Hamarosan a testhő táplálhatja az okosórákat
A testhőt kihasználva láthatja el energiával a viselhető készülékeket a koreai KAIST intézet kutatóinak fejlesztése. A hajlékony és rendkívül könnyű termoelektromos generátor a bőrrel folyamatosan érintkezve töltheti fel például az okosórákat, de a kutatók szerint a technológia a sok fölösleges hőt termelő gyárakban, vagy autókban is felhasználható.
A viselhető elektronika egyre fontosabb trenddé válik, elterjedtnek azonban még korántsem mondható: a többek között az okosórák és okosszemüvegek által képviselt irányzat ugyanis még szenved néhány, a technológia korai stádiumára jellemző hibától. Ezek közül az egyik a rövid akkus üzemidő, hiszen az ilyen eszközökben általában nincs hely nagyméretű akkumulátoroknak, ráadásul sokukat egészen komoly teljesítményű, ennek megfelelően pedig energiaigényes hardverrel szerelik fel.
Hajlékony és könnyű
A koreai KAIST (Korean Advanced Institute of Science and Technology) kutatóinak sikerült egy lehetséges megoldást találniuk a problémára: a készülékeket a viselőjük testhőjéből nyert energiával tartanák folyamatosan feltöltve. A Byung Jin Cho professzor vezette kutatócsapat a célra egy üvegalapú termoelektromos generátort fejlesztett ki, ami amellett hogy rendkívül könnyű, hajlékony is, így egyszerűen beépíthető például az okosórák szíjába.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Persze nem most hoztak létre először hasonló elven működő generátort, de az eddigi megoldások nem voltak éppen ideálisak a viselhető eszközök számára. A termoelektromos áramfejlesztőknek két csoportja van, egyik szerves, másik pedig szervetlen anyagok felhasználásával készül. Előbbi abból a szempontból ideális lenne a hordható kütyük töltésére, hogy igen hajlékony, hátránya viszont, hogy csak kis áramot képes termelni. A szervetlen változatok ezzel szemben több áramot hoznak létre, de cserébe általában nagy méretűek, nehezek és nem is hajlíthatók.
Kevesebb energia megy kárba
A KAIST kutatóinak úgy sikerült kiküszöbölni ezeket a problémákat, hogy a szervetlen anyagokat a szokásos kerámia, netán alumínium helyett egy hajlékony üvegszövetre vitték fel, amelyben aztán beivódva azok néhány száz mikron vastagságú filmréteget alkotnak. A korábban használt anyagok ráadásul a termikus energia jókora részét el is vezették, ami tovább csökkentette a generátorok hatékonyságát. A koreai kutatócsoport azonban nem csak az így elvesző energia problémáját oldotta meg, de az üvegszövet segítségével a generátor tömegét is sikerült jócskán csökkentenie, négyzetcentiméterenként nagyjából 0,13 grammra.
Az eszköz nagyjából 40 milliwatt teljesítményt produkál, az emberi bőr és a levegő hőmérsékletének különbségét kihasználva. Cho professzor szerint a vékony termoelektromos generátor komoly előrelépést jelent a területen, hiszen előállítása egyszerű, és potenciális felhasználási területei sem merülnek ki a viselhető kütyükben: akár a gépjárművekben, repülőkben vagy gyárakban is megjelenhetnek, ahol nagy mennyiségű hőenergia szabadul fel - és veszik kárba.