Csak ne olyan hevesen, Linux -- egyre erősebb a Microsoft

[CNET/HWSW] Nyugodtan állíthatjuk, hogy a Linux és a nyílt forrású szoftverek 2004-ben rengetegszer kaptak helyet a vezető hírek, cikkek között, mind a nyomtatott és az online szaksajtóban.

Kétségtelen, hogy a közösségi fejlesztésen alapuló szoftverek alapjaiban rengetik meg a szoftveripar üzleti modelljeit, azonban a média áradata hajlamos egy-egy témával kapcsolatban egyoldalú képet is kialakítani. Bár az operációs rendszerek terén a Linux, a különféle alkalmazások között pedig az OpenOffice.orghoz vagy a MySQL-hez és Sambához hasonló szabad szoftverek nyernek egyre nagyobb teret, téves lenne azt gondolni, hogy Gates gyermekének bármiféle kimutatható üzleti problémája lenne eddig a jelenséggel.

Linux -- veszélyes, de nem most

Egy korábban, az amerikai Értékpapír és Tőzsdefelügyelet (SEC) részére eljuttatott Microsoft-papírok elismerik ugyan, hogy a Linux elfogadottságának erősödése és terjedése komoly árcsökkentésekhez vezethet a jövőben, ami a behemót jövedelmezőségét érzékenyen érintheti. Ugyanakkor a világ második legértékesebb vállalata irdatlan és egyre csak növekvő pénztömeget termel ki negyedévről negyedévre.

A fejőstehénnek számító Windows PC-változatai és az Office termékeken túl a Microsoft szerver és fejlesztői termékei is stabilan kiváló eredményeket hoznak negyedévről negyedévre. Az ezeket forgalmazó Server and Tools üzleti egység az utóbbi négy negyedévben folyamatosan húsz százalék közeli növekedést produkált éves szinten. Az árbevétel a most zárult második pénzügyi negyedév során 18, az előzőben 19, illetve ennek megfelelően 20 és 22 és 21 százalékos növekedést mutatott.

A Windows különféle kiszolgálói változatainak értékesítése, amely közvetlenül összevethető a Linux teljesítményével, 17 százalékkal emelkedett az legutóbbi negyedév során. A MySQL-lel is hadakozó MS SQL Server pedig több mint 25 százalékos forgalombővülést tudott felmutatni. Idén nyáron várható a Yukon kódnéven ismert SQL Server 2005, amely az elképzelések szerint újabb lökést ad az üzletág számára, amely méretében így már a hagyományosan nagy egységeket is utolérheti.

Nem kell feltétlenül azonban egyelőre két rivális platformnak egymás kárára növekedni. Az ismert adatok szerint a tavalyi év során mind a Windowszal, mind a Linuxszal szállított kiszolgálók eladásai éves szinten kétszámjegyű növekedést produkáltak darabszám és érték tekintetében is. A tavalyi harmadik negyedévben a windowsos kiszolgálók forgalma 3,6 milliárdról 3,9 milliárd dollárra emelkedett, míg a Linux 1,06 milliárdot ért el a második negyedéves 900 millió dolláros forgalmat követően. Ezek az adatok 13,3 valamint 42,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Előny a Microsoftnál

A Steve Ballmer vezette cég amellett, hogy marketinggépezetével racionális alapokon igyekszik meggyőzni az üzleti felhasználókat, hogy Windows rendszerei megvételének és működtetésének teljes élettartam költsége (TCO, total cost of ownership) alacsonyabb, mint a linuxos megoldásoké, számottevő technikai előnyre is szert tesz alkalmazásai fejlesztése terén. Ez abból fakad, hogy a redmondi óriáscégnél senki más nem ismerheti jobban a Windowsok működésének rejtelmeit, ezért szoftvereit a lehető legjobb mértékben képes integrálni annak működésébe. Ezáltal funkcionalitásban és megbízhatóságban is képes ebből előnyt kovácsolni.

Éppen ezt kérdést feszegeti mind az amerikai Igazságügy, mind az Európai Bizottság. Előbbi az asztali operációs rendszerekkel kapcsolatban rendelte el, hogy a vállalat köteles dokumentálni és licenchez kötve nyilvánosságra hozni a Windows kommunikációs protokolljait. Ehhez hasonló döntés született az öreg kontinensen, ellenben itt a szerver Windowsok belső lelkivilágát kellett feltárnia a Microsoftnak.

Passzív rezisztencia

Úgy néz ki azonban, a további jogi meghurcoltatásokat elkerülni akaró vállalat azért nem az együttműködés makulátlan mintaképe. A Windows kommunikációs protokolljainak licencelését lehetővé tévő Microsoft Communications Protocol Program (MCPP) dokumentációja jelenleg például kizárólag a vállalat saját RMH (Rights Managed HTML), jogkezeléssel bővített HTML formátumában érhető el -- nyilvánvalóan Internet Explorerre szabva. Szoftvervállalatok részéről több panasz érkezett be ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hisz az ötezer oldalas anyag feldolgozását megnehezíti ez a korlátozott kezelhetőség. Ígéretek szerint júniusban érkezik a dokumentáció PDF-változata, amely ellenőrzéséhez, letisztázásához további 20 szoftvermérnök csatlakozik a bizottság munkájához.

Legutóbb pedig a Free Software Foundation (FSF) panaszolta be az Európai Bizottságnál az amerikai társaságot, mivel meglátásuk szerint a szerver operációs rendszerek protokolljaira vonatkozó licencük diszkriminálja az FSF által képviselt, nyílt forráskódú szoftvereket. Ezt a vádat a Microsoft természetesen tagadta, annak ellenére, hogy a licenc úgy rendelkezik, hogy a protokollok forráskódját a termékbe beépítve nem lehet továbbadni, ezzel egyúttal kizárva a GNU GPL alatt terjesztett szoftvereket, amely a szabad szoftverek legelterjedtebb licence.