Megérkezett a Meta eddigi legnagyobb bizalmi próbatétele, a Muse
Kedden kiadta a cég mesterséges intelligencia korszakának eddigi legmeghatározóbb termékét a Meta - a Muse személyes AI-ügynök önállóan végez feladatokat a felhasználó nevében, ám óriási kérdés, hogy a felhasználók rá akarják, rá merik-e bízni ehhez legféltettebb személyes adataikat a Metára.
Miközben a Meta folyamatosan védekezni kényszerül a felhasználókat a legkülönfélébb módon hátrányosan érintő vélt vagy valós praktikák kapcsán érkező jogi és kommunikációs össztűz miatt, a cég kénytelen a mesterséges intelligencia szegmensben motorozó versenytársait is hajszolni, illetve a befektetőknek megmutatni, hogy az AI-fejlesztésekre rálocsolt dollár százmilliárdokból hogyan kíván pénzt termelni.
Akit homlokon csókolt a múzsa
Ez utóbbi tekintetben ért mérföldkőhöz Mark Zuckerberg cége kedden, a Muse nevű személyes AI-ügynök bemutatásával, mely más, iparági megoldásokhoz hasonlóan képes a felhasználó nevében eljárva önállóan elvégezni bizonyos mindennapi tevékenységeket az online térben.
A Muse így a vállalat szerint alkalmas egyebek mellett naptárbejegyzéseket létrehozni, e-mailt írni, szállást foglalni, online fizetési tranzakciókat lebonyolítani vagy ehhez kapcsolódóan akár bevásárolni is a felhasználó helyett.
Take the full tour of Muse, Meta's personal AI agent.
Még több videóSegíts feltérképezni a hazai IT piac helyzetét, technológiai trendjeit! (x) Oszd meg tapasztalataidat az 2026-os IT Körkép kutatásban, és ismerd meg, milyen változásokat és technológiai trendeket látnak más szakemberek.
Az agent működése során hozzáférhet a kliensen (ez lehet akár egy PC vagy okostelefon) futó különböző célú alkalmazásokhoz - ezek egy részéhez "gyárilag" kínál kapcsolatot a rendszer lelkét jelentő Muse Spark AI-modell, amihez pedig nincs ilyen konnektor, azt publikus API-kon keresztül kísérli megszólítani, ha pedig az sincs, az ügynök a webböngészőn keresztül próbálja elérni az adott platformot.
A többi AI-agenthez hasonlóan a Muse akkor is tovább dolgozik a háttérben, amikor a felhasználó bezárja az appot, az ügynök ugyanis a Meta számítási felhőjének egy izolált környezetében (Muse Secure VM) működik, ami a cég szerint garancia arra, hogy a személyes adatok, például jelszavak vagy fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó információkhoz senki nem férhet hozzá.
Leszámítva persze a Metát, mely alapesetben minden, a felhasználóval történő interakciót felhasznál az AI-modell tanítására a szenzitív elemek törlése után.
A cég később egy még biztonságosabb, titkosított Muse VM-et is beilleszt majd a rendszerbe, melyhez az ígéretek alapján már a Meta sem férhet majd hozzá.
A Muse Secure VM környezetben a felhasználói adatok további védelme érdekében egy külön erre a célra dedikált, ügynököt felügyelő ügynök is fut (Sentinel). A két ügynök rendszerszinten nincs kapcsolatban egymással, ami a Meta szerint fokozottabb védelmet nyújt a rendszer önmaga általi kompromittálhatóságával szemben.
Mindez különösen az utóbbi hónapok AI-releváns kiberbiztonsági eseményei fényében bírhat komolyabb jelentőséggel. Az OpenAI mellett a Meta agentjeihez is köthető olyan incidens, mely során az autonóm rendszerek az előre lefektetett szabályokat és kereketek kijátszva jutottak ki tesztkörnyezetekből vagy éppen törtek fel más platformokat az interneten.
STOP OpenClaw!
Az egyik első ilyen ügynök, az év elején virálissá vált OpenClaw kapcsán pedig több olyan dokumentált esetet is találni az interneten, amikor a rendszer egyszerűen megtagadta a felhasználó utasításait és nem állított le bizonyos folyamatokat, viselkedésére pedig jobbára csak egészen abszurd magyarázatokat tudott adni.
A Muse-nak ebben a helyzetben kell bizonyítania, hogy a Meta igenis mindennél komolyabban veszi a felhasználói érdekek (és adatok) védelmét, mindezt úgy, hogy közben sorra jöttek és jönnek a jogi pofonok az óceán mindkét partjáról többek közt illetéktelen és hanyag adatkezelés vagy éppen a fiatalkorú felhasználóknak súlyos mentális zavarokat okozó algoritmusok és azok hatásának elbagatellizálása miatt.
A Meta agentje ráadásul minden korábbi hasonló modellhez képest könnyebb használatot és hozzáférést ígér, vagyis olyanok előtt is megnyílik az út a használata előtt, akik kevésbé vannak tisztában a rendszerszintű kockázatokkal.
A befektetők számára a legfontosabb kérdés ugyanakkor nem ez, hanem hogy a Muse-t hogyan tudja majd monetizálni a Meta. E tekintetben egyelőre annyi bizonyos, hogy a legtöbb felhasználó ingyenesen használhatja majd a szolgáltatást, elérhetők lesznek ugyanakkor havi előfizetéses konstrukciók is 20 és 100 dolláros időszaki díjért cserébe - ám hogy ezek milyen konkrét előnyöket nyújtanak majd, az egyelőre nem világos.
A Meta emellett vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy a Muse által végrehajtott fizetési tranzakciók után jutalékot szedjen, ezek azonban a menedzsment szerint egyelőre még csak óvatos puhatolózásnak minősülnek.
A Muse egyelőre az Egyesült Államokban élő felhasználók számára érhető el, a további régiókra vonatkozó bevezetési etapról egyelőre még csak említést sem tett a cég.