Nagyon rajtavesztett a mianmari helyzeten a Telenor
Már a norvég legfelsőbb diplomáciai szinteken zajlik a Telenor túszmentő akciója Mianmarban, ahol az ország vezetését több mint egy éve átvevő katonai junta nem engedi hazatérni a multi helyi leányvállalatának irányítóit.
Miközben régiónkban egy napon belül esedékes az egykori Telenor-érdekeltségek névváltása, az egykor gyümölcsöző piacnak hitt Mianmarban továbbra is a katonai junta túsza a norvég cégcsoport helyi leányvállalatának vezetése, illetve első számú vezetője. A norvég NRK-nak adott interjújában Sigve Brekke, a cégcsoport vezérigazgatója kijelentette, a vállalat mindent megtesz azért, hogy az utolsó cégalkalmazott is szabadon elhagyhassa az országot, ezt azonban megnehezíti, hogy jelenleg patthelyzet alakult ki a helyi érdekeltség eladása kapcsán.
A mianmari katonai rezsim gyakorlatilag a tavaly februári hatalomátvétel óta - azaz valamivel több mint egy éve - tartja kvázi fogva a külföldi érdekeltségű multik vezetőit, elsősorban, de nem kizárólagosan a távközlési cégek kulcsfiguráit. A junta már tavaly februárban ultimátumot adott a kommunikációs infrastruktúrát üzemeltető cégeknek, hogy a helyi lakosok megfigyelése érdekében gyakorlatilag tegyék hozzáférhetővé teljes hálózatukat a katonaság számára, ameddig ez nem történik meg, addig a külföldi cégvezetők sem hagyhatják el az országot.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A Telenor Csoport végül a fentiek okán vállalhatatlannak minősítette a mianmari üzleti környezetet, és hét hónappal ezelőtt eladta a helyi leányvállalatot a libanoni M1 Groupnak, ezt az ügyletet azonban máig nem hagyták jóvá a hatóságok, ezért az anyacég külföldi vezetői közül többen Mianmarban ragadtak. Egy részüket a norvég hatóságok erőfeszítéseinek köszönhetően időközben sikerült kijuttatni az országból, a mianmari leányvállalat első embere azonban még mindig a hadiállapotban lévő országban tartózkodik - mondta el Brekke.
A norvég távközlési multi számára a mianmari események a cég eddigi fennállásának legmélyebb válságához vezettek. A Telenor a régió egyik legnagyobb befektetőjének számított, ám az instabil gazdasági-politikai berendezkedésű országok felé irányuló terjeszkedésért komoly árat fizetett a társaság, melyben többségi tulajdonos a norvég állam.
A vállalat tavaly februártól nem egészen pár hónap leforgása alatt becslések szerint legalább 750 millió dollárt bukott a katonai hatalomátvételnek köszönhetően, a márka pedig óriási presztízsveszteséget szenvedett a nyugati régióban, még akkor is, ha a számos rossz választásból a legkevésbé rossz, azaz az üzletrész értékesítése felé fordult a társaság.
A mianmari események áttételesen kihatással lehettek akár arra is, hogy a cseh PPF Csoport tavaly úgy döntött, hogy nem kívánja tovább licencelni a Telenor márkanevet azoknál a kelet-európai leányvállalatoknál (köztük a Telenor Magyarországnál), melyeket 2018-ban szerzett meg a norvég anyacégtől. A magyar, a bolgár és a szerb egykori Telenor-érdekeltségek holnaptól egységesen Yettel néven működnek tovább.