Szerző: Koi Tamás

2024. január 29. 11:59

Buta, de piszok gyors a Telekom Okoswifi

Manapság a szolgáltatóknak egyre inkább jól felfogott érdekük, hogy olyan eszközöket biztosítsanak az otthoni internet mellé, melyek stabil és gyors Wi-Fi elérést biztosítanak az egyre csak növekvő számú kliensek részére. A Telekom Okoswifi mesh eszközei is ezt a célt szolgálják, melyekből már a 6 GHz-es sávban üzemelő megoldás is elérhető.

Megfelelő minőségű otthoni vagy irodai WiFi nélkül már bő egy évtizeddel ezelőtt is nehezen volt elképzelhető az élet, azóta viszont olyan mértékben megnőtt a vezeték nélkül csatlakozó eszközök száma és a hálózatok mennyisége, hogy nyugodtan kijelenthető: az a háztartás vagy iroda, ahol nincs WiFi elérés, valójában nem csatlakozik az internetre.

Ezt idővel az internetszolgáltatók is kezdték felismerni, akik ugyan továbbra sem garantálnak semmit a WiFi-n keresztüli szolgáltatás minőségét illetően, de ma már használható modemekkel egybeépített routereket, úgynevezett home gateway-eket telepítenek a végpontokon. Ám lehet bármilyen jó vagy modern egy router, a fizikát nem tudja legyőzni, a WiFi jel terjedésének gátat szabnak a falak, bútorok és egyéb berendezési tárgyak, a nagyobb, többszintes lakásokban élők és nagyméretű irodákban dolgozók ezért előbb-utóbb eljutnak oda, hogy valamilyen mesh megoldással egészítsék ki a hálózatot.

Kérem, ne zavarjanak!


Ilyen mesh eszközöket a Telekom is kínál jó ideje ügyfeleinek, rendszerint különböző egzotikus gyártók kínálatából, tavaly november óta pedig már olyan megoldás is elérhető a szolgáltatónál, mely az elterjedt kétsávos (2,4 GHz és 5 GHz) eszközökhöz képest egy plusz sávban, 6 GHz-en is képes kommunikálni.

diagram-6e-channel-allocation.jpg
6 GHz-es csatornakiosztás (forrás: juniper networks)

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

A 6 GHz-es WiFi mesh eszközök és routerek elsőként a 802.11ax szabvány egyfajta kiterjesztéseként jelentek meg (Wi-Fi 6E) majd a nemrég véglegesített 802.11be (Wi-Fi 7) esetében már alapesetben adott a kommunikáció ezen a spektrumon (jóllehet nem kötelező jelleggel), aminek leginkább az az óriási előnye, hogy 6 GHz-en nem kell semmi mással osztoznia a hálózatnak a frekvencián (legfeljebb más WiFi hálózatokkal, de ez manapság még kevésbé jelent problémát), ráadásul eleve több (összesen 7 db 160 MHz széles) csatorna áll nyitva a kommunikációra, mint az 5 GHz-es sávban.

Az eredmény egy zavarmentes(ebb), jobb késleltetési paraméterekkel rendelkező rádiós hálózat, mely ráadásul biztonságosabb is, hiszen a Wi-Fi 6E esetében alapkövetelmény a WPA3 protokoll használata a kliensek részéről. 

A 6 GHz-es Wi-Fi hálózatok használata azért magával hoz egy komolyabb hátrányt is, hiszen a jel terjedése ezen a spektrumon rosszabb, azaz a vezeték nélküli hálózat rádiusza csökken az 5 GHz-es, pláne a 2,4 GHz-es rádiós közegekhez képest.

A Wi-Fi 6E-vel - egyelőre - akad még két probléma: a hálózati eszközök drágák, a 6 GHz-en kommunikáló eszközök száma pedig meglehetősen csekély, de a korábbi WiFi generációk számtalanszor megmutatták már, hogy rövid időn belül ezekre a problémákra választ ad a piac.

Okos-e a WiFi?


Előbbin, vagyis a bekerülési költségeken spórolhat az, aki a szolgáltatójától kívánja beszerezni a mesh hálózat alkotóelemeit, adott esetben egész sokat. A Telekomnál elérhető Okoswifi csomagok 2-4 db mesh eszközt tartalmaznak 24 hónapra leosztva 62400-124800 Ft közötti ársávban, igaz, ehhez elő kell fizetni a havi plusz 600 Ft-ba kerülő Wi-Fi Asszisztencia szolgáltatásra, melyre valójában azért van szükség, hogy a szolgáltató kamatmentes részletfizetéssel tudja biztosítani az eszközöket azoknak az előfizetőknek is, akik esetleg nem akarják meghosszabbítani az internetes díjcsomag hűségidejét.

A vállalat jelenleg két különböző típusú eszközt forgalmaz a fenti konstrukcióban, mindkettőt a dél-koreai Kaon gyártja, a Wi-Fi 6E minősítéssel rendelkező AR1840-et azonban csak azok kérhetik, akik a legnagyobb sávszélességet biztosító, 2000 Mbps-es optikai eléréssel rendelkeznek.

9deddebe-aac1-4709-949e-54c7b4c43ace_1_105_c

Ez utóbbi eszközt, illetve ebből egy egypetéjű ikerpárt küldött el tesztre a Telekom, hogy az otthoni iroda vezeték nélküli hozzáférési pontjaként használjam őket néhány héten keresztül. Előrebocsátom, mivel minden lakás és iroda más kialakítású, a lentebb összefoglalt tapasztalatok jórészt saját, egyéni tapasztalatok, melyek nem feltétlenül érvényesek minden környezetben és körülmények között.

Kezdjük mindjárt az általánosan érvényes unalmasabb résszel, a szó szoros értelmében. A Kaon fogalmazzunk úgy, nem fordított különösebben sok energiát az eszközök tervezésére, a meghatározhatatlan formájú fekete dobozkák kizárólag álló helyzetben helyezhetők el tetszés szerint asztalra vagy polcra. Nem mintha a manapság divatos konzervdoboz és téglatest-formájú mesh eszközök annyira fantáziadúsak lennének, és attól, hogy a TP-Link Deco-nak nevezi a mesh termékkínálatát, még nem lesznek azok sem az otthoni dekoráció részei, de azok legalább nem villognak úgy, mint egy karácsonyfa, kikapcsolhatatlanul.

bba9d890-4b3e-4488-a64e-2e4c0e98587a_1_105_c

Az érdekességek inkább hátul kezdődnek, de legalábbis némi bizakodásra ad okot a teljesítményt illetően, hogy az eszköz egy 2,5 GbE porton köthető össze a routerrel, ami már csak abból a szempontból is adja magát, hogy a Telekom által a 2000 Gbps-es net mellé biztosított home gateway-en történetesen van is egy ilyen LAN-port. Ezen felül az egységen található még egy GbE-csatlakozó, amire vezetékes eszközök switch vagy akár egy másik mesh eszköz is csatlakotatható - ez esetben a kapcsolat sebessége a fizikai réteghez igazodva 1 Gbps-re korlátozódik.

Az eszközök párosítása viszonylag magától értetődő, a Telekom részletes leírást biztosít a beüzemeléshez, mely elvégezhető az androidos és iOS-es applikáció segítségével is - utóbbi korlátozottan tud abban is segíteni, hogy a kontrollert és a mesh végpontot/végpontokat megfelelő távolságra helyeztük-e el egymástól. Egyes gyártók a mesh csomagjaikat úgy forgalmazzák, hogy az egységek gyárilag párosítva vannak egymással, ez talán felhasználóbarátabb megoldás annál, mint amit a Kaon választott, szerencsére a műveletet elég egyszer elvégezni, ahogy a rádiós hálózat felparaméterezését is.

Vendéghálózat? Forgalomszűrés? Minek?


Ezen a ponton látszik igazán, hogy a Kaon AR1840 mesh megoldás egy szolgáltatói eszköz, s mint minden ilyen eszköznek, úgy ennek is leginkább azzal a filozófiával készült a kezelőfelülete, hogy a lehető legkevesebb beállítási lehetőséget adja az előfizető kezébe, aki úgysem érti mit csinál, viszont nagy magabiztossággal teszi a rendszert két kattintással használhatatlanná.

mobileapp

Úgyhogy az applikációban át lehet nevezni a három frekvenciasávhoz tartozó SSID-ket (az eszközök alapesetben band steeringet használnak, azaz mindhárom rádió ugyanazon az SSID-n kommunikál), illetve természetesen más jelszó is beállítható hozzájuk. És nagyjából ennyi. Még egy vendéghálózat sem hozható létre, rádiós paraméterek piszkálásáról, netán szülői felügyeletről, forgalomfigyelésről senki ne álmodjon.

9873fc7b-f770-4fab-a68c-de2bc35cbfca_1_105_c

Azért az eszközök szerencsére nem csak a szögegyszerű és kissé avittas mobilappon keresztül kezelhetők, a lelkesebb felhasználók IP alapján megtalálhatják a kontroller webadminját, ahol néhány rádiós paraméter beállítható és egy látványosabb kép jelenik meg a hálózati topológiáról de itt is ez minden.

A végletekig leegyszerűsített, buta kezelőfelületet jobb mielőbb elfelejteni, szerencsére az AR1840-re épített mesh hálózat megfelelően elhelyezve jól kompenzálja ezt a hiányosságot, ha a vezeték nélküli hálózat sávszélességéről és stabilitásáról van szó.

Fontos kiemelni, hogy a kontroller és a mesh végpontok is kizárólag a 6 GHz-es frekvenciasávban kommunikálnak egymással, ami az uplink vagy backhaul kapcsolat minőségét is meghatározza. Bár az interferenciától itt nem kell tartani, a nagyobb elnyelődés miatt erősen ajánlott úgy elhelyezni az eszközöket, hogy szabad rálátás legyen köztük, ad abszurdum vezetékkel összekötni őket (a födém vagy a vastagabb főfalak drasztikus mértékben csökkentik a mesh végpontokkal elérhető sávszélességet).

A fal adja a másikat


Az én esetemben egy nagyjából 117 nm-es egyszintes társasházi lakást fedett le két Kaon AR1840 úgy, hogy az eszközök nagyjából 13-15 méterre helyezkedtek el egymástól, gyakorlatilag szabad rálátással. A XIX. század végén felhúzott épületben található lakásban van 60 cm-es főfaltól kezdve, kéményfalon át tízcentis téglafalig minden, a helyi sajátosságokból adódóan pedig a szolgáltatói routert nem lehet elhelyezni a lakás mértani közepén, ahol ideálisan a helye lenne.

d20fb130-1176-4f82-aa91-c70c7caa885c_1_105_c

A problémát jól szemlélteti a fenti ábra, ahol látszik, hogy a két Kaon egység közül csak az egyik lett beüzemelve a hálózati belépési ponton, a lakás utcafront felőli oldalán és ahogy haladunk a hátsóbb helyiségek felé, úgy csökken a vezeték nélküli hálózat sávszélessége akár egészen szélsőséges mértékben, 10 Mbps alá.

552ea097-6201-45cb-bc0e-fbed88f7d8ca_1_105_c

Amint a második Kaon bekerül a rendszerbe, a helyzet drasztikusan javul, olyannyira, hogy a méréshez használt kliens (egy iPhone 13 Pro) a lakás utcafronti oldalán is annyira jónak ítélte a végpont által sugárzott jel erősségét, hogy nem váltott át a kontroller rádiójára, a letöltési sávszélesség pedig a legtávolabbi mérési ponton, csaknem egyméternyi téglafalat és szekrényt leküzdve sem csökkent 160 Mbps alá.

A Kaonokat egy Wi-Fi 6E kompatibilis 2023-as Macbook Pro-val is kipróbáltam, hogy igazán megvillanthassa a rendszer a foga fehérjét. Itt a kontrollerhez közel, attól 2-3 méterre tartósan 1300-1400 Mbps letöltési sávszélességet mért a kliens, a mesh végponthoz közel pedig ennek szinte pontosan a felét, ami a távolságból adódó veszteség és a 6 GHz-es backhaul (plusz a sáv 2x2 MIMO rádiós konfigurációjának) számlájára írható. Ami azért így is szép eredmény, legalábbis a jóval szofisztikáltabb, ugyanott elhelyezett prosumer szintű Unifi Dream Machine és nanoHD pároshoz képest másfél-kétszeres maximális átviteli sebességet eredményez.

Egy vezeték nélküli hálózat esetében nem elhanyagolható szempont a sávszélesség mellett a stabil működés sem, a csaknem két hét alatt a Kaon mesh eszközei szerencsére egyetlen hiba vagy kapcsolati bontás nélkül tették a dolgukat, igaz, nem lógott rajtuk több tucatnyi eszköz - mondjuk 6 GHz-en, teljes rádiócsend mellett meglepő lett volna, ha az eszközök nem értenek szót egymással, de ezerféle okból lehet még instabil egy ilyen hálózat.

41f74402-9f25-4ef3-ac3d-cda48dd0b2e9_1_105_c

Ezzel együtt is nehéz megtalálni a Telekom Wi-Fi 6E mesh eszközeinek célközönségét, hiszen a 6 GHz-es hálózatra jelenleg többnyire a power userek terelik át az eszközeiket, számukra azonban a Kaon és a Telekom által közösen kínált interfész és beállítási lehetőségek már szinte sértően szegényesek, pláne úgy, hogy ezúttal az ügyfélé az eszköz, ellentétben egy home gateway-jel, amit kvázi a szolgáltatótól bérel az előfizető.

Az érem másik oldala, a bekerülési költség viszont még a geekek számára is csábító ajánlattá teheti a Kaon Wi-Fi 6E mesh berendezéseit. Az ismertebb eszközgyártók kínálatában szereplő mesh kitekért legalább kétszer, de esetenként háromszor annyi pénzt kérnek jelenleg, mint amennyiért a Kaon AR1840-es csomaghoz hozzá lehet jutni, ráadásul van ezek között olyan, amelyik papíron lassabb is a Kaonoknál a 2,5 GbE vezetékes kapcsolat hiánya miatt. 

Telekom/Kaon AR1830 mesh kit:

Pro:

  • Gyors, stabil vezeték nélküli kapcsolat 6 GHz-en,
  • 2,5 GbE vezetékes uplink,
  • Egyszerű beüzemelés (de azért lehetne még egyszerűbb)
  • Kedvező ár.

Kontra:

  • Kikapcsolhatatlan előlapi LED-ek,
  • Elavult dizájnnal ellátott, rendkívül korlátozott kezelőfelület,
  • Csak felesleges szolgáltatással együtt vásárolható meg.
a címlapról