Nyári meglepetés: Solaris kerül az IBM szervereire
Figyelemre méltó meglepetéssel dobta fel az informatikai történésekben hagyományosan szegényes augusztust az IBM és a Sun Microsystems. A két ősrivális bejelentette, hogy hamarosan a Sun Solaris operációs rendszere is elérhető lesz az IBM egyes szerverein, méghozzá teljeskörű támogatással. A Solaris ezzel ugyanolyan kereskedelmi operációs rendszerré vált, mint a Windows vagy a Linux. Ez az első ilyen horderejű megállapodás két vezető szerverszállító között, mely egyúttal az IT-piac képének átalakulását jelzi.
Solarist mindenhova?
Az IBM és a Sun tegnap közölte a nyilvánossággal, hogy a széleskörű megállapodást kötött a Sun Solaris 10 operációs rendszer támogatásáról az IBM rendszerein, mely magába foglalja a közös minősítési és driverfejlesztési és rendszerintegrációs erőfeszítéseket és esetleges portolási feladatokat is. Az egyezség értelmében kezdetben az IBM egyes x86-os szerverein, konkrétan a BladeCenter HS21 (kétutas Xeon) és LS41 (négyutas Opteron), a System x3650 (kétutas Xeon), x3755 (négyutas Opteron) és x3850 (négyutas Xeon MP) dobozokon válik elérhetővé hamarosan a mindkét cég szerint közkedvelt UNIX, melyhez az IBM-től is vásárolható támogatás. Egy korábbi, lényegesen kisebb léptékű megegyezés értelmében egyes IBM blade-eken már hozzáférhető volt a Solaris.
A megállapodás ugyanakkor nem korlátozódik ezekre a kiszolgálókra, a vállalatok érezhetően hosszútávú együttműködésre, és a Solaris IBM-es támogatásának kiterjesztésére készülnek. Az x86-os szerverek mellett szó esett az IBM mainframe rendszereiről, és a Power-alapú szerverekről is. Sőt Bill Zeitler, az IBM szerverekért felelős igazgatója elárulta, hogy a fejlesztők már sikeresen futtatták a Solaris 10-et az IBM System z mainframe-jén, elnyerve a beavatott ügyfelek tetszését, melyek közül jópáran jelezték is korábban ezirányú igényüket a Kék Óriás felé. A Solaris/System z párosítással mindketten nyernek: az IBM mainframe-forgalma növekedését reméli, míg a Sun bevételt lát a mainframe körül konszolidáló ügyfelekből.
Míg a Solaris néhány hónapon belül hozzáférhetővé válik az IBM egyes x86-os szerverein, addig a mainframe-es támogatás elérhetőségének ideje egyelőre bizonytalan, ugyanakkor a két cég eltökélt ennek megvalósításában. Hogy a Power-alapú System p és i rendszereken lesz-e Solaris, egyelőre nem tudni, és Zeitler szavai alapján még maga az IBM sem tudja: "Ez mindenképpen olyasmi, amelyet látni szeretnék, de először meg kell néznünk, hogy van-e értelme". Zeitler valószínűleg arra utalt, hogy miközben a System z üzlet például számottevően erősödött a linuxos feladatok támogatásával, addig a Power-alapú rendszereken az AIX és az i5/OS mellett a Linux (mint alternatíva) a mai napig gyakorlatilag elhanyagolható jelentőséggel bír.
Korszakváltás
A két cég megállapodása nemcsak a korábban vertikális szereplőkkel tömött IT-ipar további horizontális átalakulását jelzi, hanem a heterogén kínálatot, a választási lehetőséget igénylő piaci realitást is. "Nem látom, hogy egyetlen operációs rendszer lennne "A" választás. Az ügyfelek és a piacok választanak. Az érett szállítók pedig ezekre az igényekre válaszolva reagálnak. Sok ügyfél szereti a Solarist, és lojális hozzá" -- mondta Zeitler, majd a Linux/System z kapcsán hozzátette, hogy "Összességében most jobban teljesítünk, hogy választási lehetőséget adunk az ügyfeleknek".
Hasonló véleményt hangoztatott Jonathan Schwartz, a Sun elnök-vezérigazgatója. "Miután a hardverünket szétválasztottuk a szoftverünktől, mindkettőből többet adtunk el" -- igaz, a SPARC gépeken továbbra is a Solaris uralkodik (hasonlóan az IBM AIX/Power viszonyhoz), míg az x86-os vonalon a Solaris kisebbségben van a Linux és Windows mellett, ezt mutatják legalábbis a piackutatók számai. Az IBM az első a vezető szerverszállítók közül, mely ilyen ügyletet ütött nyélbe a Sunnal. A HP ProLiant szerverei is rendelkeznek Solarist támogató minősítéssel, ugyanakkor támogatást nem tudnak kínálni hozzá, az ügyfélnek ezzel a Sunhoz kell fordulnia. "Kapcsolatunk a HP-val távolságtartó" -- fogalmazott Schwartz.
Bárhogy süljön is el az együttműködés, Schwartz és Zeitler mindenesetre döntő szerepet játszott abban, hogy egyáltalán létrejöhetett. Az IBM-nél gyakorlatilag a Linux taposta ki az ösvényt a mostani Solaris-ügylet előtt. Az évezred elején az IBM-en belül az volt sokak vélekedése, hogy a Linux támogatása ártani fog az IBM szerverüzletének -- nem így lett, Zeitler pedig, mint a Linux bevezetésének támogatója, hitelt szerzett magának, pontosabban a nyitottságot, a választási lehetőséget preferáló gondolkodásnak.
A túloldalon Schwartz pragmatikus, hasonló gondolkodása tette lehetővé a kapcsolatok szorosra fűzését. Schwartz a kormány megragadását követően gyakorlatilag azonnal felvette a kapcsolatot az IBM felsővezetésével, köztük Samual Palmisano elnök-vezérigazgatóval. Ez önmagában hatalmas fordulatot jelez a konkurenciát folyamatosan becsmérlő Scott McNealyhez képest, aki nemcsak felvirágoztatta a Sunt, hanem el is hervasztotta az ezredfordulót követően. Emiatt korábban elképzelhetetlen lett volna például az is, hogy a Sun vezére az IBM egyes felügyeleti szoftvereinek Solarisba integrálásának lehetőségéről beszéljen, aki ráadásul további hasonló egyezségek létrejöttét reméli a bejelentéstől.