Brutálisan erős az új hordozható PlayStation

Forradalmi kezelőfelület, közösségi összekapcsolódás, helyalapú szórakoztatás, a valóság és a virtuális valóság összefonódása. Ezekkel hangzatos címszavakkal vezette fel a Sony az egyelőre Next Generation Portable (NGP) kódnéven futó következő generációs kézikonzoljának bejelentését. A bemutatóra a reggeli órákban került sor a tokiói PlayStation Meetingen, ahol a sajtó nemcsak a konzolt láthatta működésben közben, de az első játékokból is kapott egy kis ízelítőt.

Beigazolódtak a pletykák

A Sony-nak ezúttal sem ment jól a titkolózás, az NGP-ről számtalan pletyka jelent meg az elmúlt hónapokban, és ezek nagy része be is igazolódott. A 182x18.6x83.5 milliméteres konzol az eredeti PSP formatervét örökölte meg: az 5 hüvelykes, 960x544 pixel és 16 millió szín megjelenítésére képes OLED érintőképernyő középen terpeszkedik, ezt öleli körül immár két analóg kar és a szokásos hardvergombok. Az NPG-be két kamerát szereltek, az egyik elől, a másik hátul kapott helyet, és a sztereó hangszórók mellett beépített mikrofonnal is rendelkezik a gép.

Az irányítást nem csak az érintőképernyő és a két analóg kar segíti, hanem a hátlapon található, a kijelzővel azonos méretű érintésérzékeny felület is. Az NGP-ben háromtengelyű giroszkóp és háromtengelyű gyorsulásmérő található, ez a rendszer erősítette a PlayStation 3 mozgásérzékelős kontrollerét, a Move-ot is. Az eszközben elektronikus iránytű és GPS lesz, emellett a csatlakoztathatóság terén sem szenved csorbát a kütyü: Wi-Fi- (802.11b/g/n) és Bluetooth-adapterrel (2.1+EDR), valamint 3G-támogatással is rendelkezik. A Sony ezúttal kihagyja az UMD-meghajtót, a játékok flash memóriát használó kártyákon érkeznek majd, melyeken a felhasználók közvetlenül tárolhatják a mentéseiket és a kiegészítőket is. Az első pletykák szerint a konzol 4-5 óráig húzza majd egyetlen feltöltéssel.

Bivalyerős

A konzol lelke egy négymagos ARM Cortex A9 processzor lesz, amit egy PowerVR SGX 543 MP4+ GPU egészít ki. A Sony a NGP teljesítményét a PlayStation 3-éhoz hasonlította, és ezt szemléletesen, a játékokon keresztül is prezentálni tudta: a Konami próba céljából elkészítette a Metal Gear Solid 4 NGP-s változatát, a Sega a Yakuza 4-et, míg a Capcom a Lost Planet 2-t, illetve az alatta futó MT Framework engine-t ültette át a kézikonzolra. A fejlesztők szerint az NGP-re nagyon könnyen portolhatók a PS3-as játékok, ami egyúttal zöld utat ad a keresztplatformos próbálkozásoknak is. Hideo Kojima, a Metal Gear Solid-sorozat atyja olyan megoldáson dolgozik, amellyel a PS3-on megkezdett játékainkat az NGP-n folytathatnánk - bővebb részleteket az idei E3-ra ígért.

Az NGP játékfelhozatala már most rendkívül impozánsnak tűnik: a Sony többek között új Uncharted, LittleBigPlanet, Killzone, WipeOut és Resistance játékokkal fog előrukkolni, míg az Activision Call of Duty-t, a Tecmo Koei Dynasty Warriorst, a Capcom pedig Monster Huntert jelentett be az újdonsült platformra. A konzol mögé az összes jelentősebb kiadó, köztük a Ubisoft, a 2K Games és a Square Enix is felsorakozott.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az új kezelőfelület az érintőképernyőn is vezérelhető lesz, és több érdekes újdonsággal is rendelkezik majd. A LiveArea funkció révén minden játék egy elkülönített területet kap, ahol a játékosok nemcsak az adott programmal kapcsolatos információkat gyűjthetik be a PlayStation Networkön keresztül, de kommunikálhatnak is a játékot játszó társaikkal, érdekességeket oszthatnak meg egymással, és követhetik a többiek aktivitását. A Near egy helymeghatározáson alapuló alkamazás lesz, a segítségével a környéken tartozkodó NGP-tulajdonosokat kereshetjük meg, és figyelhetjük, hogy éppen milyen játékkal játszanak.

Végre összejöhet nekik

A Sony 2004 decemberében indította útjára Japánban az első PSP-t, Amerikába a következő év márciusában, Európába pedig szeptemberben érkezett meg a konzol. Ken Kutaragi a Sony Computer Entertainment akkor vezérigazgatója a “21. század walkmanjeként” aposztrofálta a kütyüt, és a közönséget is lenyűgözte a PSP teljesítménye. Bár többen sokallották a gép árát (Amerikában 250 dollárról, Európában 250 euróról indult az ajánlott fogyasztói ár), a PSP rajtja sikeres volt: Japánban az első napon 200 ezer darabot értékesítettek belőle, Amerikában pedig két nap alatt 500 ezret, és a készlethiány miatt várakozni kényszerült európai vásárlók is közel egymillió konzolt vittek haza az első hét folyamán.

^{A legelső, 2004-ben megjelent változat}

A PSP-ből négy változatot adtak ki az elmúlt években: 2007-ben és 2008-ban mutatkozott be a PSP-2000, illetve a PSP-3000, majd 2009-ben jelent meg a PSP Go. Míg az előbbi kettő csupán apróbb újdonságokat, változtatásokat tartalmazott, addig a Go alaposan felborította az eredeti koncepciót: a kisebb képernyővel rendelkező modell kicsúsztatható kialakítást kapott, emellett száműzték belőle az UMD-meghajtót, ezzel is a PlayStation Store-ról letölthető játékok felé terelve a felhasználókat. A Go végül bukás lett, számos helyen, dobozos játékok híján még az üzletek is tiltakoztak az árusítása ellen, az eladásai pedig nem tudták utolérni a továbbra is gyártás alatt álló PSP-3000-ét. Bár a Sony részéről dícséretes, hogy addig sosem tapasztalt teljesítményt passzíroztak bele egy hordozható konzolba, az eddig eladott 64 millió PSP a Nintendo DS eladásainak a felét sem teszi ki: utóbbiból a tavalyi év végéig 144,5 millió darab talált gazdára.

A Sony az NGP-vel most újra próbálkozhat, ám az új konzolnak nem csak a márciusban boltokba kerülő Nintendo 3DS-szel kell szembeszállnia, hanem az egyre inkább teret hódító okostelefonokkal is. A gyártó az NGP-t valószínűleg meg fogja hagyni a keményvonalas játékosoknak, ugyanakkor PlayStation Phone-nak becézett Sony-Ericsson Xperia Play-jel és a szintén ma bejelentett PlayStation Suite elindításával egy másik fronton is támadásba lendül: a Suite egy Androidra készülő alkalmazás lesz, amelyen keresztül PSOne játékokat játszhanak majd a felhasználók a Google operációs rendszerét használó okostelefonjaikon. A PSP bemutatkozásának idején konzolt kellett venni a hordozható játékokhoz, manapság ehhez már egy mobiltelefon is elegendő - Kaz Hirai elnök szerint ezt ők, konzolgyártóként is kénytelenek tudomásul venni.