Van mit behozniuk lefedettségben a szolgáltatóknak

Bár van szolgáltató, mely az időzítésben is versenyt lát, gyakorlatilag párhuzamosan kezdte a hálózatmodernizációs folyamatot a Vodafone Magyarország, a Telenor Magyarország és T-Mobile. A mindhárom szolgáltatónál javában zajló munkálatok egyik célja, hogy a szélessávú mobilnet-szolgáltatások elérését országossá tegyék, vagyis száz százalékos országos 3G-s lefedettséget kínáljanak előfizetőiknek. Ettől a szinttől ma még riasztóan messze vannak, igaz, a lefedettségi értékek egzakt összehasonlítását az alkalmatlan mérési metodika gyakorlatilag lehetetlenné teszi.

Rideg valóság

A hálózatmodernizáció-hullámot először a Telenor lovagolta meg tavaly nyár végén: a cég ekkor jelentette be, hogy teljes mobilhálózatának felújítását a kínai ZTE végzi. A vállalat végül tavaly ősszel kezdte meg a munkálatokat, azonban soha nem kommunikálta, hogy a várhatóan 1,5-2 évig tartó folyamat eredményeként milyen lefedettségi mutatókat kíván elérni. A Telenor a fejlesztés kapcsán arról sem beszélt, hogy a 3G-s szabványcsalád mely lépcsőfokára kívánja továbbfejleszteni az adathálózatot.

A cégnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé szolgáltatott, az elhíresült Mátrix-mérésekre épülő áprilisi adatai szerint 48 százalékos földrajzi lefedettsége van a 3G-s hálózaton. A helyzetet némileg árnyalja, hogy ezek azok a területek, ahol a Telenor a szélessávnak távolról sem nevezhető, legalább másodpercenként 120 kilobit letöltési és 40 kilobit feltöltési sebességet tud garantálni az esetek 80 százalékában. Ez a lefedettségi érték egyébként 3,6 százalékponttal magasabb mint egy évvel korábban, és 18 százalékponttal nagyobb mint két éve volt.

A Vodafone idén márciusban közölte, a Huawei-jel együttműködve modernizálja a 3G-s hálózatot, melynek eredményeként már jövő nyárra 99 százalékos országos lefedettséget érhet el a szolgáltató a gyors mobiladat-szolgáltatások terén is. A cég egyébként jelenleg az ország területének nagyjából 53,2 százalékán tud nyújtani legalább 150/40 kbps sávszélességű mobilnetet (ismét csak az esetek 80 százalékában), vagyis pusztán ezen adatok alapján a Vodafone 3G-s hálózatának lefedettsége minden szempontból jobb, mint a Telenoré. Ez a megállapítás már két évvel ezelőtt is állt, 2009 áprilisában a Vodafone ugyanis 37,7 százalékon állt, tavaly ilyenkor pedig 45 százalékon.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A T-Mobile május elején jelentette be hálózatmodernizációs munkálatait, a magenta szolgáltató marad az Ericsson berendezéseinél, és 2013-ra szintén "közel száz százalékos" lefedettséget ígér HSPA+ technológiával, mely a 3G-s szabványcsalád jelenleg leggyorsabb, legnagyobb sávszélességet biztosító technológiai lépcsője. A jelenlegi 3G-s lefedettség egyébként 64 százalékkal marad el az ígérttől a T-Mobile esetében, fontos megjegyezni azonban, hogy a szolgáltató más értékeket garantál szerződési feltételeiben, mint riválisai: A három hazai operátor közül a Mátrix-audit során, illetve a szerződési feltételek alapján jelenleg a T-Mobile kínálja a legnagyobb le- és feltöltési sebességet 3G-s hálózatán (150 kbps duplex).

A szolgáltató országos 3G-s lefedettsége jelenleg 35,2 százalék, ami csekély mértékben el is marad a tavaly áprilisban jelentett 35,9 százaléktól. Ennek oka nyilvánvalóan nem az, hogy a vállalat leszerelt antennákat, sokkal ésszerűbb magyarázatnak tűnik, hogy az azóta jelentősen megnőtt ügyfélbázis (a T-Mobile tavaly április óta több mint 156 ezer új aktív ügyfelet szerzett) nagyobb kapacitásterhelést jelentett a hálózatnak, így az átviteli sebesség bizonyos helyszíneken a vállalt értékeket ma már nem éri el.

Nem csak az operátorokon múlik

Ahhoz, hogy 3G-s hálózatuk lefedettségét országos szintűvé növeljék a szolgáltatók, más, rajtuk kívül álló feltételeknek is teljesülniük kell. A cégek a jelenleg használt frekvenciák birtokában ezt a vállalásukat biztosan nem fogják tudni teljesíteni, vagyis a gyors mobilnet csak akkor lehet az urbanizált területek mellett a ritkábban lakott térségek kiváltsága is, ha a szolgáltatást a jobb hullámterjedési mutatókkal bíró alacsonyabb frekvenciatartományokban is nyújthatják a cégek.

Ez a frekvenciatartomány lehet a jelenleg szabadon lévő 900 MHz-es E-GSM sáv, illetve a 800 MHz-es úgynevezett digitális hozadék frekvenciák, melyekből vélhetően az előbbit rövidesen árverésre bocsátják, vagy pályázatot írnak ki rá. Más kérdés, hogy a kormányzat semmiféle garanciát nem vállalt rá, hogy a kiosztható blokkokat a már meglévő szolgáltatók kapják, Fellegi Tamás, a frekvenciaügyekben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője korábban többször is kifejtette, a kormány érdeke, hogy a piaci megmérettetés során dőljön el, hogy új szereplő, vagy a már meglévő szolgáltatók használhatják a kiosztandó frekvenciákat.

Látható tehát, hogy attól, hogy a Vodafone és a T-Mobile kommunikációjában magabiztosan hangoztatott 99 százalékos, vagy közel száz százalékos országos 3G-s lefedettségi érték teljesüljön, egyelőre még meglehetősen messze vannak a szolgáltatók, a jelenlegi helyzethez képest van mit fejleszteni mindhárom hálózaton. A következő egy-másfél évben azonban várhatóan jelentősen felgyorsulnak majd az események, így jövő áprilisban alighanem egész más sávszélesség-értékeket és lefedettségi mutatókat prezentálnak majd a szolgáltatók az akkori hatósági jelentésben.