FSF: ezek a kiemelt szabad szoftveres projektek idén

Kijelöli a szabad szoftveres fejlesztések irányát az FSF 2005-től kezdve minden évben kiadott "High Priority Projects" listája, most megjelent 2017-es változatából kiderül, mely területekre szeretne a szervezet idén hangsúlyt helyezni. Az alapítvány listája a szabad szoftveres közösség számára ajánlás és felkérés is: ezekhez a projektekhez várja az önkéntes segítséget - akár programozás, grafika, tervezés, szöveges vagy pénzügyi közreműködés formájában.

Felülvizsgálta a szervezet a korábbi szempontokat a közösség bevonásával, ennek alapján négy elvet tart szem előtt a lista kialakításakor: következetesen minél több embert ösztönözzön a szabad szoftverek használatára, lehetőleg minden felhasználót érintsen, tegye lehetővé a nem szabad szoftverek lecserélését, illetve hardveres és szoftveres szinten is biztosítson szabadságot.

Legizgalmasabbnak a listára újonnan felvett projektek közül a szabad mobilos operációs rendszer, az Android-leszármazott Replicant felélesztése ígérkezik. Nem csoda, hogy az FSF is kiemelten szeretne ezzel a területtel foglalkozni, mivel jelenleg az okostelefon az eszközök közül a legegyszerűbb módja annak, hogy egy fejlesztés minél több felhasználóhoz eljusson. A Replicant ötlete viszont egyáltalán nem új, már 2013-ban is foglalkoztunk azzal, hogy az FSF ennek a megvalósítására gyűjt. A kritika szerint a Google az Androidot az Apache licenc alatt hozza nyilvánosságra, azonban az operációs rendszer a felhasználókhoz sok zárt komponenssel kerül, ráadásul a Google alkalmazásai is mind zárt forrásúak.

Jelenleg az FSF-féle Replicant 4.2 verzió 12 különböző készüléken, főleg régi Samsung Galaxy mobilokon elérhető. Új verziója, a 6.0 egyelőre csak a Galaxy S 3 mobillal működik - a rendszer blogja utoljára az erről szóló bejegyzést tartalmazza, úgyhogy érthető miért szorul a projekt vérfrissítésre.

_{Replicant 4.2 verzió képernyőképei}

Másik érdekes kezdeményezés a valós idejű hang- és videochat fejlsztése, amely a Skype helyettesítését célzó projektjét váltja az FSF listájában. A cél továbbra is a Skype és FaceTime jellegű és egyéb IP protokollon keresztüli hangátvitellel működő programok "leváltása", mivel ezek jellemzően saját protokollon keresztül működnek, nem szabadon hozzáférhető implementációkkal - ezek közül a Google Hangouts sem jelent kivételt. A szervezet álláspontja szerint az ilyen szoftvereknél soha nem lehetünk biztosak abban, hogy ki hallgathat bele a beszélgetéseinkbe, ha nem látjuk a kódját. Ezért sem egy Skype-kompatibilis kliens fejlesztése lenne a végcél, hanem annak a helyettesítése egy szabad szoftveres változattal, beleértve a szabad VoIP, videó és chat protokollok használatát, mint például a SIP, a WebRTC, és az XMPP/Jingle. Az FSF javaslata a fejlesztők számára, hogy a munkát működő projekteken végezzék, ilyen például az Ekiga, a Jitsi Meet, a GNU Ring és más WebRTC alapú projektek.

Nem hagyhatta ki az alapítvány a sorból a mostanában népszerű, intelligens személyi asszisztens (IPA) szabad szoftveres megoldásának támogatását sem. Ebben az esetben is igaz, hogy a meglévő megoldások (Siri, Google Assistant, Cortana, Alexa) kódjai nem hozzáférhetőek a felhasználók és a szerverek számára, miközben sok adathoz kérnek hozzáférést, jellemzően a naptárhoz, helyadatokhoz, e-mailekhez és chat beszélgetésekhez. A szabad szoftver fejlesztők számára kihívást jelentő feladat, mivel a szolgáltatásnak együtt kell működnie képfeldolgozó eljárásokkal, beszédfelismerővel és a természetes nyelvi feldolgozás módszereivel. Az FSF főképp a Lucida (korábban Sirius) IPA projektet ajánlja a fejlesztők figyelmébe a megkezdett munka folytatására, vagy a Mycroft AI csapatának beszédfelismeréssel foglalkozó OpenSTT szabad szoftverét.

A bemutatott három projekt mellett további öt kiemelt terület szerepel az FSF 2017-es listájában, köztük a személyes felhő, a szabad szoftverek nemzetközivé tételének megoldása mérnöki beavatkozás nélkül, ezek elfogadtatása kormányzati szervekkel, a szoftverekkel együttműködő driver-firmware-hardver tervezés, valamint olyan emberek közreműködésének ösztönzése, akik egyelőre alulreprezentáltak a közösségben. A felsoroltak egy része inkább távlati tervnek tűnik, amely nehezebben követhető vagy számon kérhető, azonban jól kijelölik az alapítvány által megszabott irányvonalat.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Tíz projekt lekerült a listáról mostanra 2016-hoz képest, az FSF indoklása szerint azért, hogy még szűkebben véve tudjon koncentrálni a magasabb prioritással rendelkező projektek megvalósítására. Nem szerepel már a felsorolásban több különböző fejlesztés: a Gnash GNU Flash videolejátszó, a szabad szoftveres videoszerkesztő, az automatikus átiratkészítő, a GNU debuggerben visszafelé követhető programok, valamint a hálózati routerek számára driverek létrehozása. Továbbá különböző helyettesítő szoftverek fejlesztése is lekerült a napirendről: a Google Earth, az Oracle Forms, a Bittorent Sync, a Matlab és az OpenDWG könyvtárak alternatíváinak fejlesztése sem kiemelt prioritású már.

Az Alapítvány elnöke Richard Stallman, a listán szereplő témakörök feltételezhetően részben az ő elképzeléseit tükrözik, de az FSF hangsúlyozza, hogy a lista kialakításába bevonta a közösség tagjait is. A változásokból az látszik, hogy míg 2016-ban is a fejlesztők egy-egy konkrét megoldás leváltását tartották szem előtt, idén már inkább a népszerű témakörökben a szabad szoftveres lehetőségek megteremtése a cél.