Vitatja az IAB a Mozilla cookie blokkolási tervét

A Firefoxot fejlesztő Mozilla Alapítvány eltökélt szándéka, hogy az internet működését a lehető legjobban átláthatóvá, megbízhatóvá tegye úgy, hogy minden cég és oldal felelőssége tisztázott legyen. Az elmúlt hetekben a Firefox új fejlesztői verziójának bemutatásakor kiderült az is, hogy ezt hogyan képzeli el a Mozilla középtávon.

A 22-es verziószámmal megjelenő Firefox már csak olyan oldalak cookie-jait engedi át, amikek a felhasználó direkt módon is felkeresett. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a Firefox böngészőt használókhoz nem fognak eljutni az úgynevezett third party cookiek, többek közt azok sem amik a hirdetéskiszolgálók, független analitikai cégek működésének alapjai. A lépéssel viszont jól jár a Google vagy a Facebook, ugyanis ezeknek az oldalait a legtöbb internetező direktben is eléri, az ő megoldásaik a továbbiakban is korlátlanul terjeszkedhetnek. Mindezeken felül a Firefox új adatvédelmi beállításokat is kap.

Biztonság vagy kényelem?

A Mozilla a fordulatot azzal indokolja, hogy az elmúlt években a felhasználók aktivitásának követését, naplózását célzó cookiek, illetve az azokat használó cégek túl gyorsan szaporodnak -  erős igény keletkezett ennek a tendenciának a kordában tartására, kontrolljára. A fejlesztők úgy érzik, hogy nem tettek mást, mint további lépéseket egy megbízhatóbb online környezetért, ami a felhasználó választásokat figyelembe véve átláthatóan működik.

A hirdetési piac szereplői szerint viszont a vízzel együtt kiöntötték a gyereket is a kádból. A cookie-helyzet megoldása persze egy jogos igény, a Mozilla blogbejegyzésében lévő egyszerű példa is jól mutatja, hogy egy átlagos reggeli böngészés, hírolvasás, néhány egyéb weboldal meglátogatása során egy felhasználó közel 400 cookiet szed össze. A Firefox új módszerével ez lecsökken a példa szerint 75-re, amiknek mindegyike közvetlenül a látogatott oldalakról érkezik majd.

A lépésre az IAB (International Advertising Bureau) karcos reakciót tett közzé, amiben erősen bírálja a Mozilla terveit. A kritikát egy alapos, szájbarágós kérdés-válasz anyaggal támogatja meg az IAB, amiből egyrészt alaposan megtudhatja minden érdeklődő, hogy mit fontolgat a Mozilla, mik azok a third party cookie-k, illetve a lényeg: miért veszélyezteti ez az online hirdetéssel foglalkozó vállalkozások működését.

A HWSW-nek Somogyi Endre, az IAB Hungary vezetője azt mondta, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén "a hirdetési felületek veszíthetnek értékükből, leginkább azért, mert a megjelenések számát, frekvenciáját nem lehetne szabályozni felhasználónként. Nagyobb lenne a meddőszórás és azok a cégek kerülnének előnyös helyzetbe, ahol van házon belül hirdetéskiszolgálás, mint a Google, Facebook, Microsoft vagy az AOL."

AZ IAB szerint a változtatás nem erősíti a felhasználók kezében lévő kontrollt, hanem épp ellenkezőleg, elveszi a lehetőséget a felhasználók elől, hogy azok ne szőnyegbombázás elvén működő reklámokat kapjanak, hanem kevesebb, de célzott, személyre szabott hirdetést. Emellett a hirdetési piacon működő kis és közepes méretű vállalkozásokat teljesen ellehetetleníti, éppen ezért az IAB közleménye azt javasolja a Mozillának, hogy vesse el ezt a tervet.

Ambruszter Géza, a Gemius magyarországi irodájának vezetője szerint "a felhasználók egy ilyen döntéssel semmit nem nyernek. Persze léteznek rosszindulatú, adathalász cookie-k is, de azok ezután is léteznének és működnének. A third party cookie-k javát viszont olyan jó célokra használják, mint a kutatás vagy hogy a felhasználók jobban célozhatóak legyenek. Ha nincs releváns hirdetés, akkor az ezzel kapcsolatos fejlesztések is elmaradhatnak vagy félremehetnek. Ha egy bank vagy egy webshop nem tudja, hogy mire és hogyan lenne igény, akkor nehezebb ezeket felhasználóbaráttá tenni, így hosszú távon megint csak a felhasználó jár rosszul. Ha pedig a hirdetők nem kapnak megfelelő információt az elérhető célcsoportokról, akkor a hirdetési pénzek elvándorolnak. Mivel a felhasználók nem szívesen finanszírozzák a tartalmat, ezért hirdetések nélkül drámaian eshet a magyar tartalmak mennyisége és romolhat a minőségük".

Erőszakos beavatkozás

Ha a Mozilla végigviszi a third party cookie-k tiltásának tervét, azzal minden egyes internetfelhasználót megfoszt a választás szabadságától - írja Randall Rothenberg, az IAB elnöke. Az szervezet szerint ezzel minden Firefox-felhasználó elveszíti azt a lehetőséget, hogy a saját maga számára megfelelő online élményt kapja. Elveszik a lehetőség a privát szféra védelmére és monitorozására és elvesznek a független oldalak által nyújtott előnyök. A mai weben kisvállalkozások ezrei biztosítják a diverzitást a tartalomban és szolgáltatásokban, a Firefox piaci részesedését figyelembe véve, ezek nagy része veszélybe kerülhet.

A Mozilla műszaki vezetője, Brendan Eich egy korábbi blogposztjában jelzi ugyan, hogy a változtatások még kísérleti, tesztelési fázisban vannak és a fejlesztők várják a visszajelzéseket a végfelhasználóktól és az őket képviselő szervezetektől. Nos, úgy tűnik ezt megkapta a Mozilla, bár valószínűleg nem számított ilyen erőteljes tiltakozásra. A Mozilla azzal védekezik, hogy a frissítés egy olyan modellt léptet elő, amit a Safari böngésző már eddig is használt. Eich azt is hozzáteszi, hogy az IAB állításaival szemben a Mozillának nem áll szándékában tönkretenni a kisvállalkozásokat, illetve a bevezetés ütemezését sem feltétlenül a következő frissítésekre tervezik.

Somogyi Endre szerint bármilyen változtatás egy "macska-egér harc, mindig lehet megoldást találni, mindig vannak egyéb helyi tárolók, amiket lehet használni, de ezek ideiglenes megoldások. A böngészők fejlesztői előbb-utóbb kiküszöbölik ezek használatát is. Ez a játék óriási terhet ró a digitális ökoszisztémára, a technológiai szolgáltatók, média, szakmai szervezetek végtelen energiáját emészti fel.

Az ígéret szerint hónapok telnek el, mire a felhasználói és fejlesztői közösségek visszajelzései beérkeznek és azok kiértékelése megtörténik. Amennyiben egy stabil megoldás jön létre, akkor a funkció bekerül az Aurora, majd a béta és végül az általános Firefox verzióba. Egészen addig, amíg kérdések vannak a megoldással kapcsolatban, addig kizárólag a teljesen kezdetleges nightly kiadásban szerepel a változtatás. Ambruszter Géza szerint "érdemes kivárni a végleges megoldást, de ha így marad, akkor biztosan ki kell találni kerülőutakat, többek közt azért, mert még a saját hirdetéskiszolgálót használó oldalak is gyakran másik domainről teszik azt, így nem csak a kis, de a nagyobb cégeket is rosszul érintené a változás".

Baj lesz!

Az IAB-t azonban nem nyugtatja meg ez a forgatókönyv sem, sőt Mike Zaneis, az IAB jogásza megjegyzi, hogy a Mozilla korábban is igyekezett átpasszírozni a Do Not Track elvet a W3C (Worldwide Web Consortium) világszervezeten, de amikor ez a kísérlet kudarcot vallott, akkor hazamentek és úgy döntöttek, hogy bevezetik ezt a technikai megszorítást a saját ügyfélbázisukon. Az IAB szerint minden olyan kiadó vagy egyéb webes szolgáltató, aminek nincs erőforrása saját sales részleget fenntartani, vagy nem elég erős ahhoz, hogy a jelentős hirdetők szóba álljanak vele, arra kényszerül, hogy külső rendszereken keresztül szolgáljon ki reklámokat, illetve független analitikai szolgáltatásokat használjon. Amennyiben az ötlet megvalósul, akkor az online kampányok mérhetősége kerül veszélybe, ugyanis ezt jelenleg szinte mindenhol third party cookie-k segítségével végzik.

A Mozilla szabadságharcát az Adexchanger összeállítása szerint máshol is rossz szemmel nézik, az amerikai Federal Trade Commission képviselője, Maureen Ohlhausen szerint egy bizonyos ponton a kormányzatok is észlelni fogják, hogy az adatgyűjtő cookie-k egyoldalú blokkolása a kereskedelmi- és versenyszabályok megsértésének is megfelelhet. A fordított logika szerint a fogyasztók számára a hirdetés értékkel bír, például az alacsonyabb árakról vagy a jobb minőségről szerezhet tudomást általuk. Ezen a területen aggályos az lehet, ha a felhasználói adatok nagy szereplőknél koncentrálódnak, márpedig a Firefox tervezett lépése közvetetten ezt idézné elő.

20 százalék

A Firefox részesedése globálisan a böngészőpiacon 20 százalék alá esett, ami körülbelül a Chrome-val azonos, míg az Internet Explorer 55 százalékon áll. A hirdetők szempontjából megnyugtató lehet, hogy a forradalmár Mozilla lassan ugyan, de folyamatosan veszít piaci részesedéséből, illetve az említett 22-es verzió még nagyon messze van. Ráadásul a 19,8 százalékos résznek a fele nem a legfrissebb verzió a Net Applications mérései szerint, hanem valamely régebbi verzió, ami azt jelenti, hogy a Chrome-mal ellentétben a Firefoxban a verziókövetés még mindig lassú a felhasználói oldalon.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Magyarországon ennél nagyobb lehet a riadalom, hiszen itt annak ellenére, hogy szintén csökkenőben van a Firefox részesedése, még mindig közel 41 százalékon áll a Gemius Rankings szerint. A Firefoxot a Chrome követi 33 százalékkal, az Internet Explorer pedig 15-tel áll a dobogón. A helyzet pikantériáját adja, hogy a böngészőpiac mérésében hitelesnek tartott források szintén third party cookie-kkal működnek és esetenként több tízezer weboldal kumulált adataiból dolgoznak.

Amennyiben a Firefox tényleg letiltja ezeket, akkor az is előfordulhat, hogy kiírja saját magát az iparági döntéseket is meghatározó statisztikákból. Az ügy egyelőre nem több, mint egy szájkarate, ami jelenleg főként a Mozilla és az IAB között folyik. Most a legfrissebb végleges Firefox verzió a 19-es, ami a 6 hetes ciklusokkal számolva nyár végére, augusztusra érhet el a 22-es verzióig. Addig sok minden történhet még az ügyben, várhatóan a Mozilla figyelembe veszi a kritikákat mielőtt egy ilyen jelentős döntést meghoz.