Szerző: Gálffy Csaba

2017. június 7. 16:20

Eladtad? Lemondtál a szellemi jogokról!

Mi a helyzet az árucikkekhez kapcsolódó szellemi tulajdonnal azután, hogy sor került az első értékesítésre? Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntött: kimerül.

Kimerülnek a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok az árucikk első értékesítésénél - erősítette meg az évszázados jogi doktrínát az amerikai Legfelsőbb Bíróság friss ítélete. A nagy horderejű ügyet a tech cégek is közelről figyelték, annak hatása ugyanis a következő években-évtizedekben is érezhető lesz majd, ráadásul nem is csak az Egyesült Államokban. A döntés azért is nagyon fontos, mert szembemegy - immár sokadjára - az alsóbb szintű bíróságok ítélkezési gyakorlatával szabadalmi kérdésekben.

Lexmark? Tényleg nyomot hagytak a jogon.

A konkrét ügyről is érdemes néhány szót ejteni. A Lexmark nyomtatók elektronikus úton ellenőrzik bizonyos nyomtatópatronok kompatibilitását - és eredetiségét. Ehhez a patron egy chipet tartalmaz, amely egyértelművé teszi, hogy az adott patront a Lexmark gyártotta és csak akkor engedélyezi a nyomtatást, ha az ellenőrzés sikeres. A védelem (a DRM egy formája) már önmagában meglehetősen problémás, de jogi szempontból egyelőre kikezdhetetlennek bizonyult, jelen állás szerint lehet ilyen kizáró módszert alkalmazni.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x)

Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Murphy és a biztonságos programozás: néhány tanulságos történet (x) Klasszikus security fail mesék kíváncsi fejlesztőknek.

Néhány cég, mint az ügyben alperes Impression Products ezt úgy kerüli meg, hogy a piacon felvásárolja az üres eredeti patronokat és azokat tölti újra. Majd a terméket újra forgalomba hozza, az eredeti patronoknál jóval olcsóbban. A gyakorlat ellen a Lexmark a szabadalmi joggal vágott vissza, a nyomtatógyártó szerint az újragyártott, feltöltött patronok megsértik a patronhoz kötődő szabadalmait és forgalmazásuk illegális. A Lexmark ezért szabadalomsértési pert indított az Impression ellen, sok év után ez jutott az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé.

Szabadalmak: szándékos monopólium

A per központi, a felek által vitatott kérdése viszonylag egyszerűen megfogalmazható: a szabadalom által biztosított jogok véget érnek-e a szabadalmaztatott megoldás/termék értékesítésével? Amennyiben igen, akkor a Lexmark nem korlátozhatja az értékesítés után a termék felhasználási formáit. De ha a válasz nemleges, akkor a szabadalom tulajdonosa széles jogkört szerez afölött, hogy a vásárló mit kezd a megszerzett termékkel - esetünkben újratöltheti-e, újraértékesítheti-e.

A szabadalmak mögött álló alapvető logika lényege, hogy a szabadalom birtokosának monopóliumot biztosít a szabadalmaztatott megoldásra. E monopólium időben korlátozott, jellemzően 20 év (bár bizonyos jogok korábban is lejárhatnak). A szabadalmat persze a jogtulajdonos licencelheti tetszése szerint más felek számára, azonban erre semmi nem kötelezi, amennyiben úgy látja jónak, meg is tarthatja magának.

A Legfelsőbb Bíróság döntése azért lényeges, mert a szabadalmakra vonatkozóan szab meg egy igen szigorú korlátot: az első értékesítést követően az adott termékhez fűződő szellemi tulajdon (a szabadalmi mellett a szerzői jogok is) kimerül. Vagyis hiába élvez a jogtulajdonos továbbra is monopóliumot a szellemi tulajdona fölött, az a már értékesített termékek esetében érvényét veszíti. Az érvelés szerint pontosan azért, mert az értékesítő értékesíti: vagyis pénzért cserébe lemond a termékről és a hozzá kapcsolódó jogairól. Ahogy az indokolás fogalmaz:

"A vásárló terméket vesz meg, nem a szabadalmi jogokat. A kimerülést pedig a jogtulajdonos döntése váltja ki, hogy feladja a terméket olyan juttatásért cserébe, amilyent a termékért és a benne megtestesülő találmányért jónak lát. A kimerülés azt biztosítja, hogy a szabadalom tulajdonosa egyszer részesül ellenszolgáltatásban (akkorában, amekkorát jónak lát) minden alkalommal, amikor cikk a szabadalmi monopólium hatálya alól kikerül."

Nagyot szól

A Legfelsőbb Bíróság viszonylag ritkán hallgat meg szabadalmi ügyeket, és amikor fogad is ügyet, akkor igyekszik nagyon szűkre szabott, patikamérlegen kimért döntést hozni, hogy ne borítsa fel a kialakult gyakorlatot. Erre szükség van, a Legfelsőbb Bíróság döntése ugyanis az amerikai jogban gyakorlatilag felülírja az összes korábbi döntést és a bírók nagyon figyelnek arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben tapossanak bele a gyakorlatba. Esetünkben azonban látványosan eltért a bíróság ettől a gyakorlattól, a retorikai fogásokkal gazdagon tűzdelt érvelés egyértelműen kijelenti és példákkal támasztja alá, hogy az első értékesítéskor kimerülő szellemi tulajdon doktrínája kikezdhetetlen.

A döntés ugyan kizárólag az amerikai jogi szituációt tisztázza, ez azonban rengeteg szálon kötődik a nemzetközi joggyakorlathoz is. Egyrészt maga az ügy is foglalkozik a külföldön értékesített, majd használtan Amerikába importált patronok kérdéskörével, a bíróság szerint a kimerülés ezekben az esetekben is megáll, tehát ha egy gyártó az Egyesült Államokon kívül értékesített egy árucikket, azzal az amerikai piacon is kimeríti jogait. Másrészt az Egyesült Államok meghatározó szereplő a szellemi tulajdon nemzetközi kezelésében is, az ország egyedülálló hatékonysággal tudja érvényesíteni érdekeit a különböző nemzetközi szerződések révén - a doktrína nemzetközi terjedése (vagy megerősítése) így a pakliban van.

Az első értékesítéssel kimerülő jogok doktrínája nagyon fontos a digitális javak esetében is. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a megvásárolt szoftvert (Európában is) tovább lehessen adni használtként, de azt is, hogy az autót, telefont vagy bármilyen más eszközt nem hivatalos szervizben javíttassuk. A szerzői jog és a szabadalmi jog elburjánzásával a cégek ugyanis agresszíven igyekeznek visszaszorítani ezeket a gyakorlatokat - egyelőre szerencsére sikertelenül.

4 alkalmas, 12 órás biztonságos szoftverfejlesztés alapjai és Scrum otthonról képzésekkel köszönünk el 2020-tól.

a címlapról