Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Meg akar szabadulni gyáraitól az AMD

Bizó Dániel, 2008. szeptember 09. 17:44
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[Fortune/HWSW] Több mint egy éve lebegteti folyamatosan kidolgozás alatt álló új stratégiáját az AMD, eleddig azonban gyakorlatilag semmiféle részletet nem voltak hajlandóak elárulni a vezetők annál, mint amennyit maga az elnevezés sejtetni enged. Az asset smart vagy asset light stratégia a vállalat működésének tőkeigényét hivatott drasztikusan csökkenteni, ami automatikus a chipgyártásra terelte a figyelmet. Dirk Meyer frissen kinevezett elnök-vezérigazgató most először beszélt nyíltan arról, hogy a kiszervezés felé mozdulnak el, megerősítve ezzel a korábbi spekulációkat.

hirdetés
[Fortune/HWSW] Több mint egy éve lebegteti folyamatosan kidolgozás alatt álló új stratégiáját az AMD, eleddig azonban gyakorlatilag semmiféle részletet nem voltak hajlandóak elárulni a vezetők annál, mint amennyit maga az elnevezés sejtetni enged. Az asset smart vagy asset light stratégia a vállalat működésének tőkeigényét hivatott drasztikusan csökkenteni, ami automatikus a chipgyártásra terelte a figyelmet. Dirk Meyer frissen kinevezett elnök-vezérigazgató most először beszélt nyíltan arról, hogy a kiszervezés felé mozdulnak el, megerősítve ezzel a korábbi spekulációkat.

Hivatalos: szabadulni akar Drezdából az AMD

Az Athlon chipek főtervezőjeként chipfejlesztő mérnöki háttérrel rendelkező Meyer a Fortune magazinnak beszélt vállalata ezirányú elképzeléseiről, hivatalosan is elismerve, hogy az asset smart néven emlegetett stratégiai transzformáció a chipgyártás jelentette hatalmas pénzügyi terhektől való megszabadulást jelenti. A vezér nem árulta el, pontosan mikor és milyen formában történik majd ez az átalakulás, a terveik szerint ugyanakkor még év vége előtt. A vállalat elemzői konferenciája november 13-án esedékes, így várhatóan legkésőbb akkor derül fény a részletekre. Meyer korábban is kísértetiesen hasonlóan fogalmazott egy texasi lapnak, azokat azonban félreértelmezésnek állította be a cég pr-gépezete.

Az AMD számára alapvetően kétféle opció kínálkozik: teljes egészében eladja Drezdában található két félvezetőgyárát, vagy egy vegyesvállalatba szervezi ki azokat, ahol az üzemeltetést a nagy chipgyártó partner fogja végezni, vélhetően valamelyik szerződéses bérgyártó. Az AMD szoros kapcsolatban áll a szingapúri Chartered Semiconductorral, melynek APM termelésirányítási rendszerét is licencelte, valamint tartalékkapacitásként veszi igénybe a csúcskereslet rugalmas kielégítésében 2006 óta. A Chartered így mély ismeretekkel rendelkezik az AMD processzorgyártásával kapcsolatban, így az átvételhez szükséges know-how a rendelkezésére áll. A másik lehetséges, valószínűbb partner a tajvani TSMC, a világ legnagyobb szerződéses félvezetőgyártója, mely az utóbbi időben pénzügyileg is rendkívül megerősödött, ráadásul szintén szoros kapcsolatban áll az AMD-vel az ATI grafikus processzorok és chipsetek bérgyártása okán.

[+] Így működik Drezda: látogatás a Fab 30-ban

Bárhogyan is, de az AMD ki akar vonulni a gyártásból, ami ésszerű, ugyanakkor ironikus Jerry Sanders alapító elhíresült mondatának fényében: "Az igazi férfiaknak vannak gyáraik". Ez a férfiasság azonban sokba kerül, túlságosan sokba. "A rabságot jelentő gyártási modelltől egy inkább fabless modell felé megyünk el az üzlet processzorokat érintő részében. Hosszabb távon ez megszabadít minket annak a terhétől, hogy ezekre a hatalmas gyárakra pénzt kelljen áldoznunk. Tehát inkább egy 'fizess a használatért' modell lesz, hasonló egy hagyományos fabless félvezető vállalathoz" -- mondta el Meyer. A fabless zsargon olyan chiptervező vállalatokra utal, melyek nem rendelkeznek saját gyárral. Ilyen például az NVIDIA vagy a Qualcomm is.

A drezdai Fab 36 és a gyakorlatilag üresen álló Fab 38 leválasztásával az AMD nagy mennyiségű friss tőkéhez juthat, melyet chipfejlesztéseinek erősítésére fordíthat, egyúttal fellélegezhet a félvezető üzemek jelentette folyamatos hatalmas beruházási nyomásból. A jelenlegi processzorok többségét készítő Fab 36 teljes beruházási összege mintegy 2,5 milliárd dollárt tesz ki, mely összeget a fejlettebb, kisebb geometriájú eljárások kifejlesztése és bevezetése további százmilliókkal told meg évente. Az elmúlt években a korábban 200 milliméteres szilíciumszeleteket megmunkáló Fab 30 teljes konverziója 300 milliméteres szeletek feldolgozására mintegy 2 milliárd dollárt emésztett volna el, az átállás befejezését a korábban tervezett 2008-ról jövőre halasztotta el a vállalat, lassítva a kiadásokat.

Drezda

Az elmúlt három évben összesen több mint 5 milliárd dollárt fordított tőkeberuházásokra a vállalat, mely nagy részét a drezdai bázis szívta fel. Az ATI felvásárlása jelentette teher és az Intel sikeres ellentámadása miatt rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került AMD többé nem képes finanszírozni gyárainak versenyképesen tartását. Az idei első félévben például mindössze 429 millió dollárt fordított tőkeberuházásra, mely a 45 nanométeres termelés felfuttatását szolgálja -- ez az összeg 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Küszöbön egy hibrid modell?

Ha nem is férfiasság kérdése a saját chipgyártás, de műszaki versenyképességé mindenképpen. A chiptervezés és félvezető-fejlesztés szoros kapcsolata elengedhetetlen abban, hogy a mérnökök a maximumot legyenek képesek kihozni egy designból. A nagyteljesítményű processzorok tervezési ciklusa 3-4 évre is rúghat, mire termékként piacra kerül, a megcélzott félvezető-technológia pedig a fejlesztési idő nagy része alatt még kísérleti stádiumban létezik legfeljebb. A chiptervező mérnököknek a lehető legpontosabb adatokra van szükségük a megcélzott gyártástechnológia jellemzőiről, de a gyártási eljárást fejlesztő mérnökök is chip által megcélzott kitűzések felé igyekeznek optimalizálni a félvezető-technológia jellemzőit. Egy szerződéses chipgyártó nem képes olyan fókuszáltan kiszolgálni egyetlen ügyfelet sem, mint ahogyan egy vállalaton belüli félvezetőcsapat teszi.

Ez a szoros műszaki egymásra utaltság eredményezi azt, hogy a házon belüli gyártás stratégiai versenyelőny forrása lehet, a félvezető technológiákat fejlesztő és a gyárakat üzemeltető mérnökök ugyanis kizárólag a saját processzorüzletág kiszolgálására koncentrálnak. Nem véletlen, hogy az IBM minden követ megmozgat annak érdekében, hogy életben tartsa East Fishkill-i üzemét, mely nélkül nem születhetett volna meg ma ismert formájában az 5 gigahertzes órajelet is elérő Power6 processzor. Miután az AMD először szellőztette meg tavaly, hogy a kiszervezés felé mozdul, a Goldman Sachs megemelte az Intel papírjainak irányárát, vételi besorolást adott nekik, és felvetette annak eshetőségét, hogy az Intel tartós fölényre tesz szert.

Kell a készpénz
Az AMD eközben gőzerővel dolgozik azon, hogy minél alacsonyabb szorítsa működési költségeit, egyúttal lejjebb téve a nyereségességhez szükséges árbevételi küszöböt. Robert J. Rivet pénzügyi vezérigazgató a második negyedéves konferenciahíváson elmondta, jelentős előrehaladást értek el ezen a területen, és a nyereségességhez szükséges korábbi 2 milliárd dolláros küszöböt sikerült nagyjából 1,6 milliárd dollárra leszorítani, jövő év elejére pedig a 1,5 milliárd dolláros szintet szeretnék elérni.

A vállalat már fél éve jelezte, hogy felülvizsgálja a számítástechnikai iparhoz szorosan nem tartozó tevékenységeket, és stratégiai illeszkedésük, valamint nyereségességük fényében dönteni további sorsukról. A döntés megszületett, az AMD pedig le kívánja választani a digitális televíziókba és a mobiltelefonokba szállító részlegeit. Előbbitől sikerült is, a Broadcom 192,8 millió dollárt csengetett ki a televíziós üzletágért, javítva ezzel a cég likviditásán, és lehetőséget kínálva a mintegy 5 milliárd dollárnyi adósságállomány csökkentésére. A vállalat korábban 193 millió dolláros nyereséget könyvelt el 200 milliméteres szeleteteket megmunkáló berendezéseinek értékesítéséből.
Az AMD processzorainak versenyképességét, legalábbis kezdetben, nem kell, hogy a kiszervezés negatívan érintse. Ésszerű feltételezés, hogy a termelés továbbra is a drezdai bázison folyik majd, azok üzemeltetését azonban már egy másik vállalat végzi, és finanszírozza a fejlesztéseket. Műszaki szempontból nem történik lényegében semmi érdekes, ugyanazzal a gyártástechnológiával folyik tovább a chipek előállítása. Rövidtávon tehát minimális a technológiai kihatása egy ilyen tranzakciónak, sokkal érdekesebb ugyanakkor a közép és hosszú táv: hogyan biztosítja az AMD a már folyamatban lévő processzorfejlesztések zavartalanságát, valamint a megfelelően versenyképes félvezető-technológiákhoz történő hozzáférést?

Tekintve, hogy az AMD mindössze néhány hete, tehát asset smart terveinek részletes ismeretében hosszabbította meg félvezető kutatás-fejlesztési megállapodását az IBM-mel, a gyártástechnológia forrása valószínűleg továbbra is az IBM által vezetett félvezetőipari szövetség lesz, melynek tagjai közé a Toshiba, a Freescale és az STMicroelectronics tartozik, melyek nemrég prezentálták közösen a világ első 22 nanométeres SRAM-struktúráját. Mindez arra utal, hogy az AMD egyfajta hibrid modellt követ majd: a gyártást kiszervezi ugyan teljesen vagy vegyesvállalat formájában, technológiailag azonban vélhetően kontroll alatt tartja jogi eszközökkel, ezzel biztosítva saját maga számára a műszakilag versenyképes gyártást. Legyen szó bármilyen vevőről, ezzel csúcstechnológiájú kapacitásokhoz jut -- erre leginkább a TSMC éhezhet.

Nem elég okos

Bármilyen okos is legyen az asset smart stratégia, az AMD üdvösségéhez a félvezetőgyártás terheinek letétele nem lesz elegendő. Az ostor a gyártáson csattan ugyan, a jelenlegi helyzetbe azonban a chipfejlesztések katasztrofális menedzselése sodorta a vállalatot. A 2003-ban megjelent K8 az AMD történelmében lényegében először ragadta meg a vezető szerepet az x86-os processzorok világában, segítségével a vállalat mélyre hatolt a részéről korábban gyakorlatilag teljesen érintetlen szerverpiacon, valamint drasztikusan növelte részesedését az asztali és hordozható notebookszegmensekben is, továbbá minden korábbinál átfogóbb kapcsolatrendszert épített ki a PC- és szerverszállítókkal, valamint az értékesítési csatornákkal. Ennek eredményeként 2006 második felére, az Intel ellentámadásának kezdetekor az x86-os piac több mint negyedét birtokolta már rekordszintű átlagos eladási árakkal, szemben a korábbi árdepressziós 15-16 százalékkal.

Az Intel csak 2004 tavaszára volt hajlandó beismerni, hogy NetBurst családja zsákutca, és radikális váltásra van szükség -- törölte a Prescott folyamatban lévő utódjainak projektjeit, mint például a Tejas, és újakat hozott létre. Az AMD által így felépített többéves előnyt, bődületes mérnöki és pénzügyi erőforrásai révén, az Intel rohamos sebességgel darálta be: mindössze kilenchónapos rendkívül feszített chiptervezési ciklust követően 2005 tavaszán már utolérte riválisát a kétmagos asztali chipek piacra dobásában, majd 2006 nyarán a haifai központjában időközben kifejlesztett Core mikroarchitektúrájára alapozva megindította teljes frontális támadását, megkezdve az AMD visszaszorítását minden szegmensben.

Az AMD minderre a mai napig nem tudott piaci léptékben eredményes válasszal szolgálni. Az egy nagyobb ráncfelvarrásnak, optimalizálásnak tekinthető 10h mikroarchitektúrát implementáló négymagos Barcelona szerverchipjei közel egy évet késtek az eredeti tervekhez képest, és mindössze néhány hónapja érhetőek el tömegesen, miközben az asztali változatok felfutása is igen lassan indult meg: az AMD kínálatának derekát a mai napig a K8-alapú termékek adják. A dícsőségesnek indult, ám mára dicstelensége torkollt utat halkan törölt fejlesztési projektek sorozata kövezi.

Ennek eredményeként a második negyedévben az Intel 79,7 százalékra tornázta fel részesedését, ami 0,9 százalékpontos emelkedés, miközben az AMD 1,2 százalékponttal 19,7 százalékra szorult vissza, a maradékot pedig a VIA vitte el. Az Intel dominanciája a notebook szegmensben a leginkább szembeütköző, itt a szállítások 86,5 százalékát uralta a vállalat, mely 1,3 százalékpontos növekmény, ráadásul a VIA is részesedést szerzett, és 0,9 százalékon állt, miközben az AMD 1,9 százalékponttal szorult vissza 12,6 százalékra. A szerverek és munkaállomások terén 0,8 százalékpontot szedett el az AMD az Inteltől, vélhetően felfutóban lévő négymagos Opteronjai segítségével, így a volumen 13,8 százalékát birtokolta. Az asztali chipek piacán megmerevedtek a pozíciók látszólag, az AMD továbbra is tartja 26,4 százalékos területét.

[+] Nehalem: minden részlet a helyére került

Az Intel eközben újabb ugrásra készül a rövidesen bemutatkozó Nehalem-családdal, mely erőteljes ütést visz majd be a szerverek és munkaállomások területén. Az új generáció leváltja az Intel évtizedes buszrendszerét, és alacsony késleltetésű, nagy sávszélességű pont-pont összeköttetéseket, valamint integrált memóriavezérlőt hoz magával. Ezzel, továbbá az olyan mikroarchitekturális fejlesztésekkel, mint a visszatérő HyperThreading és az azt támogató nagyobb soronkívüli (dinamikus utasításütemezés) ablak, másodszintű elágazásbecslők és TLB, XML stringek feldolgozását gyorsító vektorkiegészítések, elsősorban mind a szerverfeladatok futtatásának kedveznek. A Nehalem várhatóan maga mögé utasítja a négymagos Opteronokat a szerverpiacon, és konzerválja az Intel fölényét az asztali és notebook szegmensekben.

Ennél is sokkal okosabbnak kell lenni

A gyárak gazdaságosság által hajtott kiszervezése nem változtat azon a tényen, hogy az AMD közeljövőre vonatkozó terméktervén nem látszik új mikroarchitektúra, versenyképességét 45 nanométeres Shanghai és Deneb chipjei termelésének felfutásával javíthatja, mely a nagyobb L3 cache mellett lehetőséget nyújthat a teljesítmény órajelen keresztül történő emelésére. Az Inteltől kiszivárgott becslések szerint ugyanakkor még egy 3 gigahertzes Shanghai sem ellenfél a Nehalemmel szemben számításintenzív kódok alatt, mint amilyenek a SPEC CPU2006 tesztben lévők. Az AMD első potens válasza a szerverpiacon a 2009 végére esedékes hatmagos Istanbulban ölt testet, majd 2010 első felében érkezik az új szerverplatformra a 12-magos multi-chip Magny-Cours.

[+] Fiorano, az AMD első szerverplatformja

A gyárakból befolyó friss tőkét azonban chipfejlesztéseinek felgyorsítására, valamint agresszívabbá tételére fordítja valószínűleg a vállalat. Ennek hatása évek alatt mutatkozik csak meg a fejlesztési ciklusok hosszú volta miatt, így egyelőre azt sem látni, hogy merre vesznek irányt az AMD processzorai. Egy pillanatra ugyanakkor érdemes fontolóra venni a jövőben jobban menedzselt chipfejlesztéseket ígérő Dirk Meyer korábbi szavait: nem kell a leggyorsabb processzorral rendelkezned ahhoz, hogy versenyképes legyél. Ha az ATI RV770 és az NVIDIA GT200 viszonyára gondolunk, lehet benne valami...

A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.