Több EU-tag is kiállt az infrastruktúra-sarc mellett
Három befolyásos uniós tagország is kiállt az Európai Bizottság azon megfontolása mellett, mely arra irányul, hogy a legnagyobb hálózati forgalmat bonyolító multinacionális IT-szolgáltatóknak, illetve szórakoztatóipari cégeknek valamilyen formában hozzá kellene járulniuk a nemzetközösség tagállamaiban üzemelő távközlési infrastruktúrák kiépítésének és üzemeltetésének költségeihez.
Befolyásos támogatókra leltek az uniós távközlési infrastruktúra építési és fenntartási költségek megosztását támogató érdekcsoportok, miután hétfőn Spanyolország, Franciaország és Olaszország kormányzati szintű közös nyilatkozatot juttatott el az Európai Bizottság részére a témában.
Az érintett tagországok ebben arra hívják fel az EU végrehajtó szervének a figyelmét, hogy az mielőbb hozzon létre egy olyan jogszabályi keretet, mely biztosítja, hogy a nemzetközösségen belül működő, nagy hálózati forgalmat bonyolító technológiai multik és szórakoztatóipari óriások (Netflix, Amazon, Google, Microsoft) járuljanak hozzá a távközlési hálózatok kapacitásbővítéséből fakadó költségekhez.
A nyilatkozat abból a szempontból mindenképpen mérföldkőnek tekinthető, hogy ez volt az első alkalom, amikor tagállami kormányzatok álltak ki nyíltan a korábban elsősorban csak a távközlési iparág prominens helyi szereplői által propagált terv mellett.
A Reuters által megszerzett nyilatkozat szerint a három érintett országban a teljes internetforgalom 55%-át adta tavaly a hat legnagyobb online tartalomszolgáltató és techcég, ami aránytalanul nagy ráfordítási kényszert eredményezett a hálózatüzemeltetők részéről.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A Bizottság idén májusban - a koronavírus legsúlyosabb két évét követően - helyezte az asztalra a témát, miután a legnagyobb távközlési iparági szereplők minden lobbierejüket bevetve igyekezték meggyőzni az EU döntéshozóit, hogy a jelenlegi helyzet hátráltatja a kontinens távközlési infrastruktúrájának fejlesztését, ami végső soron további versenyhátrányt eredményezhet más régiókkal összehasonlítva.
Az iparági szereplőket tömörítő ETNO egy tanulmánya ezt egy kalkulációval is igyekezett alátámasztani, mely azt részletezte, hogy egy éves szintű, húszmilliárd eurós hozzájárulás áttételesen összességében 72 milliárd euróval járulna hozzá az EU gazdaságához.
Az ötlettel kapcsolatban ugyanakkor több tucat jogvédő is erős aggodalmát fejezte ki, leszögezve, hogy a tartalomszolgáltatók kvázi megadóztatása veszélyeztetheti az uniós netsemlegességet, arról nem is beszélve, hogy az infrastruktúra fejlesztési költségeit az előfizetők már kifizették egyszer, így az egész kezdeményezés nem szólna másról, mint hogy az infrastruktúra-üzemeltetők lényegében ugyanazért a tevékenységért két helyről is bevételhez kívánnak jutni.