Szerző: Koi Tamás

2014. május 13. 15:42

Mindenki töröltetheti magát a Google keresőjéből

Előzetes eljárásában a Google ellen döntött az Európai Bíróság abban a spanyol ügyben, mely az egész Európai Unióra vonatkozóan megváltoztathatja a keresőszolgáltatásokat üzemeltető cégek adatkezelési gyakorlatát.

Az Unió jelenleg érvényben lévő, a személyes adatok védelméről szóló 1995-ös irányelvének megfelelően kell eljárnia az internetes keresőszolgáltatásokat üzemeltető cégeknek abban az esetben, ha magánszemélyektől megkeresést kapnak az őket érintő személyes adatok kezelését, így elsősorban törlését illetően - áll az Európai Bíróság mai előzetes döntéshozatali eljárásának ítéletében, melyet egy spanyol beadványra hozott a szervezet.

Keresőcég=adatkezelő

Az ügy egészen 2010-ig nyúlik vissza, ebben az évben nyújtott be panaszt egy spanyol állampolgár a La Vanguardia és a Google spanyolországi leányvállalata, valamint a Google anyavállalata ellen a spanyol adatvédelmi ügynökségnél (AEPD). A panaszos beadványában sérelmezte, hogy a Google keresőmotorja a neve beírására a spanyol napilap két olyan oldalát jeleníti meg a keresési találatok közt, melyek egy 1998-as ingatlan-árverésről szóló közleményeket tartalmaznak - az árveréseket a panaszos társadalombiztosítási tartozásai miatt hirdették meg. Az AEPD a napilap tekintetében ugyan elutasította a panaszt, a Google helyi leányvállalata és anyavállalata kapcsán azonban helyt adott neki. A cégek a határozat ellen keresetet nyújtottak be a Nemzeti Törvényszéken, mely az AEPD határozatának jogszerűsége kapcsán normakontrollt kért az Európai Bíróságtól.

Az Európai Bíróság ma meghozott ítéletének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a keresőmotorokat üzemeltető cégeket az EU-s jogrend szerint adatkezelőnek kell tekinteni, még akkor is, ha a keresőmotor működtetője a személyes adatokon kívül értelemszerűen (és elsősorban) más típusú információkat is begyűjt, indexál és hozzáférhetővé tesz. A Bíróság ezen felül arra is emlékeztet, hogy az irányelvben foglalt műveletek akkor is adatkezelésnek minősülnek, ha azok kizárólag olyan információkat érintenek, melyeket már közzétettek (azaz például valamilyen harmadik fél által szerkesztett internetes felületen megjelentek).

Alapozó Go fejlesztői képzést indítunk (x)

November 9-én 10 alkalmas, 30 órás, online formátumú Go képzést indít a HWSW.

Alapozó Go fejlesztői képzést indítunk (x) November 9-én 10 alkalmas, 30 órás, online formátumú Go képzést indít a HWSW.

Fontos szempont az adatkezelés területi hatálya is, mely kapcsán szintén állást foglalt a Kúria. E szerint ha egy keresőmotort üzemeltető cégnek van az adott uniós tagállamban olyan szervezete, melyet abból a célból hoztak létre, hogy a - keresőmotor által nyújtott szolgáltatás nyereségessége érdekében - biztosítsa a keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítését, akkor ugyanez a szervezet egyben felelős lehet a személyes adatok kezeléséért is.

A Bíróság a mai ítéletben rámutat, hogy az adott (magán)személyekről az interneten, keresőszolgáltatásokkal fellelhető információk potenciálisan érinthetik a magánélet számos vonatkozását, valamint egy ilyen szolgáltatás segítségével más internethasználók könnyen létrehozhatják az adott magánszemély internetes profilját. Mindez összességében alkalmas lehet arra, hogy az érintett törvény által biztosított személyiségi jogaiba súlyosan beavatkozzon.

Köz- vs. magánérdek

A szervezet ugyanakkor kimondja, hogy bizonyos esetekben a keresési információk törlése az internethasználók jogait is sértheti, ez esetben meg kell találni az egyensúlyt a két érdek- és jogsérelem közt. A Bíróság itt elsősorban arra vonatkozóan fejti ki véleményét, hogy a nyilvánosságnak bizonyos esetekben komoly érdeke fűződhet az információk megszerzéséhez, például közszereplők esetén - de éppúgy mérlegelni kell az információ jellegét és érzékenységét is.

A Bíróság a beadvánnyal kapcsolatos normakontroll indoklásának zárásaként leszögezi, hogy az uniós adatvédelmi irányelvvel kapcsolatos adatkezelési kéréseknek a keresőmotorokat üzemeltető cégeknek eleget kell tenniük. Az érintettek a kérésüket közvetlenül a keresőmotort üzemeltető cégeknek kell címezniük, ha az adatkezelő nem ad helyt a kérelemnek, az illetékes hatóságokhoz, illetve tagállami bíróságokhoz fordulhatnak a személyek.

Bár az európai jog nem precedensrendszerben működik, a mostani normakontroll hasonló esetekben vélhetően kellő alapot fog nyújtani a tagállamok hasonló ügyekben hozott bírósági ítéleteinek. Az érintetthez hasonló ügyből egyébként csak Spanyolországban jelenleg 180 van folyamatban.

A HackerRank 2020-as, 116.000 fejlesztő válaszaiból készült kutatása szerint a legtöbbjük a Go-t szeretné megtanulni következőleg, amely eredménynek az okait most ebben a cikkben szedtük össze.

a címlapról