Szerző: Barna József

2002. március 27. 11:06

Európa nem szereti a Microsoftot

[WSJ] Az Európai Unió országainak kormányai és állami intézményei, többek között az egyetemek, erőteljes kampányt folytatnak a nyílt forráskódú Linux operációs rendszer mellett és a Microsoft Windows ellenében. Az öreg kontinens e lépéstől reméli saját szoftveriparának fellendítését és munkahelyek teremtését.

[WSJ] Az Európai Unió országainak kormányai és állami intézményei, többek között az egyetemek, erőteljes kampányt folytatnak a nyílt forráskódú Linux operációs rendszer mellett és a Microsoft Windows ellenében. Az öreg kontinens e lépéstől reméli saját szoftveriparának fellendítését és munkahelyek teremtését.

Az európai kormányok technológiai hivatalnokai azzal indokolják a Linux előtérbe helyezését, hogy annak használata jelentősen kevesebbe kerül, mint a Microsoft termékeké, és ugyanakkor több függetlenséget biztosít a felhasználóknak. Hiszen míg a Linux forráskódja többnyire szabadon változtatható, addig a Microsoft saját termékeinek forráskódját titokban tartja.

Ám ezek mögött az érvek mögött nem nehéz felfedezni azt az erőfeszítést, hogy az Unió egy életképes európai és európai gyökerű alternatívát legyen képes nyújtani a Microsoft monopóliuma helyett. Ám míg a hasonló iparpolitikai lépések esetében az 1980-as években Európa saját bajnokait állította ringbe az egyesült államokbeli és japán vállalatokkal szemben, addig most amerikai szövetségesekre támaszkodik a Microsoft monopóliumának megtörésében. Hiszen Európában a Linux legaktívabb apostolai az IBM, a Sun és a Hewlett-Packard.

Újabban a Microsoft is elismeri a nyílt forráskód egyes előnyeit, és éppen ma jelenti majd be, hogy a jövőben egyetemek rendelkezésére bocsátja a .Net forráskódját annak érdekében, hogy az oktatók és diákok módosíthassák a kódot és javaslatokat tehessenek a fejlesztéseket illetően. Ugyanakkor a redmondi szoftveróriás meg van győződve arról, hogy Európa Linux-párti intézkedései a hagyományos kereskedelmi szoftverek visszaszorítására éppen, hogy munkahelyek megszüntetéséhez vezethetnek ahelyett, hogy újakat teremtenének, hiszen sok szoftvercéghez hasonlóan maga a Microsoft is jelentős számú munkaerőt foglalkoztat kontinensünkön.

A Microsoft továbbá azzal érvel, hogy a Linux biztonsági veszélyeket is hordoz, ráadásul hosszú távon költségesebb a használata, mint a kereskedelmi szoftvereké. Mi több, a cég egyik európai képviselője nemrég úgy érvelt az Európai Parlamentben, hogy a kormányoknak támogatnia kellene a szabad választás lehetőségét ahelyett, hogy korlátoznák azt.

A Microsoft erőfeszítései ellenére azonban számos európai ország kormánya már lépéseket tett a Linux felkarolására. Németország például a múlt hónapban hozott döntést arról, hogy a Bundestag 150 szerverérve, valamint mintegy 5000 hivatali számítógépre Linuxot fog telepíteni a jelenleg használatos Windows helyett. Nagy-Britanniában szintén készültek tervek azzal kapcsolatban, hogy az állami szervezetek és egyetemek nyílt forráskódú szoftverek használatára térjenek át. És hasonló lépésre készül Franciaország és Belgium is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról