Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az Európai Parlament lesöpörte a szoftverszabadalmakat

Bizó Dániel, 2005. július 06. 15:12
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[AP] Az Európai Parlament egyhangú szavazással mondott nemet ma a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos uniós tervezetre. A 648 nemmel szemben mindössze 14 igen árválkodott.

[AP] Az Európai Parlament egyhangú szavazással mondott nemet ma a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos uniós tervezetre. A 648 nemmel szemben mindössze 14 igen árválkodott.

Győzött a félelem

A döntés kedvezőtlen a szabadalmak mellett kardoskodó nagyvállalatok számára, melyek szerteágazó szellemi tulajdonukat szabadalmak révén kívánták volna Európában is körülbástyázni. Ha az igen győz, az összes tagállamban lehetővé vált volna, hogy ezen vállalatok érvényesítsék szabadalmaikhoz fűződő jogaikat, valószínűleg jogi viták, fenyegetések, jogdíjak és kártérítések lavináját vonva maga után.

A direktíva minden számítógépen megvalósított találmányt lefedett volna, így például a személygépkocsikban használt blokkolásgátló rendszerek vezérlését. Félelmek szerint életbe lépése hátrányosan érintette volna a kis- és középvállalkozásokat, mivel termékeik fejlesztése során nagy valószínűséggel ütköztek volna bele már levédett találmányokba, melyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet megkerülni, nem beszélve arról, hogy a szabadalmaztatás költséges, így azokat ily módon megvédeni sok vállalat és magánszemély számára nem lehetséges.

Ráadásul a szabadalmak miatt születő jogi viták az igazságszolgáltatás lassúsága miatt évekig is elhúzódhatnak, miközben nemhogy termék nem születik, a jogi költségek az egekbe szöknek -- erre elrettentő példa az Egyesült Államok is.

Az elrettentő példa

Az Egyesült Államokban régóta lehetőség nyílik szoftverekkel kapcsolatos szabadalmak bejegyeztetésére. A szabadalmi oltalom nyújtotta üzleti védelem mellett ugyanakkor számtalan elképesztő túlkapás is született így már, amelyeket csak jogi viták hosszú sorával, a szabadalmak hatályon kívül helyezésével lehet megszüntetni. Ilyen megdöbbentő szabadalom az Amazon "egykattintásos vásárlása", vagy a Microsoft által jegyzett "duplakattintásos vezérlés", de hozhatnánk a test.com szellemi tulajdonához tartozó online tesztkitöltést, vagy a mindennemű internetes hanghívással kapcsolatos jogokat birtokló Acceris Communicationst.

A szabadalmak a tengerentúlon eközben egyfajta csapásmérő fegyverként is funkcionálnak. Az olyan óriásvállalatok, mint az IBM például szabadalmaikat mintegy elrettentő fegyverként is használják az ellenük jogi pereket fontolgatók ellen -- ugyanis szinte biztos, hogy a több tízezer közül valamelyiket megsértette. Egyes becslések szerint ez a jogi fenyegetettség, amely az Egyesült Állam üzleti életét jellemzi, éves szinten dollár tízmilliárdokban mérhető károkat okoz a vállalatok és a gazdaság számára.

Minden marad a régiben

Az uniós direktívatervezet korábban igen heves vitákat váltott ki. A jellemzően globális vállalatok, köztük a Nokia, a Siemens vagy például az Alcatel keményen lobbiztak a szabadalmaztatás mellet, állítva, hogy szükségük van befektetéseik védelmére, mert anélkül túlságosan kockázatos kutatás-fejlesztési ráfordításaikat emelni. Ugyanakkor rengeteg, kis- és középvállalkozás érdekeit képviselő szervezet is a szabadalmi előterjesztés mellé állt.

A szabad szoftverek szószólói ugyanakkor a nyílt forráskódú szoftverek fejlődésének és létének fenyegetését látták. További ellenzők szerint a direktíva az európai szoftverfejlesztés bénítását jelentett volna. Ez az, ami miatt az európai képviselők végül nemet mondtak a tervezetre, mivel nem volt képes tisztázni és garantálni, hogy a verseny és az innováció nem szenved csorbát.

A szavazás tárgyát képező direktíva rengeteg módosítást szenvedett el, végül szinte átláthatatlanná fajult: a mai ülést megelőzően a képviselők 178 módosítást terjesztettek elő. Az így összetákolt tervezetet ráadásul már a szabadalmak mellett lobbizó, mintegy 10 ezer vállalatot képviselő érdekcsoport, az EICTA (European Information & Communications Technology Industry Association) sem igazán támogatta már. Szerintük a ma elbukott direktíva túlságosan leszűkítette volna a szabályzott területek körét.

A szoftverszabadalmak európai kérdésére tehát felkerült a pont, legalábbis egy időre, az Európai Bizottság ugyanis nem tervezi egy átdolgozott verzió ismételt beterjesztését a Parlament elé. A szoftverekkel kapcsolatos szellemi tulajdont tehát Európában továbbra is az egyes tagállamok szabadalmi hivatalai és jogszabályai kezelik, rendelkezve arról, mi védhető le, és mi nem. Az esetek többségében így a szerzői jogvédelem fog érvényesülni, amely automatikus, és ingyenes -- kedvezve az innovatív magánszemélyeknek és kisvállalkozásoknak.

Véleménye van?

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.