Nevetségesen kevés adót fizet a Google Európában

A nemzetközi adószabályok réseinek maximális kihasználásával mindössze 27,7 millió euró társasági adót fizetett be a Google Ireland Limited, a keresőóriás európai tevékenységét végző leányvállalata - jelenti az Irish Times. Mindez annak ellenére, hogy a cég tavaly 17 milliárd eurós forgalmat ért el, ami másfél milliárdos növekedés a 2012-es 15,5 milliárdhoz képest. Ennek ellenére a bejelentett profit mindössze 189 millió euró lett, a bevétel legnagyobb részét, 11,7 milliárd eurót "adminisztratív kiadások" címen számolta el a Google.

Az ír lap szerint ez nagyrészt olyan jogdíjakat takar, amelyeket a Google cégbirodalom más, például Bermudán bejegyzett tagjaihoz csatornáz ki a ír leányvállalat. A Google Ireland Limited (Ars Technica által megszerzett) teljes beszámolója itt érhető el. Amennyiben ezt a kiadást profitként számolta volna el a cég az amúgy rendkívül alacsony, 12,5 százalékos társasági adókulccsal rendelkező országban, az mintegy 1,5 milliárd dolláros adóbefizetési kötelezettséget hozott volna, potenciálisan ennyit spórolhatott meg a keresőóriás.

^{(forrás: Google Ireland Ltd.)}

A Google tavaly 60 milliárd dollár bevételről számolt be pénzügyi jelentésében, 12,9 milliárd adózás előtti eredménnyel. Ez lényegesen magasabb, mint a 2012-es 10,7 milliárdos adat, a cég által fizetett társasági adó ennek ellenére több, mint 300 millió dollárral, 2,6 milliárdról 2,3 milliárd dollárra esett. A jelentés szerint a cég által fizetett effektív globális adókulcs drámai mértékben zuhan, a 2011-es 21% ésa 2012-es 19,4% után 2013-ban már csak 15,7 százaléknyi adót fizetett a vállalat, jelentős részben az adóoptimalizációs technikák szélesebb körű használata nyomán. A csökkenést a Google eufemisztikusan úgy indokolja, hogy "arányaiban magasabb profit keletkezett az alacsonyabb társasági adóval rendelkező országokban". Az adókulcsot egyébként az amerikai kutatás-fejlesztés után elszámolt adójóváírás is tovább csökkentette.

^{(forrás: Google éves pénzügyi jelentés)}

Kiskapu, kiskapu és kiskapu

Ahogy arról már korábban részletesen beszámoltunk, az amerikai tech-cégek körében széles körben elterjedt gyakorlat a szellemi tulajdonnal való trükközés. Az anyacég egy alacsony társasági adókulccsal rendelkező országban (például Bermudán) hoz létre leányvállalatot és ebbe szervezi ki a szellemi tulajdonát, amelyet a többi leányvállalat innen "licencel" - minden évben szinte annyiért, amennyi a keletkezett profit. A gyakorlat kulcsa, hogy az ír adózási rendszerben nincs transzfer-díj, vagyis a cégbirodalom elemei között a profit utaztatása adómentes (a Double Irish néven is ismert gyakorlat ennél jóval bonyolultabb és több lépcsős, a részletekről például lásd a Wikipedia-szócikket).

Ezzel a más országokban keletkezett nyereség átkerül az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országba, miközben ennek érdemi ellentételezése a két cég között nincs. Különböző egyéb praktikákkal megfűszerezve ez a gyakorlat elképesztően hatékony, amit a cégek rendkívül alacsony effektív adókulcsa is visszaigazol. Az Apple például tavalyi, nem Amerikában keletkezett profitja után nevetséges, 3,7 százalékos társasági adót fizetett be.

^{Egyszerűsítve így néz ki a teljes adóoptimalizáció.}

Legális, de... legális

Ahogy korábban már leszögeztük: a problémával kapcsolatban lehet szidni a tech-cégeket, de nem nagyon érdemes. Ezek tőzsdén jegyzett vállalatok, a befektetők pedig (joggal) várják el, hogy pontosan annyi adót fizessenek, amennyit feltétlen kell, annál egy centtel sem többet. Az adózás nem jótékonysági kérdés, amennyiben a cégek a törvény szavának megfelelően (és esetünkben az adóhatóság explicit jóváhagyásával) működnek, a kiskapuk használata nem csak jogos, hanem elvárható is. Ennek megfelelően hosszútávú megoldás csak a terület újraszabályozása, az európai adózási rendszer alapos átalakítása lehet, a nagyszámú érintett ország (és azok igen eltérő érdekei) miatt ez egy nagyon hosszú folyamatnak ígérkezik.

Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.

A változásra utaló első jelek azonban már láthatóak. Az Európai Unió vizsgálatot indított Írország és néhány másik tagállam ellen, amelyben azt mérik fel, hogy az adott országok adóügyi hivatala nem nyújtott-e megengedhetetlen megkülönböztetést az érintett cégeknek. Az ír adóhatóság ugyanis tud a profit licencdíj és jogdíj formájában történő átcsatornázásáról, a gyakorlatra pedig explicit áldását adta egy hivatalos állásfoglalásban - vagyis a folyamat az ír kormány tudtával és beleegyezésével zajlik.

Az óceán túlpartján is egyre erősebb a politikai akarat arra, hogy a nemzetközi adórendszer kiskapui bezáródjanak. Barack Obama amerikai elnök múlt heti tévéinterjújában kelt ki az "adóinverzió" gyakorlata ellen, amely lehetővé teszi, hogy amerikai vállalatok papíron áthelyezzék székhelyüket alacsonyabb adókulccsal rendelkező országokba - például Írországba. Ez jellemzően felvásárlással valósul meg, papíron egy kis európai cég vásárolja meg a nagy amerikait, ezzel az új cég (legalábbis hivatalosan) európai lesz. Amerikából a rendkívül magas társasági adó miatt menekülnek a vállalatok, a 35 százalékos adókulcs a fejlett országok között itt a legmagasabb.