Szerző: Koi Tamás

2026. szeptember 16. 09:17

SK Hynix memóriachipek is készülhetnek az Intel gyáraiban

Tárgyalásokat folytat az Intel a memóriapiac egyik legnagyobb szereplőjével, az SK Hynix-szal arról, hogy a történelem során először a cég amerikai földre vigye a memóriagyártó-kapacitás egy részét, a magasabb költségek dacára. Szöul azonban megvétózhatja a megállapodást.

Tárgyalásokat folytat egymással az Intel és a dél-koreai memóriapiac, egyben a globális piac második legnagyobb szereplője, az SK Hynix arról, hogy a memóriagyártó cég esetlegesen az Egyesült Államokban, az Intellel együttműködve gyártana memóriachipeket, jórészt a honi felvevőpiac számára - írja exkluzív tudósításában a Reuters.

A források szerint a felek két potenciális szcenáriót is megvizsgálnak az együttműködésre, az egyik szerint az SK Hynix bérbe venné az Intel Ohio-ban épülő új komplexumának egy részét, ezzel párhuzamosan napirendre került egy olyan terv is, mely alapján a két cég memóriagyártó vegyesvállalatot hozna létre az Egyesült Államokban, melybe helyi felhőszolgáltatók, azaz a legnagyobb potenciális partnerek is betársulnának.

Amerikai kütyübe amerikai memóriát!


Az üzlet részletei egyelőre hangsúlyozottan legalábbis képlékenyek, az mindenesetre biztos, hogy egy ilyen megállapodás mind az amerikai kormány, mind pedig az Intel (melyben az Egyesült Államok is tulajdonos) számára kedvező fordulatot jelentene. A Trump-adminisztráció régi mantrája, hogy a technológiai cégek hozzák el, vagy hozzák vissza a gyártást Amerikába, ráadásul a jelenlegi memóriapiaci krízis mellett a gyártókapacitás növelése amerikai földön jelentős versenyelőnyt biztosítana a helyi felvevőpiac számára.

skhynix_chip_module

Tervezd újra a karriered az agentek világában !

Október 21-én ismét lesz kraftie meetup, ahol az AI 2026-os munkaerőpiaci és technológiai hatásai foguk kivesézni.

Tervezd újra a karriered az agentek világában ! Október 21-én ismét lesz kraftie meetup, ahol az AI 2026-os munkaerőpiaci és technológiai hatásai foguk kivesézni.

Az Intel pedig bár már túllendülni látszik a tavalyi mélypontján, még mindig csak árnyéka régi önmagának, illetve folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy hogyan tudna új, bérgyártó üzletágából pénzt kovácsolni. Ehhez elsősorban sok megrendelő kell, melyek nagy volumenben gyártatnak chipeket a céggel - ilyen lesz állítólag az Apple, ugyanakkor az SK Hynix-szel tervezett megállapodás nem egyszerű bérgyártói dealnek tűnik.

Már persze, ha egyáltalán összejön, hiszen a felek közé még beékelődhet Szöul, mely szenzitív és stratégiai ágazatként kezeli a memóriagyártást. A Reutersnek nyilatkozó koreai kormányzati források szerint az SK Hynix szuverén joga eldönteni, hogy akar-e az USA-ban memóriachipeket gyártani, de bizonyos termékkörök esetén az ügyletet jóvá kell hagynia a dél-koreai kormánynak az erről rendelkező Ipari Technológiák Védelméről szóló jogszabály előírásai szerint.

Látszólag az üzlet ellen szól, hogy az Egyesült Államokban jóval költségesebben lehet memóriachipeket előállítani, mint Dél-Koreában, ráadásul az ellátási lánc jórészt Ázsiában koncentrálódik, a kereslet azonban jelenleg olyan erős ezekre a komponensekre, hogy így is megérheti Amerikában bővíteni a gyártást. A téma már júliusban is szóba került, amikor az SK Hynix anyacégének, az SK Groupnak az elnöke a sajtónak azt nyilatkozta, hogy hacsak lehetséges, mindenképpen gyárat kell építenie a cégnek az USA-ban.

Ütközőzóna


A memóriagyártó üzemek építése ezzel együtt az amerikai és dél-koreai kereskedelmi politika egyre fontosabb ütközőpontjának látszik. Miközben Szöul a helyi gyártást ösztönözte a nyáron, a szereplők pedig vállalták, hogy többéves távlatban több mint 570 milliárd dollárnak megfelelő wont fektetnek a területbe, az amerikai kereskedelmi tárca importvámokkal fenyegette meg a koreai és tajvani gyártókat, amennyiben azok nem növelik a termelést Amerikában.

Emellett nem eldöntött még az sem, hogy a dél-koreai kormány tavalyi, 350 milliárd dolláros amerikai beruházásösztönző csomagjából, melyet éppen az importvámok elkerülése érdekében vállalt Szöul, milyen célra pontosan mekkora keretet különítenek el. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy 150 milliárd dollárnyi keretet a hajógyártásra allokálnak, a fennmaradó 200 milliárd dollár sorsáról azonban egyelőre nem született határozat.

a címlapról