Hivatalos: központosított topológiára áll át a Skype
Új szolgáltatásokat és a meglévő szolgáltatások látványos javulását ígéri a Skype backend cseréje, a tíz éves múlttal rendelkező peer-to-peer technológiát hagyományosabb, központosított infrastruktúra váltja.
A Microsoft a Skype fejlesztése kapcsán némileg védekező pozícióban van, a feltörekvő szolgáltatások, mint a WhatsApp vagy a Viber, illetve a Google nemrég alapoktól újraírt Hangouts rendszere igen jó alternatívát kínálnak, kifejezetten mobilra optimalizált felhasználói élménnyel. A piaci nyomást a Microsoft is érzi, ennek megfelelően kezd begyorsulni a Skype fejlesztésének üteme, a most bejelentett újdonságok régi hiányosságokat pótolnak.
Új funkciók, központosítva
A cloudalapú szolgáltatássá válással számos olyan funkció is elérhetővé válik, amely az eredeti P2P hálózaton csak nagyon nehezen lett volna megvalósítható. A legfontosabb talán az üzenet-szinkronizáció, vagyis a Skype pontosan tudja, hogy mely üzenetet mely bejelentkezett készülékre küldött el és ott elolvastuk-e vagy sem, így a többi eszközön aszerint tudja olvasottként jelölni. Ez a megoldás egyelőre nem üzemel, más eszközről bejelentkezve például a múltban bonyolított bejövő hívások és kapott üzenetek értesítésként ugranak fel, megzavarva a felhasználót.
A másik funkció a videóüzenetek küldése, ez már működőképes a Skype rendszerén. Ebben rövid videóüzeneteket küldhetünk más felhasználóknak, amelyet azok bejelentkezés után kapnak meg. Az üzeneteket értelemszerűen a központi szerveren tárolni kell, innen küldi ki a Skype bejelentkezés után az értesítést és teszi megnézhetővé a videót. Ugyanígy a központi kiszolgálók tárolják a kijelentkezett felhasználónak küldött üzeneteket is, amelyet push üzenetként kapnak meg például a mobiljukra, anélkül, hogy a kliensnek a hagyományos értelemben folyamatosan online kellene lennie.
Skype-topológia
A Skype úttörő üzleti modelljét a hálózati erőforrások innovatív kiaknázása tette lehetővé - azért lehetett ingyenes a VoIP-hívás, mert a cég oldalán ennek nem keletkezett költsége. A Skype eredetileg a költségminimalizálás érdekében P2P topológiát épített fel, amelyben egyes felhasználók számítógépei működtek reléállomásként, egyszerre mintegy 48 ezer kliens látta el a supernode (szupercsomó) funkciót. A rendszer a supernode státuszt folyamatos rotációban osztotta ki a nagy felesleges sávszélességgel és számítási kapacitással rendelkező, inaktív felhasználók között. Egy-egy supernode mintegy 800 más felhasználót szolgált ki, feladata pedig a hívások felépítése volt - a beszélgetés által generált adatfolyam ezután a végpontok között közvetlenül közlekedett.
Miért kritikus a Patch & Asset Management a kibervédelemben? (x) Az adatszivárgások jelentős része megakadályozható lenne, ha a szervezetek időben telepítenék a szoftverfrissítéseket.
Tavaly májusban független szakértők a supernode-ok fokozatos eltűnéséről számoltak be, ahogy az adatforgalom egyre inkább a Microsoft adatközpontjain keresztül folyt. A Microsoft most megerősítette, hogy valóban drámai átalakuláson ment át a Skype backendje, a korábbi elosztott rendszer helyébe egy cloudalapú, a cég infrastruktúráját, adatközpontjait használó rendszer lép.
És a biztonság?
Több médium azonnal lecsapta a magas labdát és felvetette az adatvédelem és hírszerzés-megfigyelés kérdését is. Míg a P2P hálózati topológia viszonylag védett volt a lehallgatással szemben, a központosított rendszer egyszerű betekintési pontot nyújt a nemzeti hírszerzési hatóságoknak - hangzik a vád. Ugyan ez az érvelés részben megállja a helyét, a Skype együttműködése például az amerikai nemzetbiztonsági ügynökséggel hónapokkal megelőzi a Microsoft-felvásárlást és a központosítást. Míg a felvásárlásra csak 2011 májusában került sor, a központosítás beindulása pedig egy évvel későbbi, a Skype még 2011 februárban belépett a PRISM programba a kiszivárgott adatok szerint - tehát a P2P sem biztosított a lehallgatás, megfigyelés ellen védelmet.
A Microsoft amúgy immár azt is bevallotta, hogy aktívan figyeli a felhasználók közötti kommunikáció tartalmát, annak érdekében, hogy a megvédje őket a rosszindulatú támadásoktól, spamtől és online csalási kísérletektől. A Microsoft egyéb emailes és üzenetküldő szolgáltatásaiban is működő automatizált rendszer letiltja a potencálisan veszélyes tartalom küldését. Valószínűleg ez magyarázza a májusi minibotrányt is, német biztonsági szakértők ugyanis észrevették, hogy a Skype-on üzenetként küldött linkekre microsoftos IP-ről kapnak látogatást.