Európa elektronikai szemete Afrika felé veszi az irányt
[BBC News/Peoples Daily] A világ tehetősebb részéhez tartozó nyugati országok szemete elárasztja a szegény államokat, egyre inkább Afrikát -- hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezeti Programját (UNEP) vezető Achim Steiner. Steiner Nairobiban, Kenyában beszélt az ezen a héten folyó nemzetközi konferencián, melynek fókuszában a szemét kezelése áll, és azon belül is kiemelt figyelmet kap az elektronikus hulladék, mely egyre jelentősebb gondot okoz a Föld környezetterhelésében.
Mérgező szeméthegyek
Steiner szerint a fejlettebb országok fogyasztói társadalmai elektronikus hulladék hegyeit termelik, főként a technológiai fejlődés sebességének és a divat megjelenésének kombinálódása okán. Az UNEP becslése szerint világszerte akár 50 millió tonna veszélyes hulladék is keletkezhet a leselejtezett elektronikus termékekből. Ennek hagyományosan legnagyobb célállomása Ázsia távol-keleti régiója, ahol a törvényi szabályozás szigorúsága messze elmarad a nyugati országokétól vagy Japánétól. Itt feldolgozókban igyekeznek kinyerni az értékes fémeket az olcsó munkaerő és gyenge munkavédelmi előírások révén, míg a hátramaradt hulladékokat gigantikus lerakókban, mindenféle kezelés nélkül tárolják.
A hatósági szabályozás szigorodása és a költségszínvonal emelkedése azonban a távol-keleti országokból, például Kínából egyre nagyobb szeméttömeg Afrika felé veszi az irányt. Egy tanulmány alapján egyedül a nigériai Lagos kikötőbe havi legalább 100 ezer leselejtezett számítógép érkezik hajókon. Steiner elmondása alapján az ilyen és ehhez hasonló rakományoknak 25-75 százaléka teljesen használhatatlan állapotban van már, vagyis elektronikus hulladék. Az elektronikus berendezések az egészségre veszélyes fémeket, gázokat tartalmazhatnak, melyek a talajba vagy a levegőbe kerülve rendkívül mérgezőek, így különleges kezelést igényelnének.
A Nairobiban tartott nemzetközi környezetvédelmi konferencia többek között a Kiotói Egyezményt és a Bázeli Konvenciót tárgyalja újra, és az ENSZ kétségtelenül továbblépést szeretne elérni. A szemét mozgatásával és kezelésével foglalkozó Bázeli Konvenció alapelve, hogy a hulladékot annak keletkezéséhez minél közelebb kell feldolgozni, vagyis kevesebb mozgatással járjon a kezelés. Emellett a "tiszta" anyagok és technológiákat igyekszik előtérbe helyezni, melyek a lehető legkevesebb mellékterméket eredményezik. Eddig 169 ország csatlakozott a kötelezettségek vállalásához, a világ legnagyobb szemétgyára, az Egyesült Államok azonban egyelőre nem.
Meg kell állítani az illegális szemétkereskedelmet
Kuwabara-Yamamoto Szacsiko, az 1989-es Konvencióért felelős titkár elmondta, hogy a hulladék az eddigieknél szorosabb nyomonkövetésére van szükség, honnan származik és hol található, hogy a hatósági szabályozást be lehessen tartatni, és az illegális szemétkereskedelmet vissza lehessen szorítani. Elefántcsontparton nemrég tíz ember életét követelte, és nagyjából 70 ezer embernek okozott egészségkárosodást egy Európából érkezett szeméthegyből származó mérgezés.
Az országok kormányzatai mellett az UNEP az iparral is párbeszédet kíván folytatni, amihez technikai ajánlásokat dolgoz ki. Kuwabara-Yamamoto elmondta, hogy a nagyobb mobilgyártók együttműködési szándékukat fejezték ki, ami a titkár szerint példaértékű és előremutató. Idén közel 1 milliárd mobiltelefont értékesítenek világszerte, mely szám dinamikus bővülést mutat, köszönhetően főként Kína, India, Oroszország és Brazília felfutásának. A nairobi tárgyalásoktól azt remélik, hogy az ún. Nairobi Nyilatkozattal kibővítésre kerül a Bázeli Konvenció, felgyorsítva a szemétkezelés égető problémáinak megoldását.
Európa élen jár
Az Európai Unió a világ egyik legszigorúbb szabályozással rendelkezik az elektronikus termékekkel kapcsolatban. A tavaly augusztus óta forgalomba helyezett elektronikus termékek visszirányú logisztikáját kötelesek a gyártók és disztribútorok költségmentesen megoldani, vagyis a már nem használt számítógépet, televíziót, háztartási robotot vagy mobiltelefont kötelesek térítésmentesen visszavenni, és annak kezeléséről, mint veszélyes hulladék gondoskodni. Az EU WEEE-ként hivatkozik a témára, mely a Waste Electrical and Electronic Equipment mozaikszava.
Idén július elsejétől egy újabb fázisban szigorodott az elektronikai termékek szabályozása. Az ún. RoHS (Restriction of Hazardous Substances, veszélyes anyagok korlátozása ) direktíva korlátozza az ólom, a kadmium, a higany, a króm, valamint egyes égésgátló vegyületek felhasználását, ami jelentős terhet rótt a világ gyártói számára, a Wall Street Journal alapján csak amerikai vállalatok 30 milliárd dollárt költhettek az alkalmazkodásra. Mivel sok esetben gazdaságtalanabb külön terméket gyártani az EU-ba, és külön a világ más részei számára, ezért az RoHS-irányelv globális szinten javulást eredményezett az elektronikai termékek környezeti veszélyessége terén.