmi többletük keletkezett csak az Államokkal szemben.

ellenorzottinternet.cn

A Google csak nemrég adta be derekát, hogy végre akadálytalanul szolgáltathasson a kontinensnyi országban, .cn legfelsőbb szintű tartományt kapva, és elkerülve, hogy a Kínai Nagy Tűzfal időről időre ellehetetlensítse az oldalaihoz való hozzáférést. A kínai hatóságok megkövetelik, hogy az internetes vállalatok szűrjenek illetve távolítsanak el bizonyos nem kívánatos tartalmakat, a három legérzékenyebb terület a politika, a vallás és a szex. A Google és más szolgáltatók kínai keresői rendre kevesebb és más, "politikailag korrekt" találatot produkálnak ezekben a témakörökben.

Egészséges, rendezett fejlődés
Az albizottsági meghallgatást követően a kínai kormány nyilatkozatot adott ki, melyben kiáll gyakorlata mellett. "Normális, hogy az egyes országok a törvényeknek megfelelően kezelik az internetet, és hogy egészséges, rendezett módon irányítják fejlődését" -- mondta el Gang Csin, a kínai külügy szóvivője. Hozzátette, országa átvett és tanult dolgokat az Egyesült Államoktól és más nemzetektől.

A kínai kormány feltételeinek elfogadása fájdalmas döntés volt, állítja a Google, hiszen ellenkezik a cég filozófiájával, ugyanakkor azt remélik, hozzájárulhatnak Kína további fejlődéséhez -- kimondatlanul a szólás- és politikai szabadság kiteljesedéséhez. Kínában a kormányzat, a kommunista párt legitimitása, a demokrácia, Tajvan szabadsága vagy a pornó tabutémáknak számítanak. "Egy tökéletlen világban tökéletlen döntést kellett hoznunk" -- mondta el a Google egyik alelnöke, Elliot Schrage.

A teljesebb igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy hasonló szűrést, bár sokkal kisebb léptékben, már alkalmaz a Google, mégpedig két demokratikus európai országban. Franciaországban és Németországban a Google a helyi törvényeknek megfelelően szűri a náci propagandát és a náci relikviák adásvételével kapcsolatos linkeket, de más vállalatok is hasonló lépésekre kényszerültek.

A Yahoo!-t már több alkalommal megvádolták nemzetközi emberjogi aktivisták, hogy együttműködött a kínai kormányzattal két újságíró bebörtönzésében is. Az amerikai portálhálózat azzal védekezett, hogy a helyi törvények értelmében mérlegelés nélkül együtt kell működniük a helyi hatóságokkal, és azok nem közlik az adatkérés okát -- ahogyan ez más demokratikus országban is gyakorlat. A Microsoft emberjogi "bűnlajstromán" eddig "kínos" blogok eltávolítása szerepel.

Janus másik arca

Miközben a kongresszus látványosan ütlegeli a kínai rezsimmel együttműködő vállalatokat, addig az Igazságügyi Minisztérium hónapok óta harcot vív ugyenezekkel a dotkom-óriásokkal, hogy adjanak át keresési információkat felhasználóikról. Az indoklás szerint az adatokra, hogy milyen kulcsszavakra, tartalomra keresnek amerikai civilek, azért van szükség, hogy megvizsgálják a tartalomszűrés jelenlegi hatékonyságát, amely a feltételezések szerint nem elégséges a gyermekvédelem szempontjából.

A Google immár fél éve megtagadja az adatszolgáltatást, és vehemensen kritizálja az igazságügyiek ezen igényét. A vezető keresőszolgáltató szerint az elképzelés, hogy kulcsszavak alapján következtetnének szokásokra, teljes tájékozatlanságra vall, és értelmetlen. Hovatovább, kétlik, hogy megfelelően tudnák kezelni az adatokat, anélkül, hogy riválisai ne tudjanak betekintést nyerni, és információkat gyűjteni technológiájáról. De a legfőbb szempont, hogy a felhasználók bizalma megrendülne a Google együttműködése esetén, ami elkerülhetetlenül forgalomcsökkenéshez vezetne.

Jogvédők szerint a kérés, amelyre egyébként a Microsoft és a Yahoo! is adott némi választ, csak az első lépés abban az irányban, hogy aktívan, és törvényi hatállyal cenzúrázzák az amerikai webet, és hogy akár arra szólítsák fel a Google-t és más vállalatokat, hogy szolgáltatássák ki az egyes felhasználók adatait -- ami nem esne messze a mai kínai gyakorlattól.

Az American Civil Liberties Union (ACLU) szabadságjogi szervezet kiállt a Google mellett, ellenezve a politika erőfeszítéseit. "Ez az idézés a legújabb példája a kormányzati túlkapásnak, amelyben a kormány nyilvánvalóan úgy hiszi, követelheti, hogy magánszereplők mindenféle információt adjanak át ügyfeleikről, csak mert a kormányzat kijelenti, szüksége van az információra" -- írja az ACLU egyik ügyvédje.