A Globalfoundrieshoz kerülhet az IBM chipgyártása
A Wall Street Journal szerint a Globalfoundries és az Intel is előrehaladott tárgyalásokat folytat az IBM félvezetőgyártó üzletágának megvásárlásáról, és jelenleg a Globalfoundries látszik esélyesebbnek az ügylet nyélbeütésére.
Az IBM folyamatosan szabadul alacsony nyereséggel működtethető tevékenységeitől, hogy elérje a Ginny Rometty elnök-vezérigazgató által kitűzött célt, az évi 20 dolláros részvényenkénti eredményt. A vállalat ennek keretében adta el x86 szerverbizniszét a Lenovónak az év elején, de a hírek szerint itt nem áll meg, más hardvergyártással kapcsolatos tevékenységét is leválaszthatja, köztük a chipgyártást. Az üzlet iránt az Intel, a Globalfoundries és a TSMC is érdeklődött, utóbbi állítólag már elállt a szándékától.
Nem éri meg
A félvezetőgyártás rendkívül tőkeintenzív üzlet, a gyárak építése és korszerűen tartása egyre komolyabb összegeket emészt fel - egy csúcsmodern chipgyár építése jelenleg 4-5 milliárd dolláros beruházást igényel, az összeg pedig folyamatosan emelkedik, ahogy a chipek előállításához szükséges technológia bonyolultabbá válik. Iparági becslések szerint egy modern chipgyár felépítése az évtized végén már a 8-10 milliárd dollárt is elérheti.
A hardverpiactól távolodó IBM számára egyre kevéssé éri meg a saját félvezetőgyártás, amely nem csak hatalmas tőkét köt le, hanem folyamatos kutatás-fejlesztést is igényel. Az IBM saját gyártási chipjeit tartalmazó számítástechnikai eszközök (pl. mainframe-ek, UNIX szerverek, DS-sorozatú tárolók) eladásai folyamatosan csökkennek,így a cégnek nincs szüksége akkora félvezetőgyártási kapacitásra ma már, a szerződéses chipgyártási tevékenysége pedig egyre kevésbé van fókuszban és ezen a piacon az IBM folyamatosan hátrébb csúszik.
A Nagy Kék mikroelektronika üzletága, amely a félvezetőgyártást is magában foglalja, évek óta zsugorodik, a legutóbbi negyedévben a bevétele 33 százalékkal csökkent például. Hogy az üzletág pontosan mekkora, nem tudni, mivel az eredményei a hardvergyártó tevékenységben vannak elszámolva, amely negyedéves szinten több mint 4 milliárd dolláros forgalmat bonyolít. Iparági becslések szerint a szerződéses chipgyártás tavaly 1,5 milliárd dollár körüli bevételt hozott a vállalatnak, 7 százalékkal kevesebbet mint 2012-ben.
Az áron megy a vita
Az amerikai üzleti lap bennfentes forrásai szerint a Globalfoundries érdeklődik leginkább az üzletrész iránt - az AMD chipgyártási tevékenységének leválasztásából arab tőke segítségével létrehozott vállalat korábban is szoros együttműködést ápolt az IBM-mel a kutatás-fejlesztés területén. Az arab cégnek jelenleg Drezdában és Szingapúron van chipgyára (utóbbi a Chartered Semiconductor akvizíciójával került a tulajdonába), valamint New York államban, közel az IBM chipgyáraihoz.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az ügyben azonban egyelőre sok a bizonytalanság, írja a WSJ. Az IBM állítólag 2 milliárd dollár körüli árat szeretne kapni a félvezetőgyártó részlegért, míg a Globalfoundries 1 milliárd dollárnál többet nem szívesen fizetne. A fő kérdés az üzleti lap szerint, hogy a Nagy Kék a chipgyáraival együtt mennyi szellemi tulajdont ad át a vevőnek, ez képezi a legfontosabb kérdését a megállapodásnak, és egyben erősen befolyásolja a vételárat is. Úgy tudni, a TSMC azért szállt ki a tárgyalásokból, mert csak a chipgyártással kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységet szerette volna megszerezni, az IBM félvezetőgyáraira nem tartott igényt.
A Globalfoundries szeretné elérni, hogy a megállapodásban szerepeljen, a jövőben kizárólag ő gyártsa a chipeket az IBM számára, a Nagy Kék ugyanakkor minden lehetőséget nyitottan tartana, olvasható a Wall Street Journalban. Az IBM attól fél, az arab tulajdonú szerződéses gyártóban nem lehet megbízni olyan értelemben, hogy a várt technológiai fejlesztések időre elkészülnek - az AMD nagy teljesítményű chipjeit a Globalfoundries gyártja, az Opteron és FX termékvonal versenyképességét pedig vissza is vetette, hogy a vállalat 32 nanométeres technológiája kezdetben kiforratlan volt, ami magas selejtarányt és alacsony órajeleket eredményezett.