Frissítve: Aukciós biznisz kelet-európai módra

[iSITE] A dotkom vállalatok egyik ikonjának számító eBay aukciós portálhálózat lengyel oldalának beindításával nemrég megkezdte kelet-európai terjeszkedését. Az újabb portál, amely már a 27. a sorban, a már eddig is ismert felépítéssel, természetesen lengyel nyelven fogadja a látogatókat, az adás-vétel pedig zlotyiban folyik. Népességéből és az emberek internetezési szokásaiból fakadó nagyságából adódóan a lengyel piac a legvonzóbb a régió országai közül.

Mi van a háttérben?

A eset pikantériája azonban a részletekben rejlik. A lengyel internetes aukciós piac hozzávetőleg 80 százalékát a lengyel kézben lévő allegro.pl birtokolja, a rajta átmenő áruk összértéke tavaly nagyjából 49 milliárd forintnak megfelelő zlotyit tett ki. Az iSITE netes hírmagazin beszámolója szerint az eBay gyakorlatában szokatlan, hogy egy újabb piacra nem felvásárlással lép be, ha ott található egy kifejlődött, erőteljes szolgáltató.

Az akvizíció teljesen ésszerű magatartás egy globális vállalat nemzetközi terjeszkedésében, gondoljunk csak a kulturális különbségekre és a helyi kapcsolatok szükségességére. Az ilyen akvizíciók két legyet is ütnek egy csapásra: csökken a konkurencia, miközben sokkal gyorsabban lehet behatolni. Ez történt például a holland esetben is, amikoris az amerikai társaság a marktplaats.nl portál bekebelezésével jelent meg, de hozhatnánk német, brazil, koreai, vagy indiai példát is.

A magyar kapcsolat

Magas koncentráció

A magyar piac töredéke a lengyelének, mondták el lapunknak a Vatera képviselői. Salamon Éva, a társaság PR-menedzsere elárulta, hogy a teljes magyar e-kiskereskedelmi piac 12 milliárd forint körül alakult az elmúlt évben, amelyből a vatera.hu aukciós portál nagyjából 1,2 milliárdot hasított ki magának. A vállalat becslése szerint a hazai aukciókból 97-98 százalék körül lehetett forgalom alapján a részesedése, közölte Valner Szabolcs regionális igazgató.

Hogy mi az oka, hogy az eBay egy olyan nyilvánvalóan étvágygerjesztő fogást, mint az allegro.pl nem kebelezett be? Az iSITE szerzője szerint a háttérben az allegro.pl tulajdonosi vitája áll. A jogbiztonságról nem túl bíztató képet festő tudósítás szerint az allegro.pl egyik fő tulajdonosát egy tőkeemelés során egy csalással egyszerűen kisemmizték, mivel bepumpált tőkerészét a másik tulajdonos nevére írta az ügyvéd. Ez három éve történt, a per azóta is folyik a felek között, eddig eredmény nélkül.

Az esetnek azonban van egy váratlan magyar szála is, ugyanis az allegro.pl-ben az állítólagos csalással többségbe került Arjan Bakker és érdekeltségi köre közben megkezdte kelet-európai terjeszkedését, amelynek egyik produktuma a nemrég indult teszvesz.hu is. Még érdekesebb, hogy a teszvesz.hu mögött 49 százalékban Magyarország egyik legnagyobb kiadója áll, amely többek között a Figyelőt, a Nők Lapját, az FHM vagy a National Geographicot is jegyzi. A kacifántos ügy pontos részletei az iSITE cikkében olvashatóak.

Dobra Péter, a TeszVesz.hu oldal igazgatója és egyben a Sanoma képviselője megkeresésünkre elmondta, hogy az iSITE értesüléseit és a sugalmazott összefüggéseket tévesnek tartják. Mint levelében írja: "...sem a TeszVesznek, sem a résztulajdonos Sanoma Budapest Kiadói Rt-nek az Allegro körül zajló vitához nincs érdemben köze".

Kalapácsolás itthon

Valner Szabolcs, a Vatera regionális igazgatója szerint a teszvesz.hu megjelenése év végére várhatóan 10-20 százaléknyi szeletet fog kihasítan, azáltal, hogy gyorsabban nő majd a piac, hiszen az új belépő benyomulásával járó népszerűsítési kampány egyúttal piacbővítő hatással is bír, amelynek egy jelentős része a Vateránál csapódhat le.

Valner szerint a következő két-három évben az eBay biztosan nem fog belépni a magyar netaukciós piacra, ugyanis az egyelőre túl kis falat lenne számára. Nem csak a kisebb népesség az, amely kevésbé vonzóvá teszi hazánkat: míg Lengyelország népessége csak négyszerese a magyarnak, addig az internetezők száma hatszorosa, az aukciós forgalom pedig majdnem negyvenszerese. Rengeteg lehetőség lakozik tehát még a hazai webes aukcióban: a növekedés üteme tavaly durván 200 százalékot tett ki, míg az e-kereskedelem "mindössze" 50 százalékkal bővült. Várhatóan az ütem idén sem mérséklődik.