Szerzők: Bodnár Ádám, Gálffy Csaba

2012. január 24. 15:29

Kipróbáltuk: ASUS Eee Pad Transformer Prime

Az ASUS Eee Pad Transformer Prime a legjobb tablet ma a piacon és az iPad 3 érkezéséig ez biztosn így is marad. A kicsit hosszú és kacifántos nevű készülék elődjéhez hasonlóan kiválóan ötvözi a notebookok és a tabletek előnyeit és megmutatja, milyen lesz a jövő PC-je.

Az ASUS Eee Pad Transformer Prime sok szempontból első a piacon. Ebben debütált az NVIDIA Tegra 3 rendszerchip és a tabletek közül ez kapta meg elsőként az Android legújabb, 4.0 verzióját is. Nem csoda tehát a felhajtás és az érdeklődés iránta. Szerkesztőségünk szerencséjére az ASUS hazai képviselete a Transformer Prime-mal együtt az eredeti Transformert is kölcsön tudta adni, így a két gépet közvetlenül egymás mellé téve jó képet kaphattunk arról, mennyit fejlődött a koncepció néhány hónap alatt.

A Transformer-ötlet

A válasz az, hogy nagyon sokat. Már az első Transformer esetében is tetszett a felcsatolható billentyűzetes, notebookként is használható androidos tablet ötlete, ezt a Prime még egy lépéssel tovább tudta vinni, még jobban használhatóvá tette, miközben nőtt a teljesítmény, csökkent a méret és a tömeg és a megjelenés is exkluzívabbá vált. A haladásnak ára is van, szó szerint: a Prime-ért jóval magasabb összeget kell a boltban hagyni, mint a kistestvérért.

Az ASUS Transformer családba tartozó  tabletek  opcionálisan megvásárolható, felcsatolható billentyűzettel is rendelkeznek. Az ötlet elcsépeltnek és triviálisnak is tűnhet - az általában tabletes etalonként emlegetett iPad-hoz is érhető el billentyűzetes dokkoló. Az Asus azonban továbbgondolta a koncepciót és a fix dokkoló helyett zsanéros változattal rukkolt ki. Így a gép dokkolt formában is összecsukható, ilyenkor egy tipikus netbook dimenzióival és tömegével rendelkező egységet kapunk. Szétnyitva akár hosszabb szövegek bevitelére is alkalmas az eszköz, miközben megtartja a tabletek előnyeit, az instant bekapcsolást, a folyamatos online kapcsolatot, a hosszú üzemidőt.

Meggyőző anyaghasználat és forma

A “sima” Transformerhez képest az előrelépés egyaránt érinti a külsőt és a belbecset, kezdjük az előbbivel. Az ASUS mérnökeinek sikerült a bravúr: az új Transformer kisebb és könnyebb az elődjénél, miközben a textúrázott műanyag borítást szálcsiszolt fém váltotta fel – a megjelenés hasonló a tavaly megjelent ASUS Zenbookokéhoz. A tablet egészen egyszerűen lenyűgözően néz ki, bárki látta, elismerően nyilatkozott a megjelenéséről, ezt a gépet egyáltalán nem ciki még egy üzletembernek, vállalatvezetőnek sem elővenni a tárgyaláson, az iPaddel rendelkező kollégákat, partnereket is le lehet vele nyűgözni. A Transformer megépítettsége is példás, masszív, strapabíró készülék benyomását kelti, a billentyűzetet rögzítő mechanizmus is megfelelően erős, nincs mocorgás, nyikorgás, pestiesen szólva nagyon egyben van a gép.

A masszivitása ellenére a Transformer Prime könnyű is: maga a tablet 590 grammot nyom, amivel jelenleg a legkönnyebb a 10 hüvelykes kategóriában, de még a csatlakoztatott billentyűzettel együtt sem haladja meg tömege az 1135 grammot, amivel a hasonló méretű netbookokkal kerül egy kategóriába. A hálózati töltővel kiegészített gép alatt 1224 grammot mutatott a nem patikapontos digitális mérlegünk kijelzője, vagyis ennyi a Transformer Prime utazó tömege – kimondottan kedvező. Az első generációs Eee Pad Transformer tömege töltő nélkül is 1339 gramm volt, az új mellett kimondottan, vaskos, nehézkes megjelenésű.

Maga a tablet csak addig hasonlít egy iPadre, amíg egymás mellé nem tesszük őket: mások a kijelző arányai, az előlapján nincs hardvergomb, a hátlapja pedig fémből készült. Az előlapot elfoglalja a 10,1 hüvelykes, 1280x800 pixeles "Super IPS+" kijelző, ami az egyik legjobb amit eddig tabletekben láttunk, fényereje bőven elég még szabadtéri használatra is. A Super IPS+ egyébként a maximális fényerejű üzemmód neve, ezt külön kell bekapcsolni a kézreálló gyorsmenüben. A kijelző más vonatkozásban is kiváló, a színek jók és a betekintési szögek is maximálisak. A hangszóróról ez már nem mondható el, a Prime egyetlen sugárzót kapott, ami a gép hátán jobbra van, ha valaki kézbe fogja a készüléket, pont a tenyerével fogja be a hang számára fúrt lukakat. Az asszimetrikus elhelyezés médiafogyasztás közben is zavaró, a hang nagyon “egyoldalas” - ez persze fülhallgatóval kiküszöbölhető.

Gombok, portok

A tableten csak néhány kezelőszervet találunk: a felső élén van a bekapcsológomb, ami talán kisebb a kelleténél, jobbra a 3,5 mm-es hangkimenet, balra pedig a hangerőgombok, a microHDMI-csatlakozó, valamint egy microSD-kártyahely. Alul van a töltőcsatlakozó, valamint a billentyűzetet rögzítő reteszek helye. Az opcionális klaviatúra egy SD-kártyahellyel és egy USB 2.0 porttal növeli a csatalkozók számát. Az Android az általunk csatlakoztatott összes USB-s beviteli eszközt felismerte és jól kezelte, beleértve egeret, billentyűzetet és játékvezérlőket is - kár, hogy az USB-s 3G-modemekkel meghajtóprogram hiányában egyelőre nem tud mit kezdeni az operációs rendszer. Reméljük, hogy a Transformerhez hasonló, USB-csatlakozóval rendelkező androidos eszközök terjedése elegendő motivációt jelent majd a gyártók számára a driverek elkészítéséhez.

A klaviatúrán a gombok a ma már általánosnak tekinthető szigetszerű elrendezést kapták, a nálunk járt tesztpéldány már magyar kiosztással rendelkezett, amit természetesen az operációs rendszer is hibátlanul kezelt, az Eee Pad Transformer Prime simán átment az „árvíztűrő tükörfúrógép” teszten. A vékonyság miatt a gombok alacsonyak és az útjuk sem hosszú, a gépelési érzet kissé gumis, de megszokható – a 10 hüvelykes méret eleve korlátozza a gépelési komfortot. A klaviatúrán nem kevesebb mint 17 speciális funkcióbillentyű található, amelyekről a hardver és az operációs rendszer egyes szolgáltatásait lehet elérni (pl. Wi-Fi és Bluetooth ki/be, fényerő- és hangerő-beállítás, gyorsgomb a böngészőhöz, a beállításokhoz, a médialejátszóhoz, stb.).

A touchpad több ujj érzékelésére is képes és a gép méretéhez igazodik – értsd: nem túl nagy, de nem is pici. Fájdalom, hogy a képernyőn működő multitouch gesztusok (pl. zoom) a touchpaden nem működnek, és maga az Android, valamint a rajta futó alkalmazások is érintésre, nem egerészésre optimalizáltak. Ettől függetlenül jó dolognak tartjuk a billentyűzet-touchpad kombinációt, kis megszokással a szórakozáson túl komolyabb feladatokra is használhatóvá válik a gép - az érintésre optimalizált felülettel és hagyományos desktoppal is rendelkező Windows 8  izgalmas lehetőségeket tartogat.

De mi hajtja?

A Transformer Prime-ra azért is voltunk kíváncsiak, mert ebben debütált az NVIDIA vadonatúj Tegra 3 rendszerchipje, amelyről megjelenése előtt csak szuperlatívuszokban nyilatkozott a vállalat. Nos, ennek volt is alapja meg nem is. A Transformer teljesítményére senkinek sem lehet panasza, a Tegra 3 már elég erős ahhoz, hogy zökkenőntesen futtassa az Android Honeycomb felhasználói felületét, valamint a legösszetettebb alkalmazásokat, 3D játékokat is. Számos technológiai demóval  és játékkal próbáltuk ki a Transformer Prime teljesítményét és nem tudott kifogni rajta egyik program sem, az igazán megdöbbentő a játékok (pl. Gunslinger, ShadowGun, Riptide GP) minősége és folyamatossága volt, néhány éve még egy PC-s vagy konzolos címnek is becsületére vált volna ilyen szintű grafikai részletesség. A programok mindegyike elindult az eredeti Transformeren is, de a Prime-on érezhetően simábban futottak.

ShadowGun

Az NVIDIA a Tegra 3 megjelenése kapcsán ötszörös teljesítménynövekedést ígért a Tegra 2-höz képest. Az ígéret szép, de az általunk elvégzett mérések az ötszörös különbséget nem tudták igazolni. A Linpack, a Browsermark, a SunSpider, és az AnTuTu tesztekkel végzett mérések szerint minden területen jelentőset lépett előre a Transformer Prime teljesítménye, de ötszörös különbség sehol sem jelentkezett. Az alábbi táblázatban a Tegra 3-alapú Transformer Prime teljesítménye látható az eredeti Transformer adatait 100%-nak véve.

A Transformer Prime teljesítménye a Transformerhez (100%) képest

Elődjétől eltérően az új gép három különféle teljesítményprofilt is kapott, az alapértelmezett kiegyensúlyozott profilról a menüből válthatunk egy energiatakarékosra és egy „mindent bele” beállításra. A Tegra 3 egy aktív maggal akár 1,4 GHz-en is pöröghet, egyébként 1,3 GHz az órajel maximuma, ezt teszi lehetővé a maximális teljesítményre optimalizált beállítás. A kiegyensúlyozott profilnál 1,2 GHz a maximális órajel, az energiatakarékos profil pedig 1 GHz-re korlátozza a CPU órajelet ha egy vagy két mag aktív, három magnál 760 MHz, négynél pedig 620 MHz a csúcs. Az ábrán jól látható, hogy az egyes beállítások hogy befolyásolják a különféle benchmarkok alatt mutatott teljesítményt – az energiatakarékos mód aktiválása jelentős teljesítményveszteséget okoz, míg a normál és nagy teljesítményű profil között nincs jelentős eltérés.

Az akkuidő nem kérdés

A Transformeréhez hasonlóan a Transformer Prime billentyűzetben is helyet kapott egy akkumulátor amely a tablet áramforrását tudja tölteni, jelentősen megnövelve a konnektortól távoli hasznos időt. A második akku jótékony hatása az is, hogy a gép kinyitva is egyensúlyban marad, nem akar hanyatt esni. Az extra akkumulátor majdnem akkora kapacitású mint a tabletben levő, így 25+22 wattórányi tartalék áll a felhasználó rendelkezésére. Ez az akkukapacitás gyakorlatilag mindenre elég, amire a Prime-ot használni lehet, nincs olyan hosszú repülőút vagy munkanap, amit ne lehetne végigcsinálni egy feltöltéssel és a feladattól függően a teljesítményprofilok közötti váltogatásokkal, amelyeket egyébként egy mozdulattal el lehet érni a menüből. Külföldi weboldalak mérései szerint a Transformer Prime a billentyűzettel együtt 13 óránál is hosszabb üzemidőt biztosít bekapcsolt Wi-Fi mellett böngészéskor, videolejátszásnál pedig (a Tegra 3 hardveres gyorsításának köszönhetően) akár 15-16 órát is elérheti ez az idő.

A tesztünk ideje alatt a Prime-mal kapcsolatban nemzetközi minibotrány is lejátszódott: a gépbe épített GPS-vevő ugyanis szokatlanul gyenge teljesítményű, jelet nehezen talál és könnyen el is veszti. A gyártó a problémát elismerte, az ASUS szerint a teljesen alumíniumból készült hátlap annyira árnyékolja a GPS antennáját, hogy az ideálistól eltérő körülmények között nem találja, vagy elveszíti a jelet. Ennek megfelelően az ASUS a GPS-képességet el is távolította a hivatalos specifikációk közül, ettől függetlenül a Prime képes erre a funkcióra - bár korlátozottan. A versenytársak hagyományosan műanyag ablakot szoktak hagyni a GPS és vezeték nélküli antennák mellett a fém készülékházon, erről az apró fogásról az ASUS elfeledkezett. Tapasztalataink szerint a fém hátlap a WiFi-csatlakozás minőségét és sebességét érdemben nem befolyásolta, ebben szerepe van a “diversity” névre keresztelt funkciónak is: a gépben két antenna kapott helyet, amelyek közül mindig a jobb térerőt érzékelőt használja a vezérlőegység.

Szoftver

A Transformer Prime hozzánk még Android Honeycombbal került, de időközben megérkezett rá az Ice Cream Sandwich frissítés. A Google már a Honeycomb esetében is tiltotta az egyedi felületeket és az ICS esetében sincs ez másképp. Az ASUS a felület kidekorálása helyett inkább néhány saját fejlesztésű alkalmazásra koncentrált, így került a gépre egy jegyzettömb, fáljkezelő, könyvolvasó, DLNA-szerver, amellyel a gépen tárolt médiát tudjuk DLNA-képes szórakoztató eszközökre sugározni. Előre telepítve tartalmazza a Prime a Polaris Office nevű irodai alkalmazást is, amellyel doc, xls és ppt (Office 97-2003) formátumú állományokat lehet szerkeszteni. Minden másra ott az Android Market és a Tegra Zone, utóbbi az NVIDIA rendszerchipjére optimalizált alkalmazások gyűjtőhelye, egyelőre csupán pár tucat programmal.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Furcsa anomáliát tapasztaltunk az Ice Cream Sandwich (Android 4.0) frissítés megérkezése után, az új szoftververzió – ki tudja miért – nagyot rontott a SunSpider benchmark eredményein. A Transformer Prime a Honeycombbal (Android 3.x) még 1600 pont körüli eredményt ért el, a Ice Cream Sandwich ezt látványosan visszavetette, miközben más benchmarkok alatt inkább némi teljesítménynövekedést hozott. Ez főleg annak fényében fura, hogy a Google egyik fő üzenete az Android 4.0 kapcsán az új, nagyobb teljesítményű böngésző volt, ennek különösen a JavaScript-teljesítményt mérő Sunspider alatt jelentkeznie kellett volna.

A böngésző amúgy meglepetésünkre messze leggyengébb elemének bizonyult. Az Adobe Flash-t feltelepítve az alkalmazás sokszor, több másodpercre megakadt, mind a görgetés, mind a zoomolás kifejezetten akadozott. A Flash bővítménnyel amúgy is sok probléma volt, az asztali rendszerekre optimalizált Flash-alkalmazások hol futottak, hol nem, ilyenkor az oldal újratöltése sokszor segített. Az élmény mindenesetre rendkívül frusztráló, a tablet jövőbeni felhasználóinak nem ajánljuk a Flash telepítését. Ha tehát valaki a négymagos processzorok érkezésétől várta a Flash használhatóvá válását Android alatt, annak sajnos csalódnia kell. Gyanúnk szerint az Ice Cream Sandwich következő kiadásai jobb optimalizációt kapnak majd a Tegra 3-hoz, így a böngésző teljesítménye is emelkedhet. A mobil platformokra készülő Flash fejlesztése azonban leállt, így ehhez a jövőben már nem is fűzünk reményt.

Meg kell fizetni

Az ASUS már az eredeti Transformerrel is bizonyította a kinyitható tablet koncepcióját, azonban az első iterációban még számos apró probléma jelentkezett. Ezek elsöprő többségét sikerült javítani a második, frissített változatban. A géptest szilárdabb, a kijelző jobb, a processzor pedig gyorsabb lett, a dokkolócsatlakozás pedig példamutatóan stabillá vált. Az ASUS marketingdöntése értelmében a Prime nem váltja le az eredeti terméket, hanem fölé pozicionálja, a két termék így párhuzamosan létezik tovább a belátható jövőben is. Egy jelentős differencia azonban a két iteráció között, hogy csak a Prime kapott magyar kiosztású billentyűzetet, az eredeti Transformerhez csak angol dokkoló érhető el (szoftveresen természetesen kikényszeríthetőek a magyar ékezetes karakterek is).

A technológiai és formatervezési fejlődésnek ára is van: 195 ezer forintos áron debütál a készülék, ezért vagy 32 gigabájtos háttértárat és a billentyűzetet, vagy csak a tabletet, de 64 gigabájtos háttértárat kap a felhasználó. Az utóbbit választók külön is megvásárolhatják a billentyűzetet február végétől. Az ár tehát egyáltalán nem alacsony, bár ezt a dollár és az euró árfolyamának is köszönhetjük. Cserébe az ASUS Eee Pad Transformer Prime egy jól kinéző, kifogástalan minőségű, nagy teljesítményű tablet - szerintünk jelenleg a legjobb.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról