Itthon senkinek nem kell a megállítható tévéadás

Szinte senki nem néz rögzített tévéműsort ma hazánkban, hiába állnak ehhez rendelkezésre évek, vagy évtizedek óta felvételi technológiák - derül ki a Nielsen Közönségmérés legfrissebb, az időeltolásos tévézés használatát vizsgáló statisztikáiból. A társaság idén októberben saját, UNITAM nézőmérő rendszerével gyűjtött statisztikákat a lineáris és nem lineáris tévézésről. Ez a rendszer lehetővé teszi az időeltolásos nézés azonosítását és mérését a pár perces késleltetéstől kezdve az akár egy héttel későbbi megnézésig.

Egy hónapban 3,5 percnyi timeshift

A Nielsen adatai a nem lineáris, vagy más néven időeltolásos (Time Shifted Viewing, vagyis TSV) tévézés magyarországi népszerűségéről lesújtó képet festenek. A cég szerint 2012 októberében a teljes népesség naponta átlagosan 3,4 percet fordított nem valós idejű televíziós tartalom fogyasztására; ez az idő a teljes tévéhasználat 1,2 százalékát teszi ki. A visszanézés időpontja szerinti megoszlásra jellemző, hogy a nem valós időben nézett tartalom legjelentősebb részét, 42 százalékát a sugárzás napján egy későbbi időpontban nézik vissza a TSV-zők, 27 százalékát a következő napon, 19 százalékát 2-4 napon belül, 12 százalékát pedig 5-7 napon belül.

^{Forrás: Nielsen Közönségmérés}

A TSV felhasználási mód korcsoporttól függően is eltérő népszerűségnek örvend, de az arány egyik korosztályban sem lépi túl a 2,1 százalékot. Abszolút értékben a legtöbb időeltolásos tartalmat a 18-49 éves korosztály fogyasztotta (4,1 playback perc), de mivel általában véve ez a korosztály tévézik a legtöbbet, ezért arányaiban a 4-17 korcsoport többet tévézik időeltolással (a tévézéssel töltött idő egyébként ebben a korcsoportban messze a legalacsonyabb, míg az 50 éves, vagy annál idősebb csoportban a legnagyobb).

A Nielsen Közönségmérés szerint októberben nem túl meglepő módon elsősorban azok éltek a TSV lehetőségével, akik merevlemezes beltéri egységgel vagy merevlemezes tévével rendelkeznek. Ez a nézői csoport a televíziózással töltött idő 9,4 százalékát fordította korábban sugárzott tartalom vissza, vagy újranézésére. Azok, akik digitális kábeltévével vagy IPTV-s vételi lehetőséggel rendelkeznek (de nincs merevlemezes rögzítési lehetőség a szolgáltató által kihelyezett beltéri egységben) a tévézéssel töltött percek 4,2 százalékát fordították nem lineáris tartalomfogyasztásra.

Ezek az arányok egyébként még a tévézési kultúrájukat tekintve több szempontból Magyarország előtt járó nyugat-európai országokban sem számottevőek, ugyanakkor ezekben az országokban sokkal népszerűbb a nem lineáris tartalomfogyasztás. Nagy-Britanniában például tavaly a teljes tévés tartalomfogyasztáson belül 9,4 százaléka volt TSV-arány, ami 2 százalékpontos növekedés a 2010-es arányokhoz viszonyítva. Ma egyébként több mint 50 százalékos azoknak a brit háztartásoknak az aránya, melyek fel vannak szerelve olyan digitális tartalomrögzítő rendszerrel, mely az időeltolásos tévézést támogatja (hazánkban nem érhető el erre vonatkozó adat).

Autista csodabogarak Az informatikai közeg jó táptalaj a neurodivergens szakembereknek.

Magyarországon a legnagyobb kábeltévé-szolgáltatók (leszámítva a DIGI-t) kivétel nélkül kínálnak olyan digitális tévévételi módot ügyfeleiknek, mellyel az eredeti sugárzási időponthoz képest visszanézhetők egyes adások (on-demand, vagy catch-up tv), illetve rögzíthetők is a műsorok (PVR-rendszerű set-top boxokkal). A nem lineáris tévézési módok közé sorolhatók a különféle over the top tartalmak is, vagy a szolgáltatók online videotékájában található filmek letöltése, streamelése.

Itthon a Magyar Telekom elsők közt hozott kereskedelmi forgalomba TSV-t támogató tévés szolgáltatást. Emlékezetes, hogy a 2006-ban indult IPTV népszerűsítése során a szolgáltató eleinte éppen a PVR-funkcióra helyezte a hangsúlyt. Később a stratégiaváltás részeként a cég már prémium szolgáltatásként pozicionálta a rögzítési lehetőséggel ellátott set-top boxot, ezzel együtt piacra kerültek az első olyan IPTV-vevők, melyekbe nem szereltek merevlemezt.

Üresen konganak a rögzítős beltérik merevelemezei

Az IPTV-szolgáltatást 2009-ben elindító Invitel is kínált a kezdetektől fogva rögzítési lehetőséget, de a szolgáltató más utat választott mint a Magyar Telekom, így az adásokat nem a beltéri egység, hanem a cég szereverei rögzítették, és szerzői jogi okok miatt kezdetben nem is lehetett minden tartalmat felvenni a rendszerrel. A tévépiacot jelenleg vezető UPC merevlemezes beltéri egységeket kínál ügyfeleinek, a Telekomhoz hasonlóan prémium összegért cserébe. Szűcs László, a szolgáltató kommunikációs igazgatója a HWSW-nek elmondta, hogy az előfizetői körön belül a beltéri egységek több mint fele merevlemezes, ennek ellenére a funkció kihasználtsága a Nielsen adatai szerint nagyon távol áll ettől az aránytól. A HWSW nem hivatalos forrásokból úgy tudja, hogy a Magyar Telekomnál hasonló a merevlemezes set-top boxok aránya.

A nem lineáris tartalomfogyasztás időszaki fellendülése többnyire rangos sporteseményekhez köthető. Így például a nyári olimpiai játékok idején mindegyik nagy kábelszolgáltató (ahol erre a rendszer fel lett készítve) kínált olyan lehetőséget, mellyel az m1 és az m2 olimpiai közvetítései rendszerint az élő adástól számított néhány napon belül visszanézhetők voltak. A Magyar Telekom a T-Home IPTV platformhoz egy többek közt ezt a nézési módot kiszolgáló interaktív felületet is fejlesztett. A UPC kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, hogy az olimpia idején a catch-up tv funkciót összesen 12 ezer előfizető használta, ami magyar viszonylatban kiemelkedő aránynak számít. A Magyar Telekom IPTV-platformján a London Interaktív alkalmazást az előfizetők 20 százaléka indította el, azt azonban nem tudni, hogy ezek közül hányan néztek vissza az archívumból tartalmat.