15 magos lesz az új Xeon csúcsmodell
Egyre több részlet kerül nyilvánosságra az új generációs Xeon E7-ről, amelyet a négy- és többfoglalatos szerverekbe szán az Intel. A csúcsmodell 15 maggal rendelkezik.
Nagyon közel van az új generációs Xeon E7 premierje, az Intel szinte bármelyik pillanatban bemutathatja az új szerverchipet, amely az x86 szegmens high-endjét, a négy- és többfoglalatos rendszereket célozza.
A múlt heti International Solid State Circuits Coference rendezvényen is bemutatott, Ivy Town kódnéven fejlesztett lapka elődje még 2011-ben jelent meg. Az Intel a Westmere-EX generációs lapkák bemutatását követően a skálázódó Xeonokat azonban nem fejlesztette tovább, a terméktervből kimaradt a Sandy Bridge generáció, így a most érkező Ivy Town (Ivy Bridge-EX) chipek nem csak a gyártástechnológiában, hanem a mikroarchitektúrában is nagy változást képviselnek.
15 mag a csúcsmodellben
Amint az ismert, a Westmere a Nehalem 32 nanométeres implementációjának tekinthető, a két chipgeneráció között a mikroarchitektúra szintjén minimálisak a különbségek, az Ivy Bridge pedig a Sandy Bridge 22 nanométeres verziója, kevés módosítással. A Westmere és az Ivy Bridge között viszont már két generáció a különbség, hogy ez a teljesítményükön is meglátszik-e, arra a hivatalos premierig várni kell, az Intel rendszert a bejelentéssel egyszerre teszi közzé az iparági szabványos teszteken elért eredményeket.
A gyártástechnológiai fejlesztés mindenesetre lehetővé teszi a magok számának növelését és a harmadszintű gyorsítótár további hizlalását. Az Ivy Town esetében mindhárom lehetőséggel éltek az Intel mérnökei, ahogy azt már korábbi cikkeinkben is említettük, az új Xeon-generáció csúcsmodellje 15 magos, szemben a Westmere-EX 10 magjával. Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy valójában egy 16 magos szilíciumról van szó, amelyen 1 magot letiltott a gyártó, a kiadott fotók alapján azonban natív 15 magos felépítésről van szó.
Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.
A rendelkezésre álló információk szerint 6, 10, 12 és 15 magot tartalmazó változatok látnak napvilágot a Xeon E7-8000 v2 sorozatú processzorokból, a "gyengébb" modellekben a magok (és a 2,5 megabájtos blokkokból álló L3 cache) egy részét inaktiválja a cég. A processzormagok két utasításszál párhuzamos futtatására képesek a Hyper-Threading révén, így a csúcsváltozat 30 szállal bír egyszerre, ami maximális, nyolcfoglalatos kiépítés esetén 240 szálat jelent párhuzamosan.
A magok órajele is növekedett, ha hihetünk a kiszivárgott információknak. A Westmere-EX legmagasabb frekvencián járó példányai 2,67 GHz-en működtek, az Ivy Town esetében a csúcsfrekvencia 3,4 GHz-re emelkedett. A harmadszintű gyorsítótár eközben óriásira, már-már IBM POWER-szintűre növekedett, a csúcsmodellekben 37,5 megabájtos - a Westmere-EX generációban 30 megabájt volt a legnagyob teljesítményű chipek L3 cache-nek kapacitása. A nagy cache-re azért van szükség, hogy a sok gyors processzormag ne éhezzen el, a memóriavezérlő ugyanis megmaradt négycsatornás, DDR3-1600 szabványú.
Gigászi memóriakapacitás
Az új Xeon viszont nagyobb memóriakapacitást támogat mint a Westmere-EX, csatornánként 3 DIMM aljzatos kiépítésre is lehetőség van, szemben a korábbi maximális 2-vel. 128 gigabájtos modulok használatával ez foglalatonként 1,5 terabájtos kapacitást jelent, egy maximális kiépítésű konfiguráció pedig 12 terabájt memóriát kezel legfeljebb, ami még a hasonló foglalatszámú RISC/UNIX rendszerek mércéjével mérve is becsületes teljesítmény - a még piacon sem levő IBM POWER8 foglalatonként 1 terabájtig skálázódik maximum. Az Ivy Bridge generációs skálázódó Xeonok emellett 40 csatornás PCI Express 3.0 vezérlőt is tartalmaznak.
Ezek lesznek az új modellek?
A várhatóan Xeon E7-8000 v2 néven kereskedelmi forgalomba kerülő processzorok nem lesznek kompatibilisek a Boxboro platformmal, hanem egy teljesen újat tervezett köréjük az Intel, a Bricklandet, amely LGA2011 foglalatokra építkezik, hasonlóan a legújabb kétutas Xeonokhoz. A chipgyártó kinyilvánított célja, hogy a különféle Xeon platformok minél több közös egységgel rendelkezzenek a költségek alacsonyan tartása érdekében. Ebbe a trendbe az Itaniumot is be kívánta vonni korábban az Intel, a processzorsorozat azonban láthatóan kívül került mára a fejlesztések fókuszán, ennek megfelelően a Xeonhoz történő közelítése sem történik meg.
De többet is fogyaszt
A nagyobb magszám, a több cache és a magasabb órajelek magukkal hozták a fogyasztás növekedését is. A Westmere-EX család legéhesebb tagjai esetében 130 wattos TDP értéket adott meg az Intel, a 4,31 milliárd tranzisztorból álló új generáció esetében ez 155 wattra emelkedett.