Az amerikai iPhone-gyártás utópia, vágyálom, soha nem fog megtörténni - vérmérséklettől függően nagyjából így értékelik elemzők Donald Trump múlt pénteki szavait, miután a vámtarifákkal kelő és fekvő amerikai elnök bejelentette, hogy minden, Amerikába importált iPhone-ra (később aztán helyesbített, minden okostelefonra) 25%-os vámtétel vonatkozik júniustól.

A Trump-adminisztráció retorikája szerint a gyártás "hazahozatalával" több millió amerikai munkahely létesülne ennek azonban szakértők szerint számos, meglehetősen komoly akadálya van - amit egyébként az érintettek, így elsősorban Tim Cook korábban már megosztottak Howard Lutnick kereskedelmi minisztrerrel, akitől az "ici-pici csavarokat" iPhone-okba csavarozó amerikai munkások millióinak víziója származik.

Az egyik legkomolyabb probléma éppen az említett ici-pici csavarokkal van.

Bármennyire is hihetetlen ugyanis, de jelenleg nem áll rendelkezésre olyan fejlett automatizációs technológia, mellyel az apró alkatrészeket emberi beavatkozás nélkül, megfelelő minőségben és sebességgel be lehet építeni, erre szakosodott, képzett munkaerő pedig nem áll rendelkezésre az Egyesült Államokban - kínai és indiai költségek mellett pláne nem.

Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.

A gyártósorok elköltöztetése ráadásul nem elég, a logisztikai költségek áthidalása miatt az egész állátási láncot át kéne helyezni Észak-Amerikába, erre azonban végképp semmi esély. Az iPhone-okba szánt alkatrészek gyakorlatilag szinte kizárólag Ázsiában készülnek: a processzor Tajvanon, a kijelzők Dél-Koreában vagy Kínában, a többi alkatrész is túlnyomó részt Kínában - ezeket egyenként kellene az USA-ba szállítani és ott vámkezelni a gyártásba küldés előtt. 

Ha meg is lehetne valósítani a gyártás teljes áthelyezését, piaci szakértők szerint az akár egy évtizedet is igénybe vehetne, ami a gyorsan változó technológiai ipar, az üzleti modellek átalakulása és a fogyasztói szokások transzformációja mellett vállalhatatlan kockázatot jelent az Apple számára (Eddy Cue, az Apple szolgáltatásokért felelős alelnöke nemrég egy bírósági meghallgatáson arról beszélt, egyáltalán nem biztos, hogy tíz év múlva egyáltalán szükség lesz még iPhone-okra). 

A végeredmény egy rendkívüli mértékben megdrágult termék lenne: a "Made in USA" feliratért korábbi becslések szerint legalább másfél, de inkább kétszeres árat kellene fizetniük az amerikai vásárlóknak készülékenként - vélik elemzők.

Inkább fizetnek, mint költöznek

Pusztán a fentieket figyelembe véve az Apple számára üzleti szempontból sokkal jobban "megéri" a 25%-os vámtétel lenyelése, ami moderált, típustól függően 100 és 300 dollár közötti áremelkedést eredményezhet az amerikai vásárlók esetében - némi profitcsökkenés mellett (az iPhone-okat legendásan nagy, becslések szerint 40-50% közötti profittal értékesíti az Apple).

Az iPhone-gyártás hazaköltöztetése és ezáltal több millió amerikai munkahely teremtése a fentiek alapján egyelőre úgy tűnik, inkább szól az amerikai vásárlók megkopasztásáról, a pénteken belengetett vámtarifa pedig nem más, mint egy iPhone-okra és más okostelefonokra kivetett forgalmi adónem, melynek tartós alkalmazása jogi kérdéseket is felvet.