Négymagos ARM szerverchippel jelentkezett a Marvell
Az okostelefonokban egyeduralkodónak számító ARM a szerverpiacra céloz, a Marvell piacra is dobta az első ARM szerverchipet. Később továbbiak jönnek, nagyobbak, erősebbek, potensebbek, de hogy az Intel uralmát ki tudják-e kezdeni, az kérdéses.
A Marvell tegnap bejelentette Armada XP processzorát, amely egy szerverekbe szánt, négymagos lapka. A chip érdekessége, hogy ARM architektúrára épül, amely nem nagy teljesítményével, hanem energiahatékonyságával tűnik ki.
A Marvell Armada XP még nem az ARM által szeptemberben bejelentett Cortex-A15 architektúrára épül, hanem négy darab ARMv7 magot tartalmaz, amelyeket 2 megabájt másodszintű gyorsítótár egészít ki. A lapkára került egy egycsatornás DDR2/DDR3 memóriavezérlő ECC-támogatással, négy PCI Express interfész, ugyanennyi gigabites Ethernet-port, illetve USB- és SATA-illesztők is megtalálhatók rajta. A chip órajele 1,6 GHz és erőteljes órajelkapuzást, illetve más energiahatékonysági trükköket vonultat fel annak érdekében, hogy a fogyasztása 10 watt alatt maradjon.
Az ARM feltett szándéka, hogy behatoljon a szerverpiacra, az Intel és az AMD területére, elsősorban alacsony fogyasztású chipjei segítségével. Ezeket a lapkákat, illetve a rájuk épülő szervereket valószínűleg nem a nagy adatközpontokban kell majd keresnünk, inkább beágyazott chipként teljesíthetnek majd jó szolgálatot például otthoni médiaszerverekben - maga a vállalat is "úja kategóriás mobil szerverekről" ír közleményében. A teljesítményigényes feladatok elvégzésére nem csak viszonylag kis teljesítménye miatt nem alkalmas az Armada XP, hanem azért sem mert az ARMv7 processzormagok 32 bitesek, a memóriavezérlő is egycsatornás és egyelőre nincs lehetőség többprocesszoros rendszerek építésére sem.
Amikor a kaszás már a pipeline-ban van Az elbocsátás lehetősége a munka kellemetlen velejárója, melynek vannak előzményei, és következményei is.
Ezeket a problémákat orvosolja a Cortex-A15, amely akár 1 terabájt memóriát is képes megcímezni, valamint hardveres támogatást biztosít a virtualizációhoz. A Cortex-A15 architektúrára azonban jelenleg még egyetlen gyártó sem épít chipet. A Cortex-A15 MPCore már most licencelhető, az első termékek felbukkanásáig azonban a hosszú fejlesztési idők miatt még legalább 2-3 évet várni kell még a fejlesztésekben részt vevő Samsung vagy Texas Instruments részéről is - még a megcélzott 32 és 28 nanométeres gyártástechnológiák sem állnak készen a termelésre.
Az ARM processzorokon az elterjedt szerver operációs rendszerek közül csak a Linux fut, azonban nemigen léteznek Linux/ARM szerveralkalmazások jelenleg - a Marvell kínál fejlesztői készleteket, amelyekkel az ügyfelek akár hardver nélkül is elkezdhetik a munkát alkalmazásaikon. Az ARM rövid távon aligha szállhat versenybe az Intel szerverchipjeivel, hosszú távon viszont attól kell tartania, hogy a Santa Clara-i chipgyártó hatalmas gyártástechnológiai fölényével ledolgozza hátrányát a fogyasztás terén és x86 lapkái hasonló energiafelvétel mellett jóval nagyobb teljesítményt kínálnak, sokkal kiterjedtebb szoftveres infrastruktúrával és támogatással.