Egyre népszerűbb hírforrássá válik az Instagram
Az új koronavírus világjárvány és más, a tavaszt meghatározó események (pl. az amerikai zavargások) jelentős mértékben megváltoztatták a hírfogyasztási szokásokat, így minden eddiginél többen követték a történéseket a különböző közösségi platformokon, ám a nagy többség továbbra sem tartja megbízható hírforrásnak a Facebookot, a Twittert vagy éppen az Instagramot.
A pár évvel ezelőtti helyzethez képest máshogy és többet használjuk a különböző közösségi platformokat hírfogyasztásra, többek közt az idei tavasz meghatározó eseményeinek, így elsősorban az új koronavírus világjárványnak és az amerikai zavargásoknak köszönhetően - derül ki a Reuters Institute 2020-as digitálismédia-hírfogyasztást összegző riportjából.
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy az eredetileg fotómegosztó platformként startoló Instagramot ma már annyian használják hírfogyasztásra, mint a Twittert, a trendek pedig azt jelzik, hogy a Facebook tulajdonában lévő szolgáltatásra ezen a téren további növekedés vár.
A több országban zajló kutatás többek közt rámutat, hogy az Instagramot a megkérdezettek valamivel több mint egyharmada használja, míg a 25 év alatti fiatalok körében a kétharmados ez az arány. Az összes válaszoló 11%-a hírforrásként is tekint a szolgáltatásra, ami egyrészt kétszeres növekedést jelent a két évvel ezelőtti időszakhoz képest, másrészt ezzel az Instagram mindössze egy százalékponttal marad csak el a Twittertől. Az alapvetően vizualitásra építő Instagram népszerűségének jót tett, hogy az elmúlt hónapokban több, képi eszközökkel könnyen és gyorsan elmesélhető sztori vagy hír jelent meg.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A legfontosabb történések kapcsán a közösségi platformokon megjelenő híreket ugyanakkor továbbra is erős fenntartásokkal kezeli a többség. Így a megkérdezettek mindössze 26%-a állította, hogy megbízott a közösségi oldalakon az új koronavírus járvánnyal kapcsolatban megjelenő információkban, míg a kormányok és nagy hírszájtok, ügynökségek bizalmi indexe egyaránt 59%-on állt úgy, hogy valamivel többen állították, hogy egyáltalán nem bíznak a kormányok által terjesztett információkban, mint a sajtóhírekben.
A koronavírus megjelenése a riport szerint egyébként jól mérhetően növelte a hírforrások iránti bizalmat, ez a kutatók szerint elsősorban annak volt köszönhető, hogy a hírfogyasztók a legnehezebb időkben a "nemzeti egység" elve alapján úgy tekintettek a forrásokra, hogy azok alapvetően ugyanazt a jó ügyet - a koronavírus elleni küzdelmet - támogatják.