Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Otthagyja Pakisztánt a BlackBerry

Gálffy Csaba, 2015. november 30. 11:45

Teljes hozzáférést követelt a pakisztáni hatóság a BlackBerry biztonságos kommunikációs hálózatához, a cég inkább a kivonulást választotta. A probléma nem csak a fejlődő országot érinti, Európában is egyre hangosabban verik az asztalt a hatóságok.

hirdetés

A mai nappal kivonul Pakisztánból a BlackBerry - jelentette be a vállalat néhány órája. A hatalmas, 182 milliós országban azért kapcsolja le vállalati szolgáltatásait a cég, mert nem kíván együttműködni a kormány adatigénylési követeléseivel. A döntés nem elsősorban a BlackBerry miatt fontos, annak külön apropót ad a tech-cégek és a hírszerzési ügynökségek között egyre éleződő viszony is - ennek európai vonzatairól szól a cikkünk második fele. (A poszt megjelenését követően a pakisztáni hatóság kiterjesztette egy hónappal az eredeti ultimátumot, erre reakcióként a BlackBerry is eltolta a kivonulást év végéig.)

A lépést külön blogbejegyzésben magyarázta meg Marty Beard, a cég ügyvezető igazgatója. Eszerint a pakisztáni telekommunikációs ügynökség (Pakistan Telecommunications Authority) még júliusban döntött úgy, hogy megtiltja a BlackBerry Enterprise Service (BES) használatát az országban, "biztonsági megfontolásokból". Beard szerint Pakisztán régóta követeli a cégtől, hogy tegye a BES kommunikációs rendszert, az azokon átfolyó emaileket és BBM-üzeneteket lehallgathatóvá, ettől azonban a kanadai vállalat mereven elzárkózott. A cég álláspontja szerint a pakisztáni kormányzat nem a folyó nyomozásban kért segítséget, hanem teljes hozzáférést követelt a BlackBerry-infrastruktúrához, és rögzíteni kívánta a BES-en keresztül folyó teljes kommunikációt, ilyen szintű hozzáférést pedig a BlackBerry nem kívánt biztosítani.

A BES egyébként a BlackBerry kommunikációs platformjának ékköve: ehhez a központi szerverhez kapcsolódnak kliensként a telefonok, a pont-pont kommunikációt pedig erős titkosítás védi. Ilyen szervert hagyományosan a nagyvállalatok üzemeltetnek/üzemeltettek saját adatközpontból (például Exchange szerverhez kapcsolva), de szolgáltatásként is igénybe vehető. A szerverek és a klienstelefonok közti adatkapcsolatot viszont a BlackBerry saját, zárt infrastruktúrája biztosítja, melyet a mobilszolgáltatók hálózatára épít a cég. A kivonulás egyúttal e hálózat lekapcsolását is jelenti majd, tehát nem csak a pakisztáni felhasználók, hanem az oda utazók számára is elérhetetlen lesz a BES.

Hamarosan nyugaton is

A pakisztáni kormány intézkedéseihez nagyon hasonló törekvések fogalmazódtak meg az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és az Európai Unió egyes országaiban is. A modern okostelefonok ugyanis egyre aktívabban támaszkodnak titkosított kommunikációra és az eszközökön tárolt adatok titkosítása is elterjedőben van.

A rendvédelmi és hírszerzési szervek szerint a gyorsan népszerűsödő titkosítás aláássa az adatgyűjtési tevékenység hatékonyságát és az átlagpolgárok mellett védelmet nyújt a bűnözőknek és terroristáknak is. Ezért több kormány is arra kérte a tech-cégeket, hogy használjanak olyan titkosítást, amelyhez a hatóságoknak egyedi hozzáféréssel rendelkeznek és a titkosított kommunikációt illetve tárolt adatokat vissza tudják fejteni.

A kérdésben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság játssza az úttörő szerepet, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) sokszor elismételt hivatalos álláspontja, hogy a tech-cégeknek backdoort kell építeniük a felhasznált titkosítási technológiákba - szerencsére a szervek oldaláról érkező nyomás ellenére az Obama-adminisztráció végül úgy döntött, hogy nem iktatja ezt a kérést törvénybe.

A britek azonban ennél jóval előbbre járnak. A hírszerzési és nyomozó szervek jogköreit szabályozó új törvénytervezet kötelezővé tenné a tech-cégek számára, hogy a szigetországban lehallgatható titkosítást használjanak. A tervezet a kormány teljes támogatását élvezi és a várakozások szerint ebben a formájában törvénnyé is válik. A terv (értelemszerűen) kicsapta a biztosítékot a tech-cégeknél, az Apple például egy Tim Cook-interjúval vágott vissza, a háttérben pedig minden bizonnyal felgyorsult a lobbitevékenység, a Facebooktól a Microsoftig, a Google-től a kisebb cégekig mindenik vállalat elkezdte gyúrni a konzervatív párt vezetését a passzus visszavonásáról.

Amennyiben a brit példa sikeresnek bizonyul és a tech-cégek kivonulás helyett az együttműködést választják, a többi európai ország is gyorsan követheti a példát. Ugyan a párizsi terrortámadáshoz az elkövetők nem titkosított csatornákat (például SMS-t) használtak, a támadást a szervek rögtön felhasználták érvként a titkosítás ellen, újra nyomás alá helyezve a nemzeti törvényhozó fórumokat.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.