Dicstelen véget ért a hazai digitális rádiózás
Nem hosszabbították meg a felek a földfelszíni digitális rádiós hálózatokra vonatkozó, a hétvégén lejárt szerződéseket, így mától megszűntek működni a magyarországi digitális rádióadók. A rendszer végül egyik érdekelt számára sem kínált annyi hozzáadott értéket, hogy jelentős összegeket invesztáljon bele, ráadásul a piaci és technológiai környezet az idő előrehaladtával egyre kevéssé kedvezett annak, hogy országos kereskedelmi DAB+ szolgáltatást építsen ki bárki hazánkban.
A mai nappal leállt az Antenna Hungária digitális földfelszíni rádióadó-hálózata, több mint tíz évig tartó, olykor kifejezetten viszontagságos tesztidőszakot maga után hagyva - fedezte fel a digitrendi.hu. Bár a rádiózás jövőjének tekintett DAB (Digital Audio Broadcasting) technológiával már a kilencvenes évek közepén megindultak az első, bevezetést előkészítő kísérletek, a rendszer a magyar (média)politikai és gazdasági környezetben gyakorlatilag évtizedeken át ellenszélben próbálta megvetni a lábát, mostanra ráadásul a technológia is túlhaladt rajta, éppúgy, mint a szintén hamvába holt DVB-H (mobiltévé) rendszeren.
VIHARBAN SZÜLETETT
A DAB technológiánál fejlettebb DAB+ műsorszóró hálózat elindításáról eredetileg ugyanaz a 2007. évi LXXIV. törvény rendelkezett, mely a földfelszíni analóg sugárzású tévéadó-hálózat digitalizációját előírta. Ám míg a tévéadó-hálózat digitális átállása többé-kevésbé zökkenőmentesen végbement (sőt, azóta egy újabb technológiaváltás is lezajlott éppen a mai nappal bezárólag), addig a digitális rádiós hálózat indulását már az első években meglehetősen baljós jelek kísérték.
A DAB+ műsorszórás elindításáról a fenti törvény rendelkezései alapján 2008. tavaszán írt ki pályázatot a Magyar Állam képviseletében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A pályázatra két jelölt, az Antenna Hungária, illetve annak száz százalékos tulajdonú leányvállalata, az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztési Kft., valamint a Magyar Rádió jelentkezett, végül a szeptemberi eredményhirdetésen az előbbit hirdették ki győztesnek az utolsó pillanatban beadott pályázata alapján.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Már közvetlenül a pályázat szeptemberi eredményhirdetése után is érezhetővé váltak a rádiós platformon jelen lévő kulcsszereplők érdekellentétei, a vesztes Magyar Rádió ugyanis azonnal megtámadta a pályázatot, ezt a beadványt azonban az év novemberben az Ítélőtábla elutasította. Az Antenna Hungária végül az akkori optimista nyilatkozatok ellenére mégsem kezdte meg a DAB+ szolgáltatás kereskedelmi üzemét az eredetileg tervezett időpontban, 2008. decemberében.
A műsorszóró 2009. január 23-án a budapesti vételkörzetben végül elindított egy kísérleti üzemet, az ezt bejelentő sajtótájékoztatón Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária akkori műsorterjesztési és műszaki szolgáltatási üzletág-igazgatója azonban kifejtette, hogy sem a szabályzó, sem más részéről nincs késztetés arra, hogy az átállás gyorsan végbemenjen. Mindez aligha volt véletlen, hiszen a televíziózás digitális átállásával ellentétben a rádiós digitális átállásból származó hozadék technológiai és társadalmi szerepe a mai napig elhanyagolhatónak számít.
Az érdekeltek az előző évtized elején még úgy látták, segíthette volna a piac (elsősorban a vevőkészülékek piacának) fellendülését, hogy a több mint nyolcvanmilliós lélekszámú Németországban is elindult 2011-ben a kereskedelmi üzem. Egy korábbi előadásában Kárpáti pedig még azt jelölte meg az akkorra már állami kézbe került Antenna Hungária céljaként, hogy a hálózatot tovább bővítsék és több csatorna jelenjen meg a platformon.
"NEM VONZÓ"
Végül azonban az új tulajdonos sem hozta el a várt piacfellendülést, az NMHH pedig 2020-ban azzal indokolta, hogy nem ír ki új pályázatot a digitális rádiós multiplexek üzemeltetésére, hogy a digitális platform sem a tartalomszolgáltatók, sem a rádióhallgatók számára nem vonzóbb jelenleg az analógnál. A Media1 ugyanakkor politikai motivációkat lát a döntés mögött, kiemelve, hogy az országos DAB+ hálózat kiépülésével a kisebb, helyi rádiók indulása az NMHH-hoz tartozó Médiatanácsot megkerülve egyszerűbbé válhatott volna.
Kétségtelen tény, hogy a DAB+ technológia egyik hozadéka, hogy egységnyi spektrumon több csatornát tud sugározni általa a műsorszóró, a regionális rádióadók részvétele mellett a technológia elterjedéséhez azonban kellett volna az is, hogy a legnagyobb hallgatottságú rádiók is megjelenjenek a platformon, ráadásul olyan többletet nyújtva, mely motiválttá teszi a hallgatókat a digitális vevőkészülékek beszerzésében. A magyarországi médiapiac elmúlt tíz évben lezajlott átalakulása ugyanakkor nem hagyta érintetlenül a rádiós piacot sem, így a platformnak egyetlen, elkötelezett hosszútávú híve sem maradt tartalomszolgáltatói oldalról.
AZ IP MINDENT VISZ
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a rádiózás digitális átállásának hajnalán az IP-alapú műsortovábbítás korántsem számított annyira meghatározónak, mint napjainkban. Így mára az interneten keresztül több tízezer rádióadó hallgatható lényegében bárhol, bármikor olyan eszközökkel (okostelefonok), melyek a hallgatóság túlnyomó részének rendelkezésére állnak akár olyan vételi pontokon is, ahol egyetlen FM-rádiócsatorna sem fogható megfelelő minőségben - és akkor még nem beszéltünk a félig-meddig rokon területnek számító podcastek és a streaming audio rohamos térhódításáról. Érdekesség, hogy lényegében ugyanez, vagyis az IP-alapú transzfer vetett véget a DVB-H, vagyis a digitális földfelszíni sugárzású mobiltévé pályafutásának is, ott azonban a rendszer haláltusája jóval gyorsabban, már az előző évtized elején lezajlott.
A DAB+ bevezetése - vagy éppen nem bevezetése - egyedül talán az autós rádióhallgatás kapcsán okozhatott komolyabb érdeksérelmet a vásárlóknak. A legtöbb autógyártó esetében a digitális rádiós vétellel rendelkező központi fejegység ugyanis a mai napig feláras extra, így aki a hosszútávú értékállóság reményében abban a hitben rendelt ilyent az autójához, hogy ily módon hallgat majd rádiót vele, az utólag visszatekintve rossz üzletet kötött.
Magyarország egyébként nem az egyetlen európai ország, mely az "érdeklődés hiányában" lefújta a kereskedelmi DAB hálózatok működtetését. Korábban így döntött már Finnország, Litvánia, Lettország és Portugália is, Svédországban pedig hasonló okból menet közben leállították az FM-hálózatok eredetileg 2022-es céldátummal tervezett digitális átállását.