Szerző: HWSW

2014. október 13. 10:16

Mobilos élmény 2014-ben: másodhegedűsből szólista

Néhány év alatt tömegessé vált az okostelefonok használata, a fejlett országok után Magyarországon és a fejlődő országokban is. Az új trendhez nagyon nehéz alkalmazkodni, több, sikert ígérő mobilos termék- és tartalomstratégia közt lehet választani, de nincs ideális út, egyensúlyozni kell.

Mindenki kezdi érezni, hogy a mobileszközök gyökeresen átalakítják az internethasználati szokásokat és ehhez a weboldalaknak is igazodniuk kell. A jelenlegi trendek szerint pár éven belül többet netezünk majd mobilról mint PC-ről, állítja például a Cisco idei kutatása. Az elmúlt évben sok nagy magyar weboldal kétszámjegyű növekedést figyelt meg a mobillátogatóik arányába. 2013 első negyedéve óta a Gemius Ranking adatai szerint majdnem 8 százalékponttal növekedett a mobileszközök részesedése a magyar internet teljes forgalmából (5,7%-ról 13,5%-ra).  A számokat elnézve nem csoda, hogy minden komoly online törekvésekkel rendelkező cég kiemelt témaként kezdi kezelni a mobilos jelenlétét.

Milyen megoldással szabjuk mobilra tartalmunkat - app, reszponzív design, mobil weboldal - elsősorban technikai választás, magában nem ad választ arra, milyen felhasználói élményt kínálunk mobil eszközökön. A UX szakma az elmúlt években kiemelt jelentőséggel foglalkozik a mobilokkal - kezdetben talán szakmai érdeklődéstől hajtva, ma pedig, ahogy egyre inkább az életünk részévé válnak a hordozható eszközök, már üzleti szükségszerűségből is.

A mobil sokkal több, mint kis képernyő

A mobilok fizikailag valóban kisebb képernyők, mint amiket PC-knél megszoktunk. A piacon lévő mobiltelefonok képernyőmérete 3-6 col között ingadozik (jelenleg az átlag 5 col körül van), a tabletek 7-10 colig nyújtózkodnak, és gyakorlatilag az összes eszköz kapacitív érintőképernyővel rendelkezik. A Gemius Rankings adatait összegezve kiderül, hogy a magyar internetezők 85%-a 1024x768-as felbontásban vagy nagyobban nézi tartalmunkat. Saját weboldalunk statisztikáiban elmerülve ennél világosabb képet is rajzolhatunk arról, pontosan milyen „ablakon” keresztül is látnak rá látogatóink webes jelenlétünkre. Ezek az adatok sokat segítenek abban, hogy döntéseket hozzunk mobil jelenlétünk technikai paramétereiről, de nem adnak választ arra, mire akarják valóban használni weboldalunkat a látogatóink.

A nem-PC már 13 százalékon (forrás: rankings.hu)

A felhasználók szempontjából nézve a mobil sokkal több, mint egy kis képernyő, így rá tervezni is sokkal többet jelent, mint összezsugorítani a tartalmat. A mobiloknál előtérbe kerültek a felhasználás körülményei: az elmúlt években a “mobil kontextus” fogalma az egyik legtöbbet dobált kifejezés az UX szakirodalomban, amelynek tartalma folyamatosan változik. A mobil kontextus alatt alapvetően a mobileszköz használatának körülményeit értjük. A fogalom folytonos alakulása nem meglepő, hiszen a mobilhasználati szokások is folyamatosan változnak, ahogy ezek az eszközök életünk egyre több területén jutnak domináns szerephez, és vesznek át feladatokat az asztali számítógépektől, sőt újabban más eszközöktől is.

Az asztali számítógépeknél a kontextus kérdése nem volt ilyen sokrétű, hiszen a használati körülmények sokkal egységesebbek voltak, viszonylag egyszerűen behatárolható, hogy az emberek hol, hogyan és mikor használják a PC-t. A mobiljaink sokkal személyesebb eszközök számítógépünknél, amelyek ráadásul sokkal többet is képesek érzékelni a valóságból a tipikus PC-nél, hála különféle szenzoraiknak – GPS, kamera, giroszkóp ma már a legegyszerűbb készülékekben is jelen vannak. A személyes jelleget erősíti, hogy mobil eszközünk rengeteg adatot tud rólunk (folyamatosan bejelentkezett és szinkronizált Facebook, Google vagy Apple fiókok ma szinte mindenki készülékein megtalálhatóak), jól strukturált formában, sőt az okostelefonok esetében még az egyedi telefonszámunkat biztosító SIM is hozzánk köti azt. Azzal, hogy a mobilunkat személyünkhöz közelebb álló eszközként kezeljük, logikussá válik, hogy az arra tervezett élmény is személyre szabottabb legyen: a felhasználót, annak helyzetétől függő igényeit, vágyait kiemelten kezelje.

A kezdeti lázban a mobil kontextust jellemzően úgy értelmezték, hogy a felhasználó úton van (valóban mobil) a használat közben, így erősen figyelemhiányos, és csak a legegyszerűbb funkciókra van szüksége. Ez a mobilweb kezdeti idejében igaz is lehetett, hiszen az eszközök korlátozott képességei miatt nem nyújthatott rajtuk teljes élményt a netezés. Ha használtunk okostelefont kétezres évek közepén, akkor emlékezhetünk rá, milyen nehézkes volt ezeken böngészni – fájdalmasan lassú, otromba készülékek voltak mai utódaikhoz képest. Erre a felismerésre reagálva mobilon sokan vadul megkurtították akár alkalmazásuk, akár weboldaluk funkcióit és tartalmát, csak azt meghagyva, ami szerintük a mozgásban lévő, figyelemhiányos felhasználónak feltétlenül szüksége lehet.

Újabban azonban egyre láthatóbbá válik, hogy a mobileszközök használata ennél nagyságrendekkel sokrétűbb, és már nem helytálló azt feltételezni, hogy a felhasználók mobilon a termék egyszerűsített verziójára vágynak. Okostelefonunk velünk van egész nap, a céges meetingektől kezdve, a mosdón keresztül az ágyunkig. Igen, ma a legnagyobb webshopok, mint a Zappos konkrétan számolnak vele, hogy mobilos rendeléseik egy részét a WC-n adják fel! A tabletek kapcsán több forrás is arról számol be, hogy elsősorban a pihenésre szánt idősávokban, például a kanapén heverészve töltik be róluk weboldalakat. Bár sok tulajdonságukban – személyes jelleg, érintőképernyő, azonos operációs rendszerek – közel állnak egymáshoz a tabletek és az okostelefonok, jellemzően teljesen más funkciót töltenek be tulajdonosuk életében, így sok esetben már nem is beszélhetünk egyetlen mobilstratégiáról.

Bonyolulttá váló felhasználói szokások

A mobil kontextust övező vita leginkább arról szól, hogy valójában van-e esélyünk megmondani, mit akar a felhasználó mobilon. Sok elismert UX-es érvel amellett, hogy ez a jóslással esik egy kategóriába, valójában fogalmunk sincs erről. Ma, amikor mobileszközeinket a legkülönfélébb szituációkban használjuk, honnan tudhatnánk, hogy mit is akar majd valaki elérni az oldalunkon, csak abból, hogy milyen eszköz van a kezében. A vitáról olvasgatni itt, itt és itt is lehet.

Az érvelés egyik alapja, hogy az eszközök is fejlődnek és a felhasználói szokások is alakulnak, így egyszerűen már kinőttük azt az időszakot, amikor még jól meglehetett tippelni, mire használja valaki a mobileszközét. Ma a mobilok lassan felzárkóznak a PC-k mellé, többé már nem csak kiegészítő, hanem azzal egyenrangú eszközök, sőt bizonyos demográfiai csoportok életében akár elsődleges belépési ponttá váltak az internetre. A világ bizonyos régióiban (pl. afrikai országok) gyakorlatilag alig van PC az emberek tulajdonában, így szinte kizárólag a mobil eszközök szolgálnak kommunikációra és az internet elérésére.

A mobilok felállította korlátok is egyre inkább eltűnnek a technikai fejlődéssel: az okostelefonok képernyője és számítási kapacitása növekszik, a mobilinternet egyre gyorsabb és megbízhatóbb, az adatcsomagok méretei egyre kevésbé kötik a felhasználókat. Ezekkel együtt felmerül az igény, hogy a mobilweb is teljesebb élménnyé váljon, és a felhasználók már elvárják, hogy amit PC-n meg tudnak tenni, arra mobilon is képesek legyenek. A “One web” koncepció pontosan azt jelenti, hogy nem létezhet külön mobil és asztali web: ugyanazoknak a szolgáltatásoknak és információknak elérhetőnek kell lennie minden eszközön, csak az eszköz képességeihez és korlátaihoz igazított formában tálalva.

Hogy mik a veszélyei annak, ha meg akarjuk jósolni, mire fogja használni a mobilját a felhasználó, jól illusztrálja a múlt szerdai esetem: az irodát elhagyva, azt szerettem volna megtudni, lesz-e edzés este a teremben, ahová járok. Ezt a notebookomon az edzőterem Facebook oldalán szoktam megnézni, az órarend fülre kattintva. Az okostelefonomon keresgélve meglepődve konstatáltam, hogy a jól megszokott menüpontok mobilon egyszerűen nincsenek ott: sem a mobilwebes verzióban, sem az appban. A Facebook csapata úgy döntött, erre a funkcióra mobilon bizonyosan nincs szükségem. Némi küzdelem után átváltottam az asztali weboldalra, ahol vad zoomolgatás árán kiderítettem, hogy igen, van edzés. Lehet, hogy pár éve, amikor az okostelefon még nem volt ilyen szerves része a mindennapjaimnak, elnéztem volna a Facebooknak, hogy a letisztultabb felületért elzárjanak tőlem tartalmakat, de 2014-ben már egy frusztrált felhasználóval lettek gazdagabbak.

A kontextusfüggő funkciók következő szintjének egyik legnagyobb úttörője a Google, aki mind az Androidot egyre jobban beszövő Google Now szolgáltatást, mind az okosóra platformját arra a feltételezésre építi, hogy meg tudja mondani, egy adott pillanatban mire is van szüksége a felhasználónak. A cél impozáns, és amennyiben egyszer eljut oda a technológia, hogy valóban kitalálja az algoritmus (korábban gyűjtött és a szenzorok által éppen érzékelt adatokra építve), hogy mire vágyik éppen a felhasználó, akkor az egészen új szintre emelheti a felhasználói élményt.

Addig azonban óvatosan kell bánni a gondolatolvasással: az elmúlt évben nem emlékszem olyanra, hogy akár egyszer is hasznosnak ítéltem volna meg a Google Now által kontextusfüggően feldobált funkciókat és információkat. Úgy tűnik, a Google a rendelkezésére álló elképesztő adatmennyiségből és erőforrással még nem képes helyesen megtippelni, mire van szüksége egy felhasználónak egy adott pillanatban a mobilján. Lássuk be, mi így elég gyenge esélyekkel indulunk erre a saját weboldalunkon, ahol legfeljebb a helymeghatározás alapján tudunk némileg flexibilis tartalmat kínálni.

A másik oldalon rengeteg sikersztori van, amely arról számol be, hogy mennyivel hatékonyabbá, népszerűbbé vált egy-egy cég mobilos jelenléte, miután megtisztították azt a mobilon nem releváns funkcióktól, tartalmaktól, így fókuszáltabbá, „mobilosabbá” tették. Saját kutatásaink a Testbirdsnél is jellemzően arra a konklúzióra jutnak, hogy a felhasználók mobilon a fő funkciókat fókuszba helyező, egyszerűbb felhasználói felületeket részesítik előnyben. Szerencsére, ahogy látni fogjuk, ez nem egy feloldhatatlan ellentét.

Vágni vagy nem vágni?

Akkor most mi a helyes út az optimális felhasználói élményhez mobilon: egyszerűsíteni a mobilra szánt jelenlétünket, vagy azonos funkcionalitást kínálni a felhasználónak, csak mobilon is jól kezelhető formában? Erre nincs mindenkinek jó, “one size fits all” válasz. 2014-ben nem lehet pár megalapozatlan teóriával letudni, hogy a felhasználó mobilon mit akar: el kell merülni a meglévő látogatói adataink elemzésében, valamint felhasználói kutatásokat kell lefolytatni, hogy valódi képet kapjunk róla, mik a felhasználóink céljai, milyen élethelyzetekben, milyen módokon akarnak interakcióba lépni cégünk mobiljelenlétével.

A kutatásainkból például kiderülhet, hogy egy funkciónkat a látogatók 98 százaléka nem használja mobilon - remek, dobjuk ki! De tegyük ezt megalapozottan, ne azért, mert mi úgy tippeltünk, hogy az nem kell nekik. A mobil jelenlét kialakítása, a szűkebb keretek miatt amúgy is jó alkalom az átgondolásra: ha egy funkcióról kiderül, hogy senki nem használja mobilon, érdemes megnézni, bárhol máshol van-e rá valós igény. Sok fölösleges, minden platformon egyaránt összezavaró funkciót azonosíthatunk ilyenkor, ezek kidobásával a webes felület desktopon is egyszerűsíthető, kényelmesebbé tehető.

Nehezebb feladat, de jobban illeszkedik a felhasználói igényekhez, ha mobilon kidobás-megtartás helyett finomabb skálán dolgozunk és fontosság szerint újrastrukturáljuk és priorizáljuk a tartalmakat, átgondoljuk az oldalunk információarchitektúráját. A mobiloldalunkon leggyakrabban használt, vagy a felhasználók által legfontosabbnak értékelt funkciók kerüljenek előre, legyenek minél kevesebb kattintással használhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többi tartalmat elérhetetlenné kell tenni, csak hátrébb priorizálni a struktúrában: úgy kell tálalni őket, hogy az azt keresőnek biztosan elérhetők legyen, de ne menjenek a fontosabb funkciók láthatóságának rovására.

Eladni akar - de nem azonnal (ASOS mobilon).

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Pozitív példa a funkciók átpriorizálására az ASOS webshop: illeszkedve a felhasználói szokásokhoz mobilon a vásárlásra szolgáló funkciók sokkal kevésbé hangsúlyosak, mint az asztali verzióban. Telefonról nézve inkább a bevásárlólista építése, kedvencek gyűjtése kerül előtérbe. Ennek oka, hogy ma még a felhasználók kis százaléka fejezi be a vásárlást mobilon: ott inkább böngészést, összehasonlítást végeznek. A különböző listák (bevásárlókosár, watchlist, wishlist) remek módot nyújtanak rá, hogy a felhasználó dinamikusan vihesse át egyik eszközről a másikra a folyamatokat. A vásárlás lehetősége természetesen mobilon is adott, csak lejjebb sorolódott a struktúrában. A fejlesztők itt nem a képernyő mérete miatt változtatták meg a funkcionalitást: megértették, hogyan viszonyulnak felhasználóik az ASOS mobilos jelenlétéhez, hogyan használják együtt különböző eszközeiket, és ez alapján építették fel stratégiájukat.

Felnőtt a mobil

2014-ben a felhasználók a mobil eszközeiket ugyanolyan fontos ablaknak tekintik a világhálóra, mint asztali PC-jüket. Az online információ-felvételt egy folyamatként élik meg, ami többféle eszközön is átível, mindig a lehetőségeiktől és aktuális igényeiktől függően: egy webshop kínálatát a buszmegállóból okostelefonon böngészik, majd este a kanapéjukon tableten nézik meg a termékbemutató videókat, végül PC-n vásárolják meg a kiválasztott árut. Hogy pontosan ez lesz-e a sorrend, és a választott eszközök, arról már csak tippelgethetünk, így ahhoz, hogy konzisztens felhasználói élményt kapjon a felhasználó, ugyanazokat a funkciókat és tartalmakat el kell érnie minden élethelyzetben.

Ám mindezeket olyan módon kell tálalnunk, hogy az adott eszköz képességeihez igazodva az a legjobb használhatóságot eredményezze. Belátom, ennél egyszerűbb volt kidobálni mindenféle tartalmakat, de a nehezebb feladat ne szegje kedvünket: örülhetünk, hiszen a mobilok végre felnőttek oda, hogy teljes felhasználói élményt kínálhassunk rajtuk látogatóinknak.

A cikk szerzője Fónagy Balázs, marketinges és UX researcher (Testbirds) előad a november 12-i App!mobile konferencián is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról