Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Állami és szakmai összefogással valósulhat meg az outsourcing a közszektorban

Bodnár Ádám, 2006. június 29. 08:44
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Míg globális léptékben az informatikai outsourcing egyik legnagyobb haszonélvezője a bankokkal és biztosítókkal fej-fej mellett versenyezve az államigazgatás és a közszféra, addig hazánkban csak elvétve fordulnak elő ilyen megállapodások, pedig az IT-rendszerek üzemeltetését kiszervezve az intézmények jelentős költségmegtakarítást érhetnének el. A Navigator Informatika Zrt. szerint az állami szektor különböző területein elérhető megtakarítások átlagosan 16 százalékos költségcsökkentést, évente akár milliárdokban mérhető megtakarítást jelenthetnek. A HP-nál úgy vélik, az államigazgatási outsourcing kérdését a kormányzati informatikai stratégia részévé kellene tenni.

[HWSW] Míg globális léptékben az informatikai outsourcing egyik legnagyobb haszonélvezője a bankokkal és biztosítókkal fej-fej mellett "versenyezve" az államigazgatás és a közszféra, addig hazánkban csak elvétve fordulnak elő ilyen megállapodások, pedig az IT-rendszerek üzemeltetését kiszervezve az intézmények jelentős költségmegtakarítást érhetnének el. A Navigator Informatika Zrt. szerint az állami szektor különböző területein elérhető megtakarítások átlagosan 16 százalékos költségcsökkentést, évente akár milliárdokban mérhető megtakarítást jelenthetnek. A HP-nál úgy vélik, az államigazgatási outsourcing kérdését a kormányzati informatikai stratégia részévé kellene tenni.

Nem csak olcsóbb...

Általánosan elfogadott tény, hogy egy szervezet alaptevékenységéhez nem tartozó rutinfeladatokat érdemes külső szolgáltatóra bízni, és ez alól nem kivétel az informatikai rendszerek üzemeltetése sem. Ezt egyre több vállalat és intézmény ismeri fel, amelynek köszönhetően az IT-outsourcing piac nemzetközi és magyar viszonylatban egyaránt látványosan bővül, Magyarországon az elkövetkező évekre átlagban közel 20 százalékos bővülést jósol az IDC piackutató vállalat. A hálózat- és munkaállomás-üzemeltetés outsourcing (NDOS) terjedése különösen gyors, ez a szegmens az átlagosnál közel kétszer nagyobb növekedést produkál.

Az informatikával kapcsolatos feladatok kiszervezésének legnagyobb vonzereje a költségek csökkenése: a szabványosított infrastruktúra és az automatizált folyamatok bevezetése után a rendszerek üzemeltetése olcsóbbá válik, elsősorban annak köszönhetően hogy kevesebb emberi erőforrást köt le. A legnagyobb hazai IT-outsourcing szolgáltató, a HP államigazgatási intézmények informatikai rendszereire vonatkozó konkrét adatok elemzésével megállapította, hogy azok rutinszerű, szolgáltatási szintekkel meghatározható üzemeltetését esetenként a jelenlegi létszám felével is meg tudná valósítani.

A puszta számokon túl azonban az outsourcing számos egyéb hozadékkal is rendelkezhet: mivel a költséghatékony üzemeltetéshez nélkülözhetetlen az egységes és modern infrastruktúra, a kiszervezés magával hozhat technológiai váltást, a szolgáltatás minősége javulhat vagy legalábbis garantált színvonalat érhet el, emellett a szolgáltató által felhalmozott know-how is beáramolhat a szervezetbe. Gyakran a megrendelők nem is elsősorban a költségek csökkentése, hanem utóbbi tényezők miatt szavaznak az outsourcingra a saját üzemeltetéssel szemben.

A hazai helyzet

A magyarországi közszféra intézményeiben az informatikai rendszerek jellemzően elavultak (a KSH adatai szerint például a PC-k közel fele három évesnél idősebb), ráadásul többségükben szeparált szigetrendszerek találhatók, amelyek nem egységes stratégiai elképzelés mentén kerültek kialakításra. Az ilyen környezet üzemeltetése eredendően drágább egy modern és szabványos rendszernél. A közintézmények ráadásul a rendelkezésükre álló források szűkössége miatt belátható időn belül csak rendkívüli erőfeszítésekkel tudnának naprakész informatikai hátteret létrehozni, ez vonatkozik egyfelől az infratruktúrára, másrészt a know-howra is: mivel a dolgozók juttatásáról a közalkalmazotti bértáblázat szigorúan rendelkezik, általánosságban elmondható, hogy a közszféra ritkán tudja megszerezni, megtartani a legjobb informatikai szakembereket, illetve a meglevő alkalmazottainak továbbképzésére is korlátozottak a lehetőségei.

A fentiek miatt a hazai közszféra informatikai területen fokozatosan egyre nagyobb technológiai lemaradásba kerülhet, ezt a folyamatot az outsourcing segítségével azonban vissza lehetne fordítani. Erről azonban egyelőre semmilyen központi döntés vagy állásfoglalás sem született, maguk az intézmények pedig gyakran ellenérdekeltek abban, hogy az informatikai tevékenységeiket külső szolgáltatókra bízzák. A szervezetekre ugyanis ritkán jellemző az üzleti szemlélet, ezért az (informatikai) részlegek pontos teljesítménye, a rendszerek rendelkezése állása, a szolgáltatások színvonala és a ráfordítások sincsenek mérve.

Egy outsourcing-szerződés megkötéséhez azonban elengedhetetlenek a fenti mutatók, hiszen csak ezek ismeretében határozhatók meg a szolgáltatási szintek (SLA), valamint megtakarításokról is csak abban az esetben lehet beszélni, ha már ismert az összehasonlítási alap. Ezzel kapcsolatban problémát vet még fel, hogy a közintézmények nem ÁFA-adóalanyok, ezért egy külső szolgáltató munkaerő-költsége nekik az ÁFA mértékével magasabb mint a saját munkaerőé. Így aztán egy outsourcing-ajánlat esetében a szolgáltató eleve a mindenkori ÁFA-kulcs hátrányával indul: jelen helyzetben ha 16 (20) százalékos költségcsökkenést ajánl, akkor az intézmény valójában ugyanannyit fizet mint korábban, a megtakarítás az államkasszába kerül át.

A szabályozás tehát megakadályozza a megtakarítás kimutatását az intézmény szintjén, holott az az államigazgatás szintjén jelen van. Persze a "megrendelőnél" az outsourcing egyéb hozadékai, például az új technológiák és a know-how beaáramlása ezekben az esetekben is jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatások (át)szervezezése ráadásul katalizátorként hathat egyéb folyamatok szervezettségének növekedésére is, miáltal egységesedhetnek a működési folyamatok és emelkedhet az ügyfelek (állampolgárok) felé nyújtott szolgáltatások színvonala is -- véli a HP.

Összefogásra van szükség!

Agárdi György, a HP IT-üzemeltetési szolgáltatásokért felelős üzletágának vezetője szerint a közszférában világosan látszik az igény az outsourcingra, ennek ügyét a kormányzati informatikai stratégiába kellene beépíteni. Ehhez mindenképp a nemzetközi és hazai szolgáltatók, valamint a kormányzat szakmai összefogását sürgeti Agárdi, illetve bizonyos -- például az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó -- szabályozók módosításának szükségességére is felhívja a figyelmet. "A hasonló helyzetben lévő bankoknál ezt a problémát az ÁFA-törvény már megoldotta. Sokat segítene az outsourcing ügyének, ha az államigazgatásban is alkalmazható lenne a könnyítés" -- mondta lapunknak a HP-vezető.