Szerző: Bizó Dániel

2007. szeptember 11. 11:00

Megjelent az AMD Barcelona, de egyáltalán nem meggyőző

[Helyszíni riport] Hivatalosan is bemutatta régóta várt új processzorát az AMD. A Barcelona kódnévre hallgató chip rajtjának európai színhelyéül stílusosan Barcelona szolgál, ahova lapunkat is meghívták, s ahol Dirk Meyer operatív vezérigazgató, a vállalat második embere volt a sajtóesemény házigazdája. Bár a vállalat jövője nagymértékben függ a négy magot integráló lapka szereplésétől, az AMD hangvétele visszafogottnak volt mondható, és feltűnően kerülték a teljesítmény területét.

HIRDETÉS

[Helyszíni riport] Hivatalosan is bemutatta régóta várt új processzorát az AMD. A Barcelona kódnévre hallgató chip rajtjának európai színhelyéül stílusosan Barcelona szolgál, ahova lapunkat is meghívták, s ahol Dirk Meyer operatív vezérigazgató, a vállalat második embere volt a sajtóesemény házigazdája. Bár a vállalat jövője nagymértékben függ a négy magot integráló lapka szereplésétől, az AMD hangvétele visszafogottnak volt mondható, és feltűnően kerülték a teljesítmény területét.

Barcelonát az adatközpontokba

Tegnap négy órakor az AMD Európában is hivatalosan útjára bocsátotta a Barcelona kódnéven ismert lapkáját. A Barcelona elsőként integrál négy x86-os magot, vagyis négy processzort egyetlen szilíciumszeletre, szemben az Intel tavaly novemberben bemutatott négymagos Xeonjaival, melyek két kétmagos chipet tokoznak össze, osztozva a rendszerbuszon.

"Ez egy rendkívül izgalmas nap az AMD számára"-- kezdte Dirk Meyer az egybegyűltek előtt. Ezt követően az AMD átalakuló helyzetéről, és az elmúlt években felmutatott mérföldkövekről beszélt: az első 1 gigahertzes x86-os processzor, az x86 utasításarchitektúra 64 bites kiterjesztése, ezt követően pedig a Direct Connect Architecture és az Opteron. Meyer ezt követően egy Barcelona struktúrákat tartalmazó szilíciumszeletet fogott a kezébe, majd úgy fogalmazott, az emberiség büszke lehet arra, amit sikerült elérnie. A vezérigazgató szerint a Barcelonát az adatközpontok kihívásait szem előtt tartva tervezték meg.

Dirk Meyer operatív vezérigazgató a Barcelonákat tartalmazó szelettel
Dirk Meyer operatív vezérigazgató a Barcelonákat tartalmazó szelettel

Ezek a kihívások a HWSW keményvonalas olvasói számára bizonyára nem ismeretlenek: energia- és helyszűke, felügyelet, szűkülő büdzsék, miközben a teljesítményigény folyamatosan nő. Eric Velfre, a Dell EMEA régiós szerverüzletért felelős vezetője elmondta, hogy az adatközpontok kiadásainak 40 százaléka energiával kapcsolatos. Ennek megfelelően a Barcelona magas energiahatékonyságot, fokozott virtualizációs teljesítményt kínál egyszerű fejleszthetőséggel, a chip ugyanis elméletileg gond nélkül beilleszthető a kétmagos Opteronoknak tavaly nyártól otthont adó Socket F alaplapokba. A következő foglalatváltás 2009-ben esedékes, a Sandtiger kódnevű processzor megjelenésével.

Barcelona = energiahatékony virtualizáció

A prezentációk ezt követően ezekre a területekre koncentráltak, vagyis az energiahatékonyságra, valamint a virtualizációs teljesítményre. Mint az már korábbról is ismert, a Barcelona mind a négy magja független energiagazdálkodással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy különböző órajelen fussanak a terheléstől függően. Ezt fejeli meg, hogy az integrált memóriavezérlő és a magok külön tápvonalon ülnek, így eltérő feszültségeket használnak.

Meyer ezt követően -- híven az AMD-s retorikához -- nem mulasztotta el kiemelni, hogy a Barcelona DDR2-t kezel, szemben az Intel által preferált FB-DIMM-mel, mely drágább, és többet fogyaszt. Természetesen az FB-DIMM előnyeiről, mint az egyszerűbb elektronikai felépítés és az egyidejű konkurens memóriaműveletek magasabb számából fakadó jobb terhelhetőség, nem esett szó, továbbá arról sem, hogy a Xeonok esetében az FB-DIMM egy opció, a chipkészlettől függ, így többféle memóriatípussal építhető konfiguráció Xeon-alapokon.

Nem csak mérnöki erőforrásait vetette azonban be az AMD, hogy kezelje az energia kérdését. A vállalat eddigi energiaosztályaira új címkéket húzott, Average CPU Power (ACP, átlagos processzor energia) néven. Az eddigi 120, 95 és 68 wattos TDP-osztályokat ezentúl rendre 105, 75 és 55 wattos ACP-ként jelöli. Ezzel a lépéssel a vállalat az Intel és az AMD TDP-definíciói közötti különbséget kompenzálja, mellyel az Intel előnyt élvez.

Meyer szerint a Barcelonával az AMD tovább növeli előnyét a virtualizáció területén. Az új chip ugyanis olyan fejlesztéseket is felvonultat (nested pages, tagged TLB), melyekkel csökken a virtuális gépek közötti váltogatások költsége. A Barcelona az AMD szerint 2,2-szeres virtualizációs teljesítményt kínál egy kétmagos Opteronnal szemben.

Joseph Reger, a Fujitsu Siemens Computers műszaki vezérigazgatója szerint szükség van a hardver támogatására, ugyanis a virtualizáció egyre komplikálódik, és emiatt a virtualizáció számításbeli költsége is emelkedik. Reger elmondta, hogy a virtualizációval növelhető a fizikai szerverek kihasználtsága, ezen keresztül az adatközpont energiahatékonysága. Növelhető a rendelkezésre állás, mindezt alacsonyabb üzemeltetési költségekkel, egyszerűbb menedzselhetőséggel.

Terelés, mellébeszélés: hol a teljesítmény?

A legfeltűnőbb része a barcelonai bejelentésnek, hogy az AMD feltűnően távol tartotta magát a teljesítménybeli összehasonlítástól, olyannyira, hogy egyetlen összevetést sem mutattak, és nem is beszéltek róla. Teljesítmény kizárólag az energiahatékonyság terén került elő, egy wattra vetítve. Nem véletlenül, a nyitó 1,9 és 2 gigahertzes óraéjeken ugyanis a vállalat nem versenyképes az Intel kínálatával -- ezt tükrözi ezen változatok árazása is, mely az olcsó Xeonokkal van egy szinten. A negyedik negyedévben érkeznek a gyorsabb változatok, az ígéretek szerint idén egészen 2,3-2,4 gigahertzig, melyek már hasonló árban lesznek az Intel drágább, 2,66 és 3 gigahertzes négymagos Xeonjaival, vagyis az AMD szerint felveszik azokkal a versenyt.

Sőt, az eddig kiszivárgott számok alapján az AMD 10h nevű mikroarchitektúrája gyengébben muzsikál az Intel egyéves Core-jánál az iparági sztenderdnek számító SPEC CPU2006 tesztcsomagban, amire az egyszálas (egy magot használó) kódok futtatása során derült fény. Ebben a versenyben a Barcelona egyetlen egyértelmű erősségének a jól strukturált, párhuzamosított lebegőpontos számítások tekinthetőek, mellyel főként a műszaki és tudományos számításokat végzők lesznek csak inkább boldogok.

A Barcelona több mint nyugtalanító az AMD-re nézve

Az AMD 2003-ban dobta piacra a K8 architektúrát, amivel 2004 tavaszán arra kényszerített az Intelt, hogy törölje számos addigi processzorfejlesztési projektjét, és új irányt vegyen -- vagyis egy év előnyben volt. Ehhez képest az Intel tavaly novemberben piacra dobta négymagos Xeonjait, melyek már a nagyteljesítményű, és energiahatékony Core mikroarchitektúrára építenek. Igaz, Hector Ruiz elnök-vezérigazgató egy korábbi nyilatkozata alapján a Barcelona féléves késésben van, ez azonban szintén hibás döntésekre vezethető inkább vissza, semmint váratlan tényezőkre.

A Pentiumok drasztikus leárazása és kiszórása, valamint a Core-alapú termékek jelentette nyomás és disztribúciós problémák hatására a vállalat az elmúlt két negyedévben több mint 1,2 milliárd dollár veszteséget szenvedett el. Az AMD az ATI felvásárlásával eladósodott, készpénzállománya pedig drámaian lecsökkent, aminek hatására drezdai félvezetőipari beruházásainak egy részét is halasztani kényszerül.

Az AMD helyzetének fényében a Barcelona debütálása riasztóan kevésnek tűnik. A vállalatnak sürgősen javítania kellene nyereségességét ahhoz, hogy a megfelelő ütemben tudja folytatni a versenyképességet alapvetően meghatározó félvezetőipari beruházásait. A közel 300 négyzetmilliméteres, nagyméretű, ezért viszonylag drágán termelhető Barcelonának drasztikusan javítania kellene az AMD szerverpiaci nyereségességét, nem csak egyszerűen megverni a Xeonokat különféle benchmarkokban.

Ha ez sikerül is, ami véleményesnek tűnik a mérések és az Intel közeljövőbeni termékbemutatói fényében, hatalmas kérdőjel tornyosul az asztali PC-k piaca felett. Tekintve, hogy a rengeteg asztali alkalmazás egyáltalán nem, vagy rosszul párhuzamosított, a Barcelona asztali derivatívái nemcsak a szervereknél élvezett rendszerarchitekturális (független memóriabankok és integrált memóriavezérlők, koherens HT-linkek, nagyobb effektív rendszersávszélesség) előnyüket nem tudják kiaknázni, hanem a monolitikus négymagos felépítést sem.

Márpedig ha az AMD nem tudja jelentősen megemelni asztali termékeinek átlagos eladási árát, akkor az ott keletkezett kiesést semmilyen szerverpiaci nyereség nem fogja tudni ellensúlyozni. Az ítélet természetesen a piacra vár, az AMD új termékeinek várhatóan lassú felfutása (még várni kell a kétmagos változatok elkészültére), és az Intel küszöbön álló 45 nanométeres termékei fényében a vállalat helyzete messze van a megnyugtatótól.

Véleménye van?

A Beckhoff ultrakompakt, C6025 típusú ipari PC az Intel Core i processzorcsalád nagy számítási teljesítményével rendelkezik, ventilátor nélküli, kisméretű kivitelben. A rendkívül alacsony fogyasztású, új Intel Core i U processzorok teszik mindezt lehetővé.

a címlapról

Hirdetés

Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a Huawei nova 9

2021. december 3. 16:28

Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.