Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Könnyebb beszélni a környezettudatosságról, mint megvalósítani

Bodnár Ádám, 2008. február 27. 13:16
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Szívesen beszélnek a környezetvédelemről, a környezettudatosságról a magyar vállalatok, de tenni még csak kevesen hajlandók érte -- derül ki abból a kutatásból, amelyet a GKIeNet készített a Sun Microsystems megbízásából. A reprezentatív felmérés az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalatokra terjedt ki, az adatfelvétel során a GKIeNet 750 vállalati felsővezetőt keresett meg.

[HWSW] Szívesen beszélnek a környezetvédelemről, a környezettudatosságról a magyar vállalatok, de tenni még csak kevesen hajlandók érte -- derül ki abból a kutatásból, amelyet a GKIeNet készített a Sun Microsystems megbízásából. A reprezentatív felmérés az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalatokra terjedt ki, az adatfelvétel során a GKIeNet 750 vállalati felsővezetőt keresett meg.

Környezettudatosnak vallják magukat a hazai cégek

Bár a cégek életében egyre nagyobb szerepe van a környezettudatosságnak, ennek hátterében leginkább a szabályozások által támasztott elvárások állnak. A GKIeNet felméréséből kiderült, a vállalatok környezettudatossá válása szinte kizárólag attól függ, a vezetés megfelelően elkötelezett-e ebben a kérdésben. Ugyan a vállalatok saját bevallása szerint a környezettudatosság és a versenyképesség nem feltétlen zárja ki egymást, sőt, egyes iparágakban (pl. halászat, mezőgazdaság, vendéglátás) a fontos versenyképességi tényezők között szerepel, a cégek ma még csak keveset tesznek azért, hogy működésük valóban környezettudatos legyen.

Zöld kártya
Az IT-szállítók hirtelen "zölddé" válásának legfontosabb oka az ügyfelek elvesztésétől és a kormányzati szabályozástól való félelem, a környezetvédelmi szempontok szinte egyáltalán nem játszanak szerepet -- derül ki egy, a PricewaterhouseCoopers által elkészített tanulmányból. A környezetbarát, energiarakarékos termékek iránti kereslet növekedésének legfőbb mozgatórugója az energiaárakban keresendő, a válaszadók 60 százaléka esetében ez a fő motiváció.
Furcsa kettősség figyelhető meg a pénzügyi szolgáltatóknál: a GKIeNet felmérése szerint ezek a cégek tartják a leginkább összeférhetően a környezettudatosságot és a költséghatékonyságot "úgy általában", azonban saját tevékenységükben kevéssé tartják kivitelezhetőnek, és összességében is ők értékelték a legkevésbé versenyképességi jellemzőnek. Hasonló ellentét figyelhető meg a vendéglátásban és szálláshely-szolgáltatásban, a szektor szereplői a versenyképességi szempontok között előkelő helyen említették a környezettudatosságot, azonban a beszerzéseknél e cégek fordítanak a legkevesebb figyelmet a tényezőre.

Noha a válaszadók több mint kétharmada állította azt, hogy a beszerzéseik során figyelembe vesznek környezetvédelmi szempontokat is, valójában ez a legutolsó szempont azok közül, amit mérlegelnek. A cégek 47 százaléka számára a környezettudatos beszerzés mindössze annyit jelent, hogy azonos ár esetén a "zöldebbet" választják. A vásárlásoknál a legfontosabb szempont az ár, amelyet a minőség, a teljesítési határidő, az élettartam és az összköltség követ. A megkérdezett cégeknek mindössze 12 százaléka preferálja beszerzéseinél a minősítetten "zöld" termékeket és szolgáltatásokat, és mindössze 7 százalék volt azok aránya, akik nagyobb árkülönbség esetén is e mellett döntetének.

Arra a kérdésre, hogy miért nem foglalkoznak a beszerzéseknél a környezeti hatásokkal, a legtöbben (47%) azt válaszolták, hogy az ő iparágukban, az általuk beszerzett termékek vagy vásárolt szolgáltatások esetében ez nem értelmezhető, illetve hogy a kiélezett versenyhelyzetben nem engedhetik meg maguknak, hogy ezzel törődjenek. A kutatásból kiderült, hogy a környezetvédelem egyedül a társadalmi felelősségvállalás területén kap kiemelt figyelmet a vállalatok részéről, a cégek az erre a célra elkülönített büdzséjükből szívesen áldoznak erre, azonban a mindennapjaikba még egyáltalán nem épült be a környezettudatos gondokodás.

Áramzabáló adatközpontok

Az informatika esetében a környezettudatosság számos területen jelen lehet. Az első és talán legfontosabb az adatközpontok energiafogyasztása, ami egyre aggasztóbb méreteket ölt. A Gartner becslése szerint az IT-büdzséknek ma még csak 10 százalékát adja az energiaköltség, de ez pár éven belül akár 50 százalékra is növekedhet. Mára valósággá vált, hogy egy szerver élettartama során nagyobb értékű energiát fogyaszt el, mint amennyi a gép bekerülési költsége volt, ezért az energiahatékonyság szerepe felértékelődött.

További problémát jelent, hogy az adatközpontok és maguk a berendezések sem használják fel hatékonyan az energiát. Nem csak arról van szó, hogy a szerverek és tárolók kapacitásuk töredékén üzemelnek, hanem arról is, hogy az energiaellátási lánc minden elemében jelentős veszteség keletkezik. A Sun egyik adatközpontjában még 2006-ban elvégzett számítás szerint a bejövő, a szolgáltató által kiszámlázott energiának mindössze 49 százalékát használták fel a szerverek, tárolók és más informatikai eszközök működtetésére, a hűtésre további 17 százalékot fordítottak, a fennmaradó 34 százalék pedig veszteségként jelentkezett.

A vállalat éppen ezért átfogó modernizációs programba kezdett, amelynek keretén belül konszolidálta adatközpontjait. A folyamat során több ezer szervert, tárolót és más berendezést cseréltek le a cégnél, a végeredmény azonban magáért beszél: 66 százalékos helymegtakarítást és 61 százalékos energiaköltség-megtakarítást értek el azáltal, miközben a számítási és adattárolási kapacitás egyaránt növekedett. A cég éves energiaszámlája egyik évről a másikra.

A legtöbb adatközpontot még azokban az időkben tervezék, amikor az energiahatékonyság nem volt szempont, és ezek a létesítményenek nem voltak felkészítve arra az óriási kapacitásbővülésre, amelyeket az egyre kifinomultabb üzleti igények generáltak. Ma már nem ritka, hogy egy rackszekrénybe akár 20-25 kilowattot fogyasztó berendezéseket sűrítsenek, ezeknek a táplálása és a hűtése egyaránt komoly kihívást jelent az üzemeltetők számára. A Gartner úgy véli, 2008-ban az adatközpontok 50 százaléka éri el kapacitásának maximumát, az energia a hűtés vagy egyszerűen helyszűke miatt.