Szerző: Asztalos Olivér

2021. november 5. 14:04

Végigcsináltunk egy UX Bootcamp képzést

Karrierváltással foglalkozó cikksorozatunk második részében egy másfél hónapos UX Bootcamp tapasztalatai kerülnek terítékre. Kiderül, hogy milyen volt visszaülni a virtuális iskolapadba, illetve mit adott a heti kétalkalmas képzés.

HIRDETÉS

Ahogy az első részből kiderült, az xLabs hathetes bootcampje egy online, vagyis bárhonnan elvégezhető kurzus, ami heti egy 90 perces hétköznap esti előadást, illetve egy négyórás hétvégi gyakorlatot jelent. Bootcampjével az xLabs azt ígéri, hogy a résztvevők képbe kerülhetnek a UX tervezés alapjaival, így például a design thinkinggel, a felülettervezéssel, vagy épp a legszükségesebb kutatási módszertanokkal. Az xLabs szerint a hathetes kurzus végére a résztvevő már könnyebben eldöntheti, hogy akar-e mélyebben elmerülni a UX világában, testhezálló-e számára a terület.

A bootcamp 25 fővel indult még augusztus végén, a résztvevők pedig meglehetősen vegyes háttérrel rendelkeztek. Többek között volt grafikus, ügyfélszolgálatos, marketinges, gyógypedagógus, programozó, illetve pszichológus végzettségű hallgató, valamint a HWSW részéről egy informatikai újságíró is megjelent az előadásokon és workshopokon. (helló!)

ux_ui_diff

 

Bár az ipar hajlamos összemosni a UX-et és a UI-t, feladatok mentén élesen elkülönül egymástól a két terület. Míg a UX-es a felhasználói élmény (drótváz, szövegezés, információs architektúra, stb.) megtervezésével foglalkozik, addig a UI-os a felhasználói felület vizuális megjelenéséért (ikonok, színek, betűtípusok, stb.) felel. Vannak olyan UX-esek, akik egyáltalán nem foglalkoznak UI-jal, illetve ugyanez fordítva is igaz, habár számos esetben elvárás, hogy a szakemberek legalább alapszinten értsenek a másik területéhez, a terméktervezés során ugyanis a UX és UI kiegészíti egymást.

Az eltérő háttér mellé hasonlóan eltérő célok társultak. Volt olyan, aki a jelenlegi munkahelyén belül szeretett volna tovább lépni, amelyhez feltétel volt a UX-es alaptudás, de a szervezők szerint már arra is volt példa, hogy valakit olyan pozícióba léptettek elő, amely UX-es alapismereteket kívánt, végül pedig ezért jelentkezett a bootcampre. Arra is volt precedens, hogy céges szervezetfejlesztés apropóján kerültek be hallgatók a képzésbe. Szintén előfordult már, hogy a résztvevő a customer experience szemszögéből is szerette volna átlátni aktuális munkájának egyes problémáit, azaz sem pozíciót, sem munkahelyet nem akart váltani, mégis elvégezte a képzést.

Mindennek megfelelően az eltérő háttérhez, illetve célokhoz meglehetősen eltérő kimenet társulhat: míg a résztvevők egy részét jellemzően a karrierváltás motiválja, mindig akadnak olyanok is, akik nem szeretnének főállásban UX kutatóként vagy designerként elhelyezkedni.



Az online képzés dilemmája

Amikor még a járvány előtt megfogalmazódott a karrierváltás, illetve a UX-es irány gondolata, mindenképpen valamilyen személyes (offline) képzésben gondolkodtam. A hipotézisem szerint az előadásokra és workshopokra bejárás, illetve a hallgatótársakkal és előadókkal való személyes kontaktus közvetlenebb légkört teremthet, amely segítheti a tanulást, a networking égisze alatt pedig könnyen formálódhatnak új, hasznos ismeretségek.

Számos más képzéshez hasonlóan viszont időközben az xLabs is teljesen átállt az online formátumra, amelyről terveik szerint már nem is fognak visszatérni a járvány előtti formátumra, így a személyes képzés gondolatát végül el kellett engedni. Megnyugtatásul a szervezők elmondták, hogy az online formának számos előnye van. Követhetőbb és rendezettebb az oktatás, amit a hallgatói eredmények is alátámasztanak. (A miénk már a hatodik online képzés volt a sorban.)

A formátum természetesen nem jelenti azt, hogy az órák felvételről mennének. Az összes előadás élő, amelyek közben így kérdezni is lehet, esetenként pedig interaktív részek színesítették a kedd esti alkalmakat, vagyis a párbeszéd és a kommunikáció szinte folyamatos volt. Utóbbira az órákon kívül is volt lehetőség, mivel a szervezők, az oktatók, illetve mi, hallgatók egy közös Slack csatornán beszélhettük meg az alkalmak között felmerülő kérdéseket.

screenshot2

Az online-nak természetesen triviális előnyei is vannak, hisz ennek hála szinte bárhonnan részt lehetett venni az órákon. A csapattársak között több vidéki is volt, így számukra komoly kényelmi faktort jelentett, hogy nem kellett hetente kétszer Budapestre utazni.

Utóbbi előnyeit már az legelső szombati alkalmon magam is kihasználtam és megtapasztaltam. A bootcamp UX tervezés alapjai és folyamata című órájára reflektáló négyórás workshopot ugyanis az időpontok váratlan ütközése miatt az orfűi Panorama Camping egyik, nagyjából 6 négyzetméteres faházából sikerült abszolválni, egy notebook és az épp meglepően gyors és stabil mobilinternetnek hála.

Az ötlettől a termékig

A felhasználó központú tervezés, illetve az annak alapját adó tervezői gondolkodásmód (Design Thinking) a teljes képzés tematikájának alapja, a komplett tantervet erre fűzte fel az xLabs. Lényege röviden, hogy a termék készítői még a tervezés előtt alaposan felmérik a felhasználók igényeit, majd azokat a tervezés teljes folyamata, majd pedig az iterálás alatt is, végig szem előtt tartják. Ennek legfőbb oka, hogy a dizájngondolkodást alkalmazva minimalizálni lehet a termék esetleges bukásának esélyeit.

Tanulságos és ismert példákig nem kell sokat visszamenni az időben. Többek között az előző évtized elején a piacot szinte elárasztó 3D televíziók földbe állása mögött is a dizájngondolkodás alkalmazásának hiánya húzódott. A gyártók itt jóformán kizárólag az egyszerű kivitelezhetőségre koncentráltak. A mozikhoz készült 3D-s megjelenítési technológiát ugyanis viszonylag könnyen át lehetett ültetni a nappalikba, ez pedig elég is volt ahhoz, hogy szinte az összes gyártó ráugorjon a nagyobb bevétellel kecsegtető lehetőségre, még azelőtt, hogy az igényeket kellően felmérték volna. A termékekre ugyanis egyszerűen nem volt megfelelő kereslet, mely prózai ok miatt pár év alatt teljesen eltűntek a kínálatból a 3D TV-k.

dthinking

Többek között a Google vagy az Apple is a tervezői gondolkodás mentén készíti különféle termékeit, legyen szó akár szoftverről, akár hardverről. A felhasználó központú tervezés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok piacaikon mára meghatározó szereplőkké nőtték ki magukat.

In medias res 

A bootcamp első előadása, majd az azt követő, már említett workshop is dizájngondolkodásra fókuszált. A szombati négyórás alkalmakkor a csapatmunkáé volt a főszerep. Ehhez a szervezők előzetes személyiségtesztek mentén négyfős csoportokra osztották a hallgatóságot, majd a képzés felénél ezt megismételve újabb csapatokat hoztak létre. A közös munkához a Google Workspace egyes szolgáltatásait (Meet, Docs, Drive, stb.), illetve digitális táblának a UX-es körökben ismert Mirót használtuk.

Az első workshopon a komplett dizájn folyamaton végigmentünk, ami az új témát és környezetet, valamint a szombati alkalmak viszonylag rövid, négyórás időtartamát tekintve rendkívül intenzív volt, többször izgalmas kihívásokat támasztva. Feladatunk egy pályakezdők elhelyezkedését segítő alkalmazás megtervezése volt, amelyhez első lépésben a csapatunkkal egy gyors interjús és internetes kutatást végeztünk. Ezután az összegyűjtött információkat szintetizáltuk (feldolgoztuk), megfogalmaztuk az insightot (definiáltuk a problémát), majd ötleteltünk. A gyors kiértékelését követően egyszerű drótváz formájában prototípust készítettünk, amit végül teszt gyanánt a csapatok bemutattak egymásnak.

Az ezt követő öt előadáson, illetve ugyanennyi workshopon már hosszabban és részletesebben ismerhettük meg a dizájn folyamat egyes lépéseit. Így az egyik szombati alkalmon csak a kutatási formákkal és az interjúztatással, valamint a perszóna készítéssel foglalkoztunk. A következő alkalmon a szövegírás, a közérthető fogalmazás, illetve az űrlapok készítése volt a téma, ami a leendő UX-esek mellett az újságírók számára egyaránt rendkívül hasznos tananyagnak bizonyult. Ezután a felület, illetve drótváz tervezés volt fókuszban, ami annál is inkább fontos, hisz egyes UX projektek akár több, mint 50 százalékát is jelentheti ez a szakasz.

orarend

Az utolsó előtti előadás, majd pedig a workshop a használhatóságról (usability) és az információs architektúráról szólt. Előbbi segítségével úgy lehet megkönnyíteni a felhasználók dolgát, hogy egyáltalán észrevennék mögöttes szándékot, illetve az egyes megoldásokat. Az információs architektúra mentén az adatokból lehet olyan rendszert építeni, mely segít a felhasználónak megérteni, hogy hol jár, mit lát, épp mit érhet el, valamint mire számíthat az adott termék használatakor. Az utolsó két alkalmon az ellenőrző kutatásokkal foglalkoztunk, amelyek segítségével a már elkészült termékről lehet értékes tapasztalatokat szerezni, használhatósági hibákat keresni, majd ezek mentén iterálni.

Az utolsó, záróbemutatóként meghirdetett alkalmon a szövegírás témaköréből választhattunk témát prezentációnkhoz. Végül a csapat a microcopy mellett döntött, amelyek a rövid utasítások, címkék, navigációk, hibaüzenetek, valamint gombok és menük néhány szavas, vagy félmondatos feliratát jelentik. Ezek feladata, hogy szinte észrevétlenül segítsék a felhasználót az alkalmazás vagy épp weboldal használatában, illetve célja elérésében, amit nagyjából egy tucat példán át szemléltettünk. A záróbemutatón való részvétel egyébként fakultatív volt, és bár azonnal részletes visszajelzést kaptunk a prezentációnkról, az nem számított bele a bootcamp értékelésébe.

De megérte?

A hat hét villámgyorsan elrepült. A laikus hallgató szemüvegén át nézve jól összeállított, érdekes előadásokat láttam, amelyeket idő függvényében utólag akár többször is visszanéztem (erre ugyanis van lehetőség). A szombati négyórás, 10 és 14 óra közötti workshopok ugyan kompromisszumot (pl. 10-15 perces ebéd) kívántak a hétvégék megtervezésében, cserébe viszont gyakorlati tudást szereztem, a közös munka pedig minden esetben adott sikerélményt. Bár a négyórás alkalmak rendre kettévágták a szombatot, utólag nézve mégis jobb lett volna, ha valamivel több időnk van a workshopokon.

Az online formátummal szembeni előítéletek a képzés végére szinte teljesen eltűntek. A szervezés jó volt, komolyabb technikai, vagy más problémák nem hátráltatták a tanulást. Egyedül a személyes kontaktus hiánya hagyott némi űrt, de ezt a hallgatótársak kezdeményezésének hála saját szervezésű találkozókkal igyekeztünk betölteni.

Számomra az xLabs UX Bootcamp megadta az alapokat, így nagy vonalakban már átlátom hogyan épül fel egy projekt, milyen buktatók lehetnek, illetve melyek a számomra érdekesebb, izgalmasabb pontok. A képzés UX-es szemléletformálást is adott, hisz nem csak bemutatta, de több gyakorlaton át alkalmaztatta is a Design Thinkinget, a gyakran előforduló problémákat boncolgatva pedig a továbblépéshez feltétlenül szükséges gondolkodásmódot is megmutatta.

Olvasóink közül bizonyára többen átélték már a felfedezést, miszerint minél többet tud valaki valamiről, minél jobban beleássa magát egy témába, annál inkább rájön, hogy valójában milyen keveset is tud róla. Valahogy így éreztem magam a képzés végére, ezért részemről nem volt kérdés, hogy szívesen folytatom a tanulást. A karrierváltás következő lépcsőjét jelentő UX Project képzés már elkezdődött. A bootcampnél jóval hosszabb, 11 hetes élő online kurzus előadásokból, illetve rengeteg kis csapatos, mentorált munkából áll. Arról, hogy milyen a képzés, illetve hogyan halad az önálló munkára sarkalló projektünk, a következő cikkekből derül ki.

Végezetül álljon itt két hallgatótársam véleménye. Kormány Eszter dióhéjban a következőképp foglalta össze tapasztalatait:

Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy bár szinte teljesen vakon ugrottam bele az xLabs UX Bootcampjébe, illetve a UX világába is, a vártnál jóval többet kaptam. Már az első, többnyire orientációs és ismerkedős alkalmon csillapodott az előzetes pánikom, hiszen többen hozzám hasonlóan, zéró tudással érkeztek a képzésre, így sok emberrel könnyű volt megtalálni a közös hangot.

Hat hét nem elég egy szakma elsajátításához, de a szervezők nem is ígérnek ilyet ezzel a képzésével. A UX Bootcamp az alapoktól elindulva, fokozatosan ad betekintést a UX világába, kezdve a nagy kérdéssel: mi is az a UX és ki is az a UX Designer? A képzés végére megismerkedtünk az olykor szinte kőbe vésett, ám mégis rugalmas szabályokkal, a UX kutatás alapjaival, és kipróbálhattuk magunkat a drótvázak készítésében is.

Mire észbe kapott az ember, a bootcamp sajnos már véget is ért. Személy szerint én még ilyen jól nem éreztem magam egyetlen oktatás során sem. A képzés felépítésének köszönhetően, hétről hétre egyre magabiztosabban tudtam felszólalni a workshopokon, és az eleinte rettentően ijesztő prezentálást is egyre könnyebben vállaltam el. A tudás mellett ráadásul barátokat is szereztem, többünkkel nagyszerű közösség alakult ki; ráadásul volt alkalmunk személyesen is összefutni, hogy ne csak a monitoron át lássuk egymást.

 

Zárásképp pedig Áron véleménye:

Hajlamos vagyok a karrierváltásaimat pont olyankorra időzíteni, amikor halaszthatatlan családi teendőkből is bőséggel akadnak. Jártam már hétvégi tanfolyamra messzi városba pár hónapos baba mellett, hogy otthagyjam az akkori melómat, miközben épp egy anyagi szempontból komoly kihívást jelentő lakásvásárlásra készültünk. Végül aztán megoldódott minden, szépen sorban. Most épp egy lakásfelújítás kellős közepén, konyha nélkül, a pár hónapos harmadik gyerek mellett vágtam bele az újabb képzésbe, de nem bántam meg.

Hogy mi mindent látok másképp az XLabs UX Bootcamp tanfolyama óta? Már képes vagyok végiggondolni egy folyamatot úgy, hogy a középpontban a felhasználók legyenek. Megértettem, hogy bármilyen döntést is hozunk a tervezés során, mindig mérlegelni kell, hogy a termék kiknek szól, illetve hogyan szeretnék azt használni.

Hogy mennyire jó dolog a Miro (a hibáival együtt is). Hogy öröm még a rohammunka is, ha motivált csapattársakkal dolgozunk, és, ha már itt tartunk, marhára nem mindegy, miként vannak összeillesztve a csapattagok, hogy egymás tulajdonságait jól kiegészítsék. Hogy „nahát mennyi ismerősömről derült ki hogy UX-szel foglalkozik!”, és legfőképpen, hogy milyen sokat ér, ha van egy közösség, melynek tagjai örömmel osztják meg egymással tapasztalataikat. Mert a Bootcamp önmagában nagyon gyorsan véget ér, így nem biztosít mély tudást, ám ahhoz már bőven elég, hogy kitalálhassuk, mi legyen a következő lépésünk.

 

A Beckhoff ultrakompakt, C6025 típusú ipari PC az Intel Core i processzorcsalád nagy számítási teljesítményével rendelkezik, ventilátor nélküli, kisméretű kivitelben. A rendkívül alacsony fogyasztású, új Intel Core i U processzorok teszik mindezt lehetővé.

a címlapról

Hirdetés

Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a Huawei nova 9

2021. december 2. 17:35

Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.