Szerző: Bodnár Ádám

2013. szeptember 12. 13:57

Megérkezett az Intel új tabletes Atomja

Az Intel Developer Forumon a legnagyobb chipgyártó bemutatta, milyen rendszerchipekkel készül az őszi szezonra: itt a vadonatúj generációs, 22 nanométeres Bay Trail, a rá épülő eszközök pedig már a karácsonyi szezonra a boltokba kerülhetnek.

Az IDF nyitónapját összegző cikkünkben azt írtuk, a Bay Trail kódnevű új rendszerlapka még az idén bemutatkozhat, azonban az arra épülő tabletek és más eszközök valószínűleg csak a 2014-es CES-en és MWC-n jelennek meg. Az Intel ehhez képest tegnap bejelentette a Bay Trailt és közölte, az új processzorra épülő eszközök már az ünnepekre a boltokban lehetnek. Egy forrásunk szerint a gyártók jó része október 18-át, a Windows 8.1 hivatalos rajtját várja az új, Bay Trailre épülő tabletek bemutatásával, valószínűleg ezekkel együtt érkeznek majd az androidos változatok is - a Bay Trailen Windows és Android egyaránt futhat, egy gyártó ugyanazt a hardvert két operációs rendszerrel is kínálhatja, akár két különböző árponton.

Alaposan átalakított magok

A Bay Trail, amint az ismert, a frissített Silvermont magokra épül, amelyekről egy korábbi cikkünkben írtunk részletesebben. Ezek már képesek soron kívüli végrehajtásra (out-of-order végrehajtás), ami önmagában mintegy 30 százalékos sebességnövekedést jelent. Maradt viszont a két utasítás "szélesség", feltehetően tranzisztortakarékossági okokból, ami mérethatékony és energiahatékony felépítést eredményez - az Intel feltehetően a mobil eszközökön gyakori kódok szimulált futtatása alapján döntött úgy, a Silvermont magjainál nem szükséges a "szélesség" növelése. Az ARM Cortex-A15 például három utasítás széles.

Egy hasonló tervezési döntésnek eshetett áldozatul a Hyper-Threading, amely az előző generációs Atom magoknak még része volt, a Silvermontból viszont kikerült. Az Intelnél feltehetően úgy látták, az out of order felépítés már megfelelő kihasználtságot biztosít a végrehajtóegységek számára és a Hyper-Threading segítségével nem lehet ezt már gazdaságosan tovább fokozni olyan környezetben, ahol alapvetően nem a csúcsteljesítmény a cél, hanem a sebesség és a fogyasztás közti kényes egyensúly megtalálása. Ráadásul a HT csak többszálú környezetben jelent előny, az OoO felépítés viszont minden típusú feladat alatt nagy teljesítménynövekedéssel kecsegtet.

Atomok az első Core 2-generációs processzorok utasításkészletével rendelkeztek. A Silvermont ebben a tekintetben is négy évnyi lépés előre, a 2006-os Conroe helyett már a 2010-es Westmere-rel mutat utasításkészlet-paritást, van SSE4, SSE4.1, SSE4.2, POPCNT és AES-NI is. A processzor alapból képes 64 bites üzemmódra, ezt a gyártó azonban egyes modellek esetében le fogja tiltani, ahogy azt eddig is tette. A támogatott technológiák listáján megjelenik az Intel VT-x2, amely fejlett hardveres virtualizációs képességeket tesz lehetővé, szerveres felhasználás esetén ez fontos lehet például.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az Intel nem hagyta ki magok turbózásának ziccerét sem: ahogy azt az új Core i-sorozatú lapkáknál láttuk, a processzorra épített energiaszabályozó rendszer dinamikusan osztja ki a fogyasztási plafonig kihasználható hőkeretet a lapka a különböző egységek (processzormagok és GPU) között, így egyszálú végrehajtás esetén egy mag kap nagy fogyasztási keretet, játék futtatása esetén a GPU mehet gyorsabban, többszálú alkalmazás esetén pedig a magok osztoznak a hőkereten. Újdonság, hogy a Silvermont immár képes a különböző magokat különböző frekvencián futtatni.

Íme az új rendszerchipek!

Az IDF második napján az Intel végre bemutatta a Bay Trail kódnevű lapkákat, vagyis azokat a 22 nanométeres rendszerchipeket, amik a Silvermont magjaira épülnek. A kínálatba meglepő módon nem csak ultramobil eszközökbe (okostelefonok, tabletek) szánt termékek kerültek be, hanem notebook és desktop processzorok is, ezekre épülhetnek a jövőben a legolcsóbb, legalsó kategóriás noteszek és asztali gépek például. Az ultramobil eszközökhöz szánt chipek neve továbbra is Atom (Z3000-sorozat), míg a notebook és desktop vonal Pentium és Celeron márkanéven érkezik.

Az új Atomokról tudni érdemes, hogy két- és négymagos válozatban egyaránt kaphatók lesznek. Ezek a processzorok azonos lapkára épülnek, de a kétmagos verziókban két magot letilt az Intel. A Silvermont magok mellé Intel HD Graphics vezérlő kerül, amely az Ivy Bridge-ben található egység leszármazottjának tekinthető. A GPU órajele 310-667 MHz (terhelésfüggően), DX11 és OpenGL ES 3.0 támogatással rendelkezik és a 2560x1600 pixeles felbontású kijelzőket is képes meghajtani. A GPU mellett egy hardveres videokódoló is került a chipre, hogy tehermentesítse a CPU-t és a GPU-t H.264, MPEG4, MPEG2, VP8, VC1, MVC, MJPEG állományok dekódolása és H.264 és MPEG2 enkódolás alatt. Az egység nem az Imagination Technologiestól licencelt, hanem az Intel saját fejlesztése.

A Bay Trail memóriavezérlője a megcélzott szegmenst figyelembe véve brutálisnak is mondható: a vezérlő kétcsatornás, 64 bites az erősebb modellekben, sávszélessége 1066 MHz-es lapkák mellett 17,1 GB/s, a maximális támogatott kapacitás pedig 4 gigabájt. A kisebb és olcsóbb eszközök kedvéért készül olyan kivitel is, amely csak egycsatornás vezérlővel rendelkezik, de 1333 MHz-es memóriát támogat, így 10 GB/s sávszélességre képes. A bejelentett Atom Z-sorozatú chipek fontosabb jellemzői a fenti táblázatban láthatók.

A lapkák fogyasztásáról az Intel csak korlátozott mennyiségű információt osztott meg. Amit tudni lehet: az SDP érték 2 watt körüli, ebből azonban a tényleges fogyasztásra csak spekulálni lehet. Az SDP (Scenario Design power) érték ugyanis nem a fogyasztási maximumot jellemzi, hanem a futás időtartama alatt mutatott átlagos fogyasztást, ami nyilván jóval alacsonyabb. Az Intel teszteli a processzort "mindennapi" jellemző alkalmazások alatt is (pl. böngészés, email, játékok, videolejátszás), és meggyőződik arról, hogy az energiafelvétel az SDP-érték alatt marad.

És a teljesítmény?

Az AnandTech volt olyan szerencsés, hogy egy 10" 2560x1440 kijelzős referenciatabletben kipróbálhatta az Atom Z3770 teljesítményét Windows 8 és Android alatt is. Az oldal által publikált eredmények szerint az 1,46 GHz-es névleges órajelű Silvermont magok legalább pariban vannak az AMD 1,5 GHz-es Jaguarjaival a Windowson futtatott feladatok alatt, a GPU terén ennyire nem kedvező a helyzet, ott inkább az AMD E-350/Radeon 6310 HD a legközelebbi vetélytárs, de a korábbi generációs, mára igen elavultnak számító Atomhoz képest mutatott előrelépés jelentős.

Android 4.2.2. alatt a Bay Trail a legtöbb futtatott teszben messze veri a teljes ARM-os mezőnyt, kivételt egyedül a Browsermark 2.0 és az AndEBench Java tesztje jelent - előbbi esetben a Qualcomm Snapdragon 800 a leggyorsabb, utóbbi esetben több SoC is előbb végez. A Google operációs rendszer alatt a GPU azonban inkább erős közepesnek számít a mai mezőnyben, mint élen járónak - az eredmények alapján a HD Graphics a Qualcomm Adreno 320-szal játszik egy ligában.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról