Szerző: Dojcsák Dániel

2009. szeptember 10. 09:04

Mire lehet jó a Google Wave?

Szeptember 30. nagy nap. A Google Wave elindul hódító útján, a fejlesztői teszt után 100 ezer jelentkező kapja meg áhított hozzáférését az új, valós idejű kommunikációs platformhoz.

A Google Wave még el sem indult, de már több hírverést generált, mint amiről a legtöbb webes szolgáltatás élete során álmodni merne. Az nem kétséges, hogy megváltoztatja a közös munkáról és a kommunikációról eddig alkotott képet, s ahogyan anno a Gmail is egyfajta úttörő volt a webes levelezőrendszerek terén, úgy a Wave is egyelőre beláthatatlan folyamatokat indíthat el, legyen szó vállalati munkáról, oktatásról, ügyfélszolgálatról, személyes kommunikációról vagy éppen ismerkedésről, tematikus tudásmegosztásról.

A Mashable szerkesztősége, belelátva a lehetőségekbe, megpróbálta felvázolni, hogy melyek lesznek azok a területek, ahol az új jövevény komoly potenciállal rendelkezhet. A gyűjtés alapja a fejlesztők véleményéből és saját maguk ötleteiből áll, ami természetesen csak egy szelete a végtelen számú variációnak.

Wave fórumok

Andrew Camel, a Google Wave API Google Csoportban foglalta össze, hogy a jelenleg ismert fórumrendszerekhez képest mit hozhat a Wave. \"Arra gondoltam, hogy a Google Wave mennyire szenzációs felhasználási területe lenne, ha fórummotorként használnánk. Minden thread, ahelyett hogy külön hozzászólásokból állna, egy-egy wave lenne. Ahelyett, hogy mindig párbeszédre kellene törekedni, posztolni, majd visszamenni megnézni, hogy jött-e válasz, s hogy lemaradtunk-e valamiről, úgy lehetne fórumozni, mintha egy azonnali üzenetküldőt használnánk. Majd egyes wave-eket el is lehetne menteni.\"

A valós idejű és szerkeszthető fórum legnagyobb előnye az lenne, hogy az idő múlásával el lehetne kerülni az információk avulását, folyamatosan lehetne követni az eseményeket, s nem feltétlenül kellene ehhez hosszú, több ezer hozzászólásos témákat végigolvasni. A hátránya viszont nyilván az, hogy a jelen állás szerint a wave-et a résztvevők bármelyike szerkesztheti, s annak ellenére, hogy ennek a verziókövetésben nyoma marad, egy flame (vita) csúnya eredményeket hozna. Ráadásul a folyamatos csevegés fel is hígíthatja a beszélgetést, s több lenne a szemét, mint az értékes tartalom.

Wave kommentelés

Mivel a Wave bárhová beágyazható, ezért adja magát, hogy más tartalmak mögé rakva az adott témával kapcsolatban lehessen a segítségével csevegni, legyen az egy beágyazott videó, egy kép, cikk, weboldal vagy bármi. Ugyan egy YouTube videóknak is megvan a saját fóruma, de egyrészt ehhez át kell lépni a beágyazott videón, s el kell látogatni az eredeti oldalra, másrészt ha egy mikroközösségnek valamilyen aktualitást jelent az adott film, akkor nem biztos, hogy azt a világ többi részéről érkező nézőkkel együtt szeretnék megvitatni. Épp ezért ritkán alakul ki párbeszéd a hozzászólók között. Pedig a videók terjedése főként egymásnak átküldött linkeken, megosztásokon keresztül valósul meg, bizonyára mindenkinek lenne egy-két szava épp akkor és épp ott. Ha pedig ezt megfűszerezzük a Wave nemlineáris módszerével, akkor egy egészen érdekes képződményt kapunk.

A Mashable stábja már alaposabban belemélyedt a Wave-be, s az első tapasztalatok szerint a beágyazott komment jól használható lehetőség. Leginkább az a hívogató benne, hogy aki később érkezik, annak sem kell \"in medias res\" kezdenie, hanem elindíthatja az egész diskurzust az elejétől.

Wave tartalommenedzsment

Szintén egy fejlesztő ötlete, hogy a Wave-et projektmenedzsment célokra is lehetne használni. Jason Salas szerint a vezető CMS-szállítók biztosan kreálnak majd kiegészítéseket a Wave-hez, hogy integrálják saját termékükkel. Sőt, lehet, hogy a fejlesztők maguk teszik meg ezt a lépést, mielőtt a gyártók eljutnak idáig, és az sem egy utolsó ötlet, hogy a Wave-et magát CMS-re használják, hisz az adottságai megvannak hozzá. Lehet dokumentumokat létrehozni, kezelni, határidőket kezelni, RSS-t becsatornázni, blogolni, keresni, üzenni, archiválni, vagyis a Wave egyszerűbb esetekben már önmagában is megfelel bizonyos projektfeladatok vezényléséhez, de a megfelelő fejlesztésekkel, vagy az elv átvételével akár komolyabb szerephez is juthatnak a hullámok.

Az egyik legeredetibb és legelgondolkodtatóbb felhasználási terület, az ügyfélszolgálat. Akár beágyazva, akár dedikált felületen a Wave segítségével az ügyfelek egyszerűen képesek jelezni problémáikat, amit egy általános ügyfélszolgálatos kezd el kezelni. Hozzászól az ügyfélhez, lokalizálja a problémát, plusz kérdéseket tesz fel, akár valós időben, akár időben eltolva. Az ügyfél látja, ha válasz érkezik, értesítést kap, élőben csetelhet. Ha szakember segítségére van szükség, akkor az ügyfélszolgálatos könnyedén hozzáadhatja a wave-hez és nincs többé olyan, hogy négyszer kell leírni a problémát, mire valaki megoldást talál rá.

Ha egy általános, több ügyfélre hatással bíró eset áll fenn, akkor a szolgáltató maga hoz létre egy wave-et, ahol tájékoztatja az ügyfeleket, a felmerülő kérdésekre a azonnal válaszol, de csak egyszer. Nem kellene tömegesen ugyanazt elmondani minden újbóli jelentkezőnek, s nem is borulnának ki az emberek a sablonválaszoktól. Precízebben lehetne kezelni a problémákat, s egy katasztrófahelyzetben arról is közvetlenebb képe lenne a szolgáltatónak, hogy mennyire komoly a probléma, milyen következményei vannak.

Emellett a Wave alkalmas lenne analitikai célokra is, adatgyűjtésre a felhasználókkal kapcsolatban, s akár rendszeresen lehetne kutatási, kérdőívezési célokra is használni a felületet, amivel közelebb kerülhet egymáshoz a szolgáltató és az ügyfél.

Wave az oktatásban

A Google nem bízta ezt a területet a véletlenre, s még a tömeges kiadás előtt néhány amerikai iskolának hozzáférést biztosított a rendszerhez. Anélkül, hogy megmondták volna, hogyan használják, néhány Google Apps-et használó iskolában engedélyezték a hozzáférést. A kísérlet csak pár napja indult, így konkrét eredmények még nincsenek.

Nálunk még csak többnyire beszélnek róla, de az USA nyitottabb, szabadabb oktatási rendszerében valóság az interaktív és kreatív oktatás, így az olyan módszerek, melyek ezt segítik elő, biztosan sikeresek. A tanulók közös feladataikat úgy végezhetik el, hogy nem feltétlenül nagy egységekre kell osztani a projektet egymás közt, hanem a munkafázisok mindegyikében kapcsolatban maradhatnak.

Az oktató is többet kommunikálhat a diákokkal, ötleteket, tapasztalatokat lehet megosztani, ki lehet egészíteni az órai tananyagot, plusz kutatási feladatok adhatóak, amit a gyerekek közösen dolgoznak ki. Készülő dolgozatokba pillanthat bele az tanár, s a házi feladatokban is segíthet, ha úgy alakul. Ha pedig az alap rendszer kiegészülne majd widgetekkel, újabb funkciókkal, akkor egészen új feladattípusok is jöhetnek létre. Igazi cybersuli lesz, amelyik ideje korán használni kezd egy ilyen eszközt.

Végtelen variációk

A felsorolt öt tipp csupán csak a kezdet, a Mashable szerkesztőjének saját válogatása. Emellett még milliónyi terület van, ahol érdemes gondolkodni azon, hogy a Wave hasznosítható-e vagy sem. Természetesen némi szkepticizmus sem árt, hiszen a szolgáltatás még meg sem jelent, nem tudhatjuk, hogy élesben is olyan csábító lesz-e majd, mint elképzelve. A valós idejű kommunikációnak számtalan előnye van, de sok esetben hátrány is lehet, vannak dolgok, melyek lineárisan egyszerűbbek, vannak emberek, akik nem szeretnék, hogy folyamatosan elérhetőek, ellenőrizhetőek legyenek, nem akarnak mindent azonnal. Az biztos, hogy a magyar közigazgatásra például ráférne a gyorsítás, de valljuk be kevés esély van arra, hogy egy ilyen túlzottan is forradalmi dolog könnyedén betörjön a hétköznapokba. A korai befogadók azonban utakat jelölnek ki és irányt mutatnak. Bármi megtörténhet.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról