A digitális jogkezelés elvesz, vagy ad?

[IDG News Service/HWSW] Élesen eltérnek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a digitális jogkezelés jó vagy rossz-e a felhasználóknak -- derült ki az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) egy rendezvényén, ahol szakemberek vitatkoztak e kényes témáról. Egyes meglátások szerint digitális jogkezelés (DRM, digital rights management) a fogyasztók számára kedvező lehet, mivel több választási lehetőséget kapnak, hogyan és milyen áron szerezzék be a tartalmat.

Új árazás

James DeLong, a digitális korszakot és hatásait tanulmányozó amerikai Progress and Freedom Foundation képviseletében hangot adott azon véleményének, hogy a DRM alkalmazása új üzleti és árazási modellek megszületéséhez vezethet, melyek előnyösek a vevők számára. Példának azt hozta fel, hogy egy egyszer olvasható elektronikus könyvet akár 3 dollárért is meg lehet majd venni, miközben egy teljes könyvért, vagyis az örökös használatért 30 dollárt is elkérnek.

Azaz DeLong szerint a korlátozott használatú tartalom mindig lényegesen olcsóbb lesz, mint a korlátlan használatú, ami megkérdőjelezi, hogy valóban feltétlenül, jó-e, hasznos-e, ha korlátlan használati jogokat gyakorolhat a vevő, akkor is, ha nincs rá szüksége. Egy, a beszélgetés során prezentált kutatási eredmény alapján az emberek nagy része kétszeres árat fizetne egy olyan zeneszámért, melyet több eszközön is le lehet játszani, és megosztható korlátozott számú emberrel.

Egy svájci egyetem jogtudományi központjának képviseletében Urs Gasser erre úgy reagált, hogy régebben ezért nem kellett fizetni -- ami viszonyítási pont és árazás kérdése, ha úgy nézzük, akkor fele annyiért is hozzá lehet férni korlátozott jogokkal. A Kaliforniai Egyetem jogi karának részéről Deirdre Mulligan elmondta, hogy szerinte a korábbi gyakorlattal szemben, mikor a jogi szabályozás adott mozgásteret, a DRM egy "engedélyező kultúrát" alakít ki, mikor a felhasználónak külön engedélyt kell kérnie a jogtulajdonostól ahhoz, hogy valamit megtehessen, például egy zeneszámot lejátszhasson az autójában.

Meglepett emberek, zárt rendszerek

Mulligan hozzátette, hogy a legtöbb fogyasztó nem érti a DRM által jelentett korlátozásokat, sokszor arról sem tud, hogy léteznek ezek, és meglepődnek, mikor egy zenei CD nem játszható le számítógépen, miközben egy hifi-toronnyal semmi probléma nem adódik. Ennek okaként a vállalatok magatartását jelölte meg, melyek nem igazán közlékenyek ezzel a témával kapcsolatban.

A Microsoft képviseletében megjelent Andrew Moss úgy látja, hogy a DRM teret fog nyerni magának az emberek tudatában, ugyanis a jövőben egyre többen és többen fognak a digitális tartalmat előállítani, és a DRM-eszközök segítségével egyszerűen kezelhetik alkotásaik felhasználhatóságát. "Amit a DRM meg akar valósítani, hogy választási lehetőségeket adjon az embereknek".

Felhasználói szempontból a DRM-rendszerek egyik legnagyobb problémája az interoperabilitás, vagyis hogy egymással inkompatibilisek, nem képesek kommunikálni, a jogosultságokat más rendszerekre hordozni. Ennek eredménye, hogy a világ legnépszerűbb zenelejátszóira, az Apple iPodokra nem lehet más online boltból zenét letölteni, mint Apple iTunes-ról. A DRM-rendszerek közötti átjárhatóság technikai aspektusai mellett azonban nem hagyhatóak figyelmen kívül az üzleti szempontok sem, melyeknek nem feltétlenül érdeke ennek megvalósítása -- ahogyan az Apple vagy a Sony esetében.