Nem osztják puszira a chipgyártók állami dotációját
Hosszú viták előzték meg az amerikai félvezetőipar felpörgetését célzó állami támogatási alap létrejöttét, így a politikai döntéshozatali körökben felmerült, hogy az amúgy is tehetős chipgyártók zsebét jelen helyzetben nem feltétlenül kéne a "kelleténél jobban" kitömni.
Szigorú feltételekkel juthatnak csak hozzá az amerikai félvezetőipari szereplők ahhoz az 52 milliárd dolláros keretösszegből gazdálkodó állami támogatáshoz, melynek célja a helyi chipgyártókapacitás növelése, illetve az iparág ellenállóbbá tétele az olyan, ellátási katasztrófákat okozó helyzetekkel szemben, mint a koronavírus-világjárvány.
A Reuters hétvégi beszámolója szerint az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza csütörtökön hosszú vitát követően elfogadta a félvezetőipari beruházások és kutatás-fejlesztési tevékenységek állami dotációját célzó rendeletet, melyet a várakozások szerint a hét elején írhat alá Joe Biden elnök.
A képviselőházi döntést követően a kereskedelmi minisztérium világossá tette, hogy az egyénileg megítélt támogatási összeg egyetlen esetben sem lépheti majd át a "szükséges mértéket", ezzel némileg megnyugtatva azokat a politikai csoportokat, melyek attól tartottak, hogy a félvezetőgyártók a kapott állami támogatást esetleg más célokra fordítják majd.
A támogatást igénylő cégeknek így a határozat szerint részletes pénzügyi tanulmányt és befektetési tervet kell majd letenniük a keretösszeg odaítéléséért felelős minisztérium asztalára, mely az ígéretek szerint "rendkívül alaposan" átvizsgálja majd a benyújtott kérelmeket, mielőtt dönt az összeg kiutalásáról.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A támogatás igénybe vételének és felhasználásának lesznek egyéb korlátjai is, így többek közt a felvett támogatás nem használható majd részvényvisszavásárlásra, emellett a nyertes pályázók az eredményhirdetést követő tíz éven keresztül nem köthetnek "számottevő" méretű üzletet Kínával, illetve bármilyen olyan országgal, mely Amerikába és más országokba exportál jelentős mennyiségű félvezetőipari készterméket és/vagy nyersanyagot.
Az 52 milliárd dolláros állami támogatás legnagyobb része egyébként a várakozások szerint a legnagyobb amerikai chipgyártónál, az Intelnél landolhat majd. A társaság januárban jelentette be fennállásának eddigi legnagyobb beruházását Ohióban, így a cég a következő évtizedben mintegy 100 milliárd dollárt szán a gyártóbázis felépítésére és fokozatos fejlesztésére, hogy a globális chiphiány okozta ellátási problémáknak egyszer, s mindenkorra búcsút inthessen Amerika.
Ebből az első fejlesztési etap 20 milliárd dollárba kerülhet a cégnek, a januárban bejelentett beruházást pedig eredendően úgy tervezték, hogy ahhoz jelentős állami forrás is társul majd.
Bár az Intel a projekt januári bejelentésekor leszögezte, hogy a százmilliárdos beruházást szövetségi támogatás nélkül is végrehajtja, Pat Gelsinger vezérigazgató ugyanakkor hozzátette, a cég az iparág számára előirányzott 52 milliárdos támogatási csomag nélkül csak lassabban tudja majd megvalósítani.
Az Intel részéről Ohión kívül jelenleg a meglévő arizonai komplexum két gyárral történő bővítése van napirenden - szintén húszmilliárd dolláros büdzséből. Ezzel a Phonenix agglomerációjában található Intel campus hat gyáregységgel üzemelhet majd. Ugyanitt épít egy szintén hat gyárból álló komplexumot az Intel egyik legnagyobb riválisa, a TSMC is, míg a másik nagy versenytárs, a Samsung Texasban építkezik.