Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Hiánypótló fejlesztést ad a Ryzeneknek a Windows 10 frissítése?

Asztalos Olivér, 2019. június 14. 08:54

Bő két éve várt hiánypótló frissítést kínál a Ryzen processzorokhoz a Windows 10 májusi frissítése - állítja az AMD.

A tervezőcég egyik friss prezentációja szerint a Microsoft operációs rendszerének legújabb kiadása már helyesen kezeli a több magcsoportból (Core Complex, CCX) felépülő Zen-alapú processzorokat. Az optimális ütemezésnek hála szélsőséges esetekben akár 15 százalékos gyorsulást is mérhetnek a felhasználók többszálas terhelésnél, állítólag. A Windows 10 májusi kiadását a heteken belül megjelenő harmadik generációs asztali Ryzenekhez is erősen ajánlott telepíteni, annak hála ugyanis töredékére csökken az órajelváltáshoz szükséges idő, amely további gyorsulást jelenthet.

zen-ccx
Ahogy a HWSW már a legelső Ryzenek megjelenése előtt felvetette, a Zen processzormagok rendhagyó elrendezése miatt szoftveres optimalizációra lehet szükséges a számítási teljesítmény maximalizálásához. Az első és második generációs, egyetlen lapkából álló modelleknél három szintű a topológia (CCX->mag->szál), a hamarosan megjelenő harmadik generációs, 12 és 16 darab maggal szerelt típusoknál pedig négyre (lapka->CCX->mag->szál) nőtt a szintek száma.

A disszipáció optimális elosztása miatt a Windows kernel alapértelmezetten a rendszerben/processzorban egymástól legtávolabbra eső magokra, lehetőség szerint egyenlő módon teríti szét a terhelést, a Zen-alapú processzorok sajátságos kialakítása miatt azonban ez hátrányt jelenthet. Egy egyszerűbb, két magcsoportból álló nyolcmagos modellt feltételezve első körben egyetlen CCX magjain célszerű elosztani a munkát, ily módon ugyanis elkerülhető a két magcsoporton átívelő, viszonylag nagy késleltetésű adatkommunikáció. Az AMD belső mérései szerint ezzel a módszerrel bár bizonyos esetekben csökkenhet a maximálisan elérhető (turbó) órajel, a gyorsabb magok közötti kommunikáció ezt bőven kompenzálja.

Hol itt a gond?

Bár a probléma valós, független tesztek szerint már az első generációs Ryzeneknél is optimálisan működött szálkiosztás. A PC Perspective korabeli részletes elemzése szerint a Microsoft operációs rendszere csak négy szálat meghaladó terhelésnél nyúlt hozzá a másik komplexum erőforrásaihoz, vagyis ebből a szempontjából a korábbi Windows 10 kiadásokkal sem volt gond. Az SMT-t, azaz a magonkénti kétszálas végrehajtást is megfelelően kezelték az operációs rendszer korábbi verziói: amíg van üresjáratban álló mag, addig csak minden második (0, 2, 4, 6, stb.) threadnek oszt ki feladatot a Windows, az SMT miatt ugyanis két azonos magon belüli szál jóval lassabb végrehajtást eredményez mint két mag egy-egy szála (kb. 2 x 60% vs. 2 x 100%).

w10_ryzen
Az azóta is az AMD-nél dolgozó Robert Hallock 2017 márciusában egy hivatalos blogbejegyzésben alátámasztotta a független tesztek eredményeit. A technikai marketing menedzser akkor azt írta, hogy már a 1607-es verziójú Windows 10 is helyesen kezelte a két magcsoportból álló Ryzeneket, az esetleges félreértéseket pedig a csupán a Sysinternals Coreinfo eszközének régebbi verziói generálták. Mindezek fényében érdekes kérdést vet fel, hogy pontosan milyen változást eszközölt a Windows 10 májusi frissítésében az AMD és/vagy a Microsoft, amikor már nem volt mit kijavítani.

Gyorsabb sebességváltás

A Windows 10 májusi frissítésének másik AMD-re vonatkozó fejlesztése már csak a harmadik generációs asztali Matisse processzorokat, vagyis az integrált GPU-t nélkülöző vadiúj modelleket érinti. Az AMD mérései szerint a Microsoft operációs rendszerének korábbi verzióival nagyjából 30 milliszekundum alatt váltott magasabb órajelre a Zen 2-es processzormag, a májusi frissítés, illetve a CPU-khoz érkező meghajtóprogram CPPC2 (Collaborative Power Performance Control 2) támogatásának hála azonban a szükséges idő mindössze 1-2 milliszekundumra zuhanhat. A feljebb említett blogbejegyzés alapján már a Zen első iterációja is képes ilyen alacsony értékre (Hallock két éve még 1 milliszekundumos értékről beszélt), azonban úgy fest, ennek kiaknázását valamiért a Zen 2-es magokkal szerelt termékekhez kötötte a cég.

Az óriási csökkenés elsősorban a nagyon gyors reakcióidőt igénylő, löketszerű terheléseknél jelenthet előnyt, amikor egy rövidebb feldolgozásához a takarékos módban lévő processzort minél gyorsabban munkára kell fogni. A chiptervező belső mérései szerint a fejlesztéssel nagyjából 6 százalékkal gyorsultak az alkalmazásbetöltések. Papíron ezzel az AMD az Intelt is túlszárnyalta, amely legutóbb a Kaby Lake-nél mérsékelte 40-ről 15 milliszekundumra az értéket oly módon, hogy a Windows kernel helyett a processzor kezébe adta át a sebességváltót.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.