Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Eljött az ólommentes elektronika ideje

Bizó Dániel, 2006. július 03. 08:49
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Július elsejétől az Európai Unióban, így Magyarországon sem lehet olyan terméket forgalomba hozni, amely az előírtnál nagyobb koncentrációban tartalmaz bizonyos mérgező nehézfémeket. Kivételek természetesen most is vannak, a szigorítástól azonban Brüsszelben azt remélik, csökkenti a nagy ütemben duzzadó elektronikai hulladék veszélyességét, környezeti kockázatát.

[HWSW] Július elsejétől az Európai Unióban, így Magyarországon sem lehet olyan terméket forgalomba hozni, amely az előírtnál nagyobb koncentrációban tartalmaz bizonyos mérgező nehézfémeket. Kivételek természetesen most is vannak, a szigorítástól azonban Brüsszelben azt remélik, csökkenti a nagy ütemben duzzadó elektronikai hulladék veszélyességét, környezeti kockázatát.

Négy közös betű: RoHS

Az RoHS (Restriction of Hazardous Substances, veszélyes anyagok korlátozása ) direktívát még 2003 februárjában fogadták el az EU tagállamai, így a gyártóknak legkevesebb három évük volt arra, hogy teljesítsék az uniós előírásokat. Az "ólommentes" direktívaként is ismert irányelv az ólmon kívül korlátozza a kadmium, a higany, króm, valamint egyes égésgátló vegyületek felhasználását. Az RoHS tiltja, hogy ezek bármilyen anyagban 0,1 tömegszázaléknál, a kadmium esetében 0,01 tömegszázaléknál nagyobb arányban legyenek jelen. Fontos, hogy nem a termék, vagy alkatrészek tömegéhez, hanem az azokat felépítő anyagokban.

Az ésszerűség azt diktálja, hogy az eddig leszállításra került, készleten maradt termékek, amelyek nem teljesítik az RoHS előírásait, értékesítésre kerülhessenek. Hasonló módon kivételt képeznek a régi termékek, ha azok kizárólag már forgalomba került áru javítására, kiegészítésére szolgálnak. Szintén praktikus megfontolásokból vannak eszközök, amelyek kivételt képeznek a direktíva alól, ugyanis egyes esetekben a mérgező anyagok használata indokolható. Ilyenek például a nikkel-kadmium és ólomsavas akkumulátorok, valamint a hadsereg, az egészségügy, az energetika és egyes más szektorok számára szállított ipari elektronika egy része is. Utóbbi esetekben a magas minőségbeli elvárások és a kritikus alkalmazási terület magyarázza a kivételt.

Leginkább az ólom tiltása okoz fejtörést az elektronikai gyártóknak. A miniatűr forrasztásoknál használt anyagokat ugyanis ólommal lágyítják, így alacsonyabb hőmérsékleten olvad az ötvözet, és tartósabb is. Az ipar szerint az ólom helyett "talált" anyagok magasabb olvadásponttal rendelkeznek, így megnő a forrasztás energiaigénye, és a chipek, nyomtatott áramkörök is magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve, amely akár az egész gyártási eljárás áttervezését is igényelheti.

Az ólommentes forrasztások ráadásul ridegebbek, így a folyamatos hőtágulás következtében megrepedhetnek ahelyett, hogy rugalmasan tágulnának vagy zsugorodnának. Ez nagy mértékben ronthatja a vezetési jellemzőket, amely egy elektronikai eszköznél stabilitási problémákat okozhat a tápellátás, vagy az időzítések elégtelensége következtében. Ezt tetézi, hogy az ólom eltávolításával fellép a "szőrösödés" jelensége, mikor a fém felületén szőrszerű kinövések jelennek meg. Ezek a különféle mechanikus, elektromos és hőbehatások eredményeképpen képződnek, ez pedig rövidzárlatot okozhat. Az ólmot a gyártók pont ennek a jelenségnek a kiküszöbölésére adták hozzá a forrasztóanyagokhoz, még a múlt század során.

A Wall Street Journal szerint csak az amerikai vállalatok több mint 30 milliárd dollárt költöttek el az RoHS-nek való megfelelésre. Az unió szigora közvetve kihat a világ többi részére is, mivel sok esetben a gyártóknak nem éri meg kétféle gyártási eljárást fenntartani, így olyan országok is RoHS-minősítésű termékeket kaphatnak, ahol nincsenek életben ilyen előírások. Az Egyesült Államokban mindössze két állam tervez hasonló megszorítást, és azok is csak 2010-től lépnének életbe. Az Intel és az AMD például már egy ideje teljesíti az RoHS-követelményeit, így az egész globális piac ilyen processzorokhoz jut.

Nem okoz problémát

Szabó Tamás, a Ramiris Rubin disztribútor marketingért felelős vezetője lapunk megkeresésére elmondta, hogy a hosszú felkészülési időszak miatt a hardver- és alkatrészgyártók többsége már korábban teljesítette az RoHS-követelményeket, így a szabályozás életbe lépése most már nem fog észrevehető változást, fennakadást okozni, így például nem várhatóak ellátási nehézségek sem. Úgy tűnik, hasonlóan nem érzékelhető, hogy a gyártók áthárítanák, vagy áthárították volna átállási költségeiket, egyedül a számítógépházak gyártói közül jelezték páran, hogy az RoHS-nek megfelelő termékeik 1-2 dollárral, azaz kevesebb mint 500 forinttal többe kerülhetnek.

Szabó hozzátette, hogy bár a forgalomba hozó is felelősségre vonható, a gyártók több mint 95 százaléka már régóta tud az új követelményekről, és ennek megfelelő tanúsítványokkal látja el termékeit. A legtöbb itthon forgalomba kerülő számítástechnikai termék nem Magyarországon lép az EU-ba, hanem más európai gyártói telephelyről, vagy master disztribútoron keresztül, ami többszörös védelmet jelent a magyar kereskedők számára, amelyeknek nem kötelessége ezen dokumentumok valóságtartalmát ellenőrizni.

Még négy betű: WEEE

Alig egy évvel korábban, tavaly augusztusban lépett életbe az EU másik környezetvédelmi előírása, amely a elektronikus és elektromos szemét (WEEE, Waste Electrical and Electronic Equipment) ártalmatlanítására és újrafelhasználására irányul. A direktíva értelmében a 2005. augusztus 13-a után értékesített termékeket köteles az eladó szemétként, költségtérítés nélkül visszavenni, és a termék ellenőrzött, visszirányú logisztikáját megoldani, ahogyan a többi köztes kereskedő és végül a gyártó is felelős ennek kezeléséért.

Mi WEEE?
Kis- és nagyméretű háztartás eszközök / hűtő, mikrohullámú sütő, mosó- mosogatógépek, légkondicionáló berendezések, porszívó, kenyérpirító stb.
Informatikai és távközlési berendezések / számítógépek, nyomtatók, vezetékes- és mobiltelefonok stb.
Fogyasztói elektronikai eszközök / TV, hi-fi, viderekorder, hordozható lejátszók stb.
Világítástechnika
Elektromos és elektronikus szerszámok (kivéve az ipari berendezéseket) / fúrógép, fűrészgép, szivattyú, szögbelövő stb.
Játékok, szabadidős és sporteszközök / kézi- vagy telepített játékgépek, kerékpáros számítógépek, elektromos játékvasutak, -autók stb.
Orvosi berendezések (kivéve a beültetett és fertőzött változatokat)
Megfigyelő és irányító műszerek / füstérzékelők, termosztátok,
Automata adagolók / ATM, üdítős automata stb.

Szabó elmondta, hogy mivel nem lenne ésszerű minden egyes disztribútornak vagy gyártónak külön logisztikát kiépíteni, ezért a kötelezettségeiket másra hárítják át, természetesen fizettség ellenében. A hazai számítástechnikai disztribútorok jellemzően erre szakosodott közhasznú társaságok szolgáltatásait veszik igénybe, amelyek elvégzik a visszavett termékek ártalmatlanítását, valamint teljesítik az újrahasznosítási aránnyal kapcsolatos előírásokat. Ezeket a közhasznú társaságokat egyes esetekben meghatározó, akár egymással versenyző gyártók alapítják közösen, így osztozva a költségeken, mint például az Elektro-Coord Kht, de van példa a szemétkezelésben érdekeltek tömörülésére is.

Az EU lépései annak köszönhetőek, hogy az elektronikai termékek népszerűségének és használatának robbanásszerű növekedésével megnőtt az azokból származó környezetterhelés, ugyanis előállításukhoz rengeteg mérgező anyagot, köztük nehézfémeket, mérgesgázokat, és különféle szintetikus vegyületeket alkalmaznak. Európában már évi több mint tízmillió tonna ilyen hulladék keletkezik, Magyarországon pedig év átlagosan 8 százalékos növekedéssel már több mint 150 ezer tonna WEEE keletkezik, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetség adatai alapján.

A egyértelműen pozitív szándékú fejlemények ugyanakkor több ízben is kritikára találtak a nemzetközi porondon. Amerikai és német tanulmányok azt vitatták, hogy ugyan kétségtelenül csökken az egyes termékek jelentette környezeti kockázat, addig az előírások olyan minőségbeli romlásokhoz vezetnek (például az ólom leváltása miatt), amelyek megrövidítik a termékek élettartamát, így a gyorsabb csereciklusok még több veszélyes hulladék generálásához vezethetnek.

A vállalatok számára ugyanakkor nincs alternatíva, teljesíteniük kell az előírásokat, ha az EU piacán továbbra is jelen akarnak lenni. Több előzmény is arra figyelmeztet, hogy a hatóságok keményen fel fognak lépni az RoHS-t megsértőkkel szemben, nemcsak dollármilliókat érő szállítmányok legfoglalásával és hatalmas pénzbüntetésekkel, hanem egyes országokban akár börtönnel is. A holland hatóságok néhány évvel ezelőtt 1,3 millió Sony PlayStation játékgépet foglaltak le, mivel azok túlságosan magas koncetrációban tartalmaztak kadmiumot, amely rendkívül mérgező az élő szervezet számára.