Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Netes véleményvezérektől értesülnek a hírekről a tinik

Habók Lilla, 2019. augusztus 16. 09:30

Inkább a közösségi médiát és a YouTube-ot választják a tizenévesek hírforrásként mint a hagyományos médiát. A forrásokon belül is főleg az online véleményvezérektől értesülnek a hírekről. A kutatás az amerikai tinik körében készült, de itthon sem lenne meglepő hasonló eredmény.

Sokkal gyakrabban értesülnek a tizenévesek a hírekről a közösségi médiából vagy a YouTube-os videókból, mint a hagyományos médiából - mutat rá a Common Sense és a Survey Monkey közös felmérése több mint ezer amerikai 13-17 éves megkérdezése alapján. Míg a fiatalok 54 százaléka értesül a hírekről Facebookról vagy Twitterről, a megkérdezettek fele pedig YouTube-ról, addig a szerkesztőségek által (online vagy offline) összeállított cikkeket csak 41 százalék olvassa, továbbá 37 százalék nézi meg a híreket a tévében pár alkalommal egy héten.

A napi szintű hírfogyasztásnál nagyjából hasonló arányokat lehet látni, a fiatalok 29 százaléka értesül a hírekről a közösségi médiából, 23 százalék a YouTube-ról, 15 százalék az online vagy nyomtatott cikkekből és 13 százalék a televízióból. A kutatási jelentés nem tér ki külön a híraggregátorok szerepére (például Apple News, Google News), de az összefoglaló táblázatból látható, hogy ezeket is csaknem a fiatalok negyede nézi meg napi szinten (23%). Ehhez képest a podcasthallgatók elenyésző kisebbséget alkot, mindössze 4 százalék hallgatja meg a híreket napi szinten ebből a forrásból - 60 százalék pedig egyáltalán nem hallgat podcastokat a 13-17 éves amerikai tinik közül a reprezentatív minta szerint.

hirfogyasztas_tinedzserek_201908

A fiatalok szerint nagyjából egyenlő arányban értesülnek a főbb hírekről az online követett véleményvezérektől és hírességektől (31%), mint a hírekből (31%), valamint a családjuktól, barátaiktól és tanáraiktól (31%). Azonban az amerikai tizenévesek 70 százaléka úgy látja, hogy a szerkesztőségek által összeállított tartalmak szavahihetőbbek, pontosabban közlik a tényeket mint a hírességek és influencerek, de azért utóbbiaknak is sokan bizalmat szavaznak (38%). A válaszadók 19 százalékát pedig kifejezetten összezavarják a közösségi médiában olvasott hírek a konkrét történésekről.

A többség kifejezetten a vizuális médiumokat részesíti előnyben (64%) az írottakkal szemben, mivel szerintük a képek és a videók jobban bemutatják az eseményeket. Ezért is lehet népszerű a YouTube-os hírfogyasztás, ahol a fiatalok szintén inkább a hírességektől és netes véleményvezérektől értesülnek a hírekről (60%) mint a szerkesztőségektől (39%). A napi YouTube fogyasztók körében pedig még nagyobb az arány az influencer-videók javára (71%).

További elég nagy probléma, hogy a tizenévesek fele a videós csatorna ajánlórendszere alapján találja meg a tartalmakat. A cég ajánlásai pedig sokszor egy fekete lyukba vezetik a nézőket, egyre inkább a népszerű (és sok bevételt hozó), csak éppen álhíreket és félrevezető információkat tartalmazó videók felé. Mindössze a 13-17 évesek negyede mondta, hogy a híreket a feliratkozásaik alapján követik, 10 százalékuk szokott rákeresni YouTube-on, és 7 százalék az ismerősei videós megosztásai alapján tájékozódik.

Az eredmények jól mutatják a médiafogyasztás változását a The Next Webnek nyilatkozó szakértő, Chris Stokel-Walker szerint, aki hozzátette, hogy a változás egyáltalán nem csak a fiatalok hírfogyasztását érinti. A YouTubers könyv szerzője megjegyzi, hogy a legnagyobb probléma abból eredhet, ha a tartalomkészítők a hamis híreket és konspirációs elméleteket hírekként tálalják, de a szakértő meglátása szerint a felhasználók a digitális műveltség fejlődésével egyre jobban meg fogják tudni különböztetni az igazi híreket az álhírektől.

Metodológia

A SurveyMonkey kérdőíves cég és a Common Sense Media gyerekeknek és családoknak szóló nonprofit szervezet 2019. június 14-25. között végezte a felmérést 1005 tizenéves körében. A kitöltők az Egyesült Államokban élő 13-17 éves fiatalok, akiket az amerikai demográfiai adatok alapján választott ki nemük és életkoruk alapján a cég a reprezentativitás érdekében.