Megreformálta szabadalmi rendszerét az USA
Átment egy jelentős, az amerikai szabadalmi rendszert átalakító tervezet a képviselőházon és a szenátuson is, amely az elnöki aláírás után pedig törvényerőre emelkedik.
Többéves huzavona után a szenátus is rábólintott az America Invents Act-re, az Egyesült Államok szabadalmi rendszerét átszabó törvényjavaslatra. Az új rendelkezés tovább erősíti a nagy vállalatok és a szabadalmak erejét, a rendszert érő kritikákkal tehát merőben ellentétes irányba módosítja a szabadalmi szabályozást. A szenátorokat pártállástól függetlenül meg is osztotta a törvény, Patrick Leahy demokrata szenátor az elmúlt évtizedek legfontosabb szabadalomügyi reformjaként értékelte a törvényt, miközben párttársa, Maria Cantwell szerint a törvény nem értelmezhető reformként, és belegázol a kisebb, kevésbé tőkeerős kutatócégek jogaiba.
Első!
A leglátványosabb újítás, hogy ezentúl nem azt illeti a szabadalom, aki bizonyítani tudja, hogy elsőként fedezett fel vagy fejlesztett ki valamit, hanem azé, aki először levédeti az adott invenciót. Ezzel a szakértők szerint a komoly jogi és szabadalomügyi erőforrásokkal rendelkező óriásvállalatok nyernek, a kisebb, az újdonságokat csak óvatosabban bejegyző cégek pedig veszítenek.
A szabadalmi hivatal ezentúl magasabb bevételekkel is rendelkezik majd, köszönhetően annak, hogy autonóm módon határozhatja meg díjszabását. Ugyan a hivatal költségvetését a Kongresszus állapítja meg, a várhatóan jelentősen emelkedő díjtételeknek köszönhetően valószínűleg kibővíthető lesz a dolgozók köre, így a jelenlegi, mintegy hároméves átfutási periódus töredékére rövidülhet. A magasabb díjszabás ugyanakkor tovább tolja az egyensúlyt a nagyobb vállalatok felé, a kisebb cégek ugyanis nem lesznek képesek a mai arányban benyújtani szabadalmakat.
Ugyanaz a baj
A hosszas kongresszusi vita alatt ugyanakkor kikerült a szabályozásból minden, a mai rendszer problémáira választ adó kitétel. Így a felperesek továbbra is szabadon választhatják meg országszerte a bíróságot, ahol eljárást kívánnak indítani - így a "szabadalombarát" Kelet-Texasi szabadalmi bíróság valószínűleg továbbra is nagyon népszerű lesz a szabadalmi perek számára.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Hasonlóképpen nem csökkent a szabadalmi perekkel szerezhető kártérítések mértéke sem - noha az eredeti törvénytervezet erre is javaslatot tett. A lépés a szakértők szerint jelentősen visszafogta volna a "szabadalomtrollok" profitabilitását, így fokozatosan ellehetetlenítette volna a kártékony üzleti modellt. Ennek megfelelően a perköltségek eloszlása sem változott, a vesztes "trolloknak" továbbra sem kell megtéríteniük a beperelt fél költségeit - így a pusztán a per fenyegetése elég ahhoz, hogy a legtöbb kis cég a peren kívüli kiegyezést keresse.
Apró foltozások
Az új szabályozás tartalmaz ugyanakkor néhány pozitív lépést is, így a korábban bevezetett üzleti folyamatok szabadalmaztatása alól kivételt kaptak a pénzügyi termékek és szolgáltatások, ezeket tehát nem védheti szabadalom. A témában jártas kommentátorok szerint ez a kitétel az amerikai nagy bankok lobbitevékenységének hatására került be, ugyanis a DataTreasury nevű "troll" sikeresen érvényesítette csekkek ellenőrzésére és befogadására használt szoftverekre vonatkozó szabadalmait.
A szabadalmi rendszer létét, illetve az azt szabályozó törvényeket kritizáló csoportok azonban nehezen találnak bármilyen pozitív változást. A törvény továbbra sem tiltja meg a szoftveres vagy üzleti folyamatokra vonatkozó szabadalmakat, és nem lép fel a túlságosan bonyolult, általánosan értelmezhető nyelvezet ellen sem. A szabadalmi rendszer több százmilliárd dolláros üzletet jelent az amerikai vállalatok számára (elsősorban a gyógyszeriparban, de az élet minden területén találni példát), így nem csoda, hogy a lobbitevékenység elsősorban a rendszer fenntartására és esetleg szigorítására irányul, politikai akarat a közjó érdekében egyelőre nem mutatkozik.