Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Olympus E-520 tükörreflexes fényképezőgép

Bányai György, 2008. június 25. 09:13
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Olympus tükörreflexes gépei közül most a középkategóriás E-520-at próbáltuk ki, amely a belépőszintű E-420-hoz hasonló gépvázban minden olyan lehetőséget a felhasználó kezébe ad, amelyet elvárhat egyáltalán. Az E-420 rokonság olyannyira tettenérhető, hogy akár annak nagybb testvéreként, vagy annak továbbfejlesztett változataként is felfogható az E-520.

[HWSW] Az Olympus tükörreflexes gépei közül most a középkategóriás E-520-at próbáltuk ki, amely a belépőszintű E-420-hoz hasonló gépvázban minden olyan lehetőséget a felhasználó kezébe ad, amelyet elvárhat egyáltalán. Az E-420 rokonság olyannyira tettenérhető, hogy akár annak nagybb testvéreként, vagy annak továbbfejlesztett változataként is felfogható az E-520.

A külsőt illetően az Olympus szakított a futurisztikus jegyekkel, az E-300 és az E-330 stílusvilága után a múltba nyúlt vissza az E-400 megalkotásakor. A belépőszint gépei már sokadik frissítésen estek át, és ez igaz a retró formavilágot az alacsonyabb kategória gépeitől öröklő 500-asokra is, melynek legújabb tagja, az E-520 járt nálunk egy rövid időre. A géppel kapcsolatban általánosságban jó tapasztalatokat szereztünk, bosszantó dolgot pedig csak olyat találtunk, amely mindegyik gyártó sajátja az adott kategóriában.

Élőkép és rázkódásvédelem

A négyharmados szabvány szerint tükörreflexes gépet építő Olympus legújabb, középkategóriás E-520 digitális gépváza a belépőszintű kategóriában található gépeknél jóval többet nyújt használójának. A tíz megapixeles, ultrahangos portalanítóval felszerelt érzékelőt ebben a gépben egy mozgatható keretbe építették, amely bármely négyharmados optika használata esetén képes ellátni a rázkódásvédelem feladatait.

Olympus E-520

A fotózás során az élőkép üzemmód kedvelői a maximumot kapják: amellett hogy megjelenik komponálás közben a kép, az E-520 ebben az üzemmódban még a fókuszt is megtalálja. A korábbi, vagy egyszerűbb élőkép üzemmódok esetében a tükör mozgatása és az ezzel járó időveszteség szükséges volt ahhoz, hogy az autofókusz üzemelni tudjon, ám ebben a vázban erre nincs szükség, a géphez közel jól hallható, sípoló hanggal kísérve ugyan, de az élőkép elvétele nélkül élesít.

Az élőkép üzemmód alatt aktivált autofókusz -- bár a kompaktgépek kezelési komfortját, és érzetét adja -- lassabb, mint a nem tükrös megoldásoké, itt a folyamat akár két másodpercig is eltarthat. Mindezek ellenére békaperspektívából, vagy tömeg felett fényképezve hatalmas segítség lehet. Az E-520 természetesen a hagyományos fókuszálási módot továbbra is támogatja, így aki tükrös gépként akarja használni a vázat, annak sem okoz csalódást.

Olympus E-520

Tesztkörnyezet

A fényképezőgép két komoly, egyben nagy fényerejű Zuiko optikával érkezett szerkesztőségünkbe, amelyek közül az egyik széleslátószögű, a másik pedig egy teleobjektív. A széleslátószöget adó változat a géphez kitben csomagolt 14-42 milliméteres, kedvező árú objektívtől jelentősen tér el, a 14-35 milliméteres, ultrahangos élességállítású nehéz, egyben nagyméretű modell fényereje a teljes zoomtartományban f/1:2, ami kivételesen nagy szabadságot adhat a fotósnak a rosszabb fotózási körülmények közepette is. Persze a fenti képességeket nem olcsón, hanem 600 ezer forintért kínálja.

Az E-520 másik optikája is igen kellemes darab, a nagylátószögű változat árának feléért, de még mindig jelentős összegért, 300 ezer forintért kínál 50-200 milliméteres (a négyharmados rendszer kétszeres szorzója miatt ez 100-400 milliméternek felel meg) gyújtótávolságot, f/2.8-3,5 fényerőn, ami a nagylátószögű optikánál ugyan gyengébb érték, mégis, a kitoptikák fényerejénél nagyságrendekkel jobb.

Olympus E-520

Itt jegyezzük meg, hogy az E-520 mellé párosítható olcsóbb optikák között is találhatunk megfelelő minőségűt. Ez leginkább az E-400 piaci bevezetésével egyidőben érkezett 14-42 milliméteres optikára igaz, amely az addig szolgáló, az E-300-zal megjelent 14-45 milliméterest váltotta, annál sokkal jobb minőséget adva. Ez a színhibát alig produkáló, az árszintjén kiválónak nevezhető optika a gép árát mindössze 25 ezer forinttal emeli, ennyivel kerül többe az ezt tartalmazó készlet a csupasz váznál.

Külső stílusjegyek

Az Olympus csúcsgépétől, az E-3-tól formailag jelentősen különböző E-520 az E-420-ra hasonlít leginkább, a különbség a méreteken túl a markolaton érhető tetten. Az E-400-as sorozat sokat kritizált, nem túl biztos fogást adó markolatát egy jól kézreállóra cserélték, ami kellően nagy ahhoz, hogy a vázat biztosan tartsuk. Érdekes, hogy amíg az E-520-nál magasabb Canon EOS 400D esetében még a reklámanyagokon is azt láthatjuk, hogy a tartó kéz kisujja nem fér a markolatra, hanem a gépváz alját támasztja, addig az alacsonyabb E-520 esetében az a markolaton kényelmesen elfér. Azt kell mondanunk, hogy kivételesen kényelmes gépet alkotott az Olympus.

Olympus E-520

A kezelőszervek szellősen tarkítják a burkolatot, a teljes kézi beállíthatóságot, zár-, illetve blende előválasztást, program- és automata üzemmódot valamint némi témaautomatikát tartalmazó módválasztó tárcsa mellett egy másikat is találunk. A géptetőn az exponálógomb és e két tárcsa mellett az expozíció-korrekció, a 14-es kulcsszámú beépített, és a különböző külső villanókhoz kapcsolódó vakuüzemmód, a sorozatfelvétel és az időzítő nyomógombjai kerültek. A hátoldal ötállású navigálógombjai egyben a fehéregyensúly, az autofókusz, az ISO érzékenység és a fókuszpontok azonnali beállításának lehetőségét biztosítják, ezekhez tehát nem kell a menüben bolyongani.

Az E-520 státuszkijelzővel nem rendelkezik, ezért a beállításokat az egyetlen, 230 ezer képpontos, 2,7 hüvelykes kijelző jeleníti meg, ez a kijelző használható az élőkép üzemmódra is. Ebben az esetben célszerű az optikai keresőt a dobozban található takarófedéllel letakarni, mert onnan nem kívánt fény szűrődhet be. Sajnálatos módon ezt a kis darabkát könnyűszerrel elhagyhatjuk, ráadásul a gumi szemkagylót is le kell venni a gépvázról, ha alkalmazni szeretnénk, így körülményes a használata. Szívesen láttuk volna helyette az E-3, vagy korábban az E-1 gépvázára épített, karral elfordítható záróreteszt, amely filléres alkatrész.

Olympus E-520

Használat közben

A gép fotózás közben igen kezesnek bizonyult, gyors reakciói meglepőek, az élőkép üzemmóddal ellentétben a hagyományos üzemmód és természetesen a drága optika gyors fókuszálási sebességet eredményezett. A menü is azonnali követéssel teljesíti az utasításokat, várni egy funkció aktiválásakor, vagy bellításakor sem kellett. Az érzékenység ISO 100 és ISO 1600 között állítható, utóbbi esetben is csak kevés zaj köszön vissza a képekről, ahogy az az autóbusz kékén és árnyékos szürkéin is nyomon követhető.

1:1 crop

A fotókon tisztán látszik, hogy a gép melegebb stílusban örökíti meg a témákat. A szemnek tetsző végeredmény a szenzor nagy kontrasztátfogásáról is árulkodik, feltűnően sok részletet tartalmaznak az árnyékos képrészletek, még akkor is, ha a képen sok világos, napsütötte terület található. Az E-520 a gyártó TruePic III képfeldolgozó processzorát kapta és a váz 1/4000 másodperces záridőt is kínál. Sorozatfelvételi üzemmódban sincs miért szégyenkeznie, másodpercenként 3,5 RAW fotót képes készíteni, legfeljebb 8 képből álló folyamban, de JPEG tömörítés esetén a sorozat a kártya teljes szabad kapacitásáig tarthat. Az E-520 természetesen fehéregyensúly-sorozatot is kínál, de ennek az értéknek finomhangolása is elvégezhető a menüben.

Az E-520 az Olympusnál általános xD kártya mellett képes a Compact Flash kártyákat is kezeli, ezekre JPEG állományok, és tömörítetlen RAW fájlok kerülhetnek és természetesen nem hiányzik a csomagból az utóbbi szerkesztőszoftvere sem. A 136x92x68 milliméteres műanyag gépváz könnyebb fél kilónál, egészen pontosan 490 gramm, beleértve a lítiumion akkumulátort .

Az E-520-szaé remek fotók készíthetők a kitoptikákkal is, azok más gyártók által produkáltakkal összevetve a felső harmadban teljesítenek, ez fokozottan igaz a kategóriájában szinte kivételes jellemzőkkel rendelkező 14-42 milliméteres fentebb említett lencsére. Bár a próbaképek a komoly, leginkább az E-3 váz esetében indokolt drága optikákkal készültek, az alacsonyabb árú kitlencsék is szépen rajzolnak, a tesztre kapottaknál jóval jobb ár/értékaránnyal, igaz, fényből többre van szükségük.


Olympus E-520 próbaképek


Katt az eredetiért a képekre

Megéri az árát

Az E-520 nem drága fényképezőgép. Az élőkép üzemmód ma már szinte kihagyhatatlan funkció a tükörreflexesekből, bizonyos helyzetekben nagy könnyebbséget jelent a használata; a szenzoreltolás elvén működő rázkódásvédelem pedig a teleoptikák használatakor is képes élesebben tartani a képet. A markolat még nagyobb kezek számára is biztos és kényelmes, ráadásul az egész gépet tisztességesen összerakták, nehezebbnek is gondolnánk a kézbevétel előtt. Az E-400-as sorozatnál bevezetett retro stílus ebben a gépben is tovább él, még a vaskosabb markolat sem csorbít rajta.

A középkategóriás E-520 ára a belépőszintű gépeknél magasabb ugyan, de drágának nem nevezhető, az üres váz 150 ezer forintba kerül, a 14-42 milliméteres, f/3.5-5.6 fényerejű optikával szerelt készlet ezt mindössze 25 ezer forinttal drágítja. A kétoptikás készlet egy 70-300 milliméteres (140-600 milliméteres kisfilmes érték!), f/4.0-5.6 objektível egészíti ki az alapcsomagot, ez további 35 ezer forintot jelent. Utóbbi kit már szinte mindenre alkalmas, nehezen található olyan szabadtéri körülmény, amelyet nem lenne képes lefedni. Ha valaki a születésnapok és névnapok megörökítésénél többet képzel a fotózásról, ez a gép évekig kiszolgálhatja úgy, hogy közben nem lesz hiányérzete.

Véleménye van?