Gyorsabb UNIX-szerverek az IBM-től és az Oracle-től

Gyorsabb belépő szintű SPARC Enterprise

Az Oracle nagyobb órajelű SPARC chipekkel frissítette belépő kategóriás UNIX-szerverét. A Fujitsu által fejlesztett SPARC64 VII+ processzor négymagos, magonként két szál futtatására képes, mostantól ennek 2,86 GHz-es verziójával is megkapható a legolcsóbb SPARC Enterprise gép. Az Oracle belépő szintű RISC/UNIX szervere egyetlen processzorral rendelkezik, amely mellé legfeljebb 64 gigabájt memóriát lehet beépíteni.

A szerver említésre méltó jellemzői közé tartozik a 4 darab gigabites Ethernet-port, a 4 alacsony profilú PCI Express bővítőhely, a 4 beépíthető SAS merevlemez, illetve a belső DVD-meghajtó. Az Oracle elsősorban olyan üzleti kritikus alkalmazások alá ajánlja a SPARC Enterprise M3000-et mint az adatbázisok, adattárházak, CRM vagy üzleti intelligencia, de a cég szerint a négymagos SPARC64 VII+ chipek által kezelt 8 párhuzamos szálnak, a nagy memóriakapacitásnak és a Solaris virtualizációs képességeinek köszönhetően konszolidációs platformként is megállja a helyét.

Az Oracle nyilvánosságra hozta a gép SPEC CPU2006 teszteredményeit is - érdekes, hogy a főleg üzleti alkalmazások futtatására ajánlott SPARC Enterprise M3000 teljesítményét a mérnöki-tudományos feladatokra releváns SPEC CPU2006 benchmarkkal próbálja demonstrálni az Oracle. A teszten elért értékek mindenesetre megmagyarázzák, hogy a bejelentést kísérő közleményben miért a korábbi generációs SPARC Enterprise M3000-hez hasonlította a szerver teljesítményét a vállalat, és nem például a kortárs, hasonló felépítésű, négymagos "Sandy Bridge" Xeon E3 sorozatra épülő szerverekhez.

A SPARC64 VII+ megjelenése az M3000-ben a teljesítménynövekedés mellett költségmegtakarítást is jelenthet azoknak, akik Oracle szoftvereket futtatnak rajta. A vállalat licencelési politikája miatt a korábbi generációs SPARC64 VII processzor maglicenc-faktora 0,75, a SPARC64 VII+ esetében viszont már csak 0,5. Ez azt jelenti, egy Oracle adatbázis vagy alkalmazás esetén a négymagos chipre 3 helyett elég 2 teljes licenc árát kifizetni, ezzel éves szinten több tízezer dollár takarítható meg, ami fontos szempont lehet az upgrade-nél.

IBM: erőteljes Power 7

Az IBM az egy éve bejelentett középkategóriás Power 750 szervert frissítette gyorsabb Power 7 chipekkel, valamint bemutatott két új, nagy kapacitású Power 7 alapú blade-et is. A Power 750 legfeljebb 4 processzort fogad, amelyek a mostani frissítés után akár 3,72 GHz-es nyolcmagos Power 7 modellek is lehetnek, de támogatott a 3,2 GHz-es nyolcmagos, illetve a 3,72 és 3,2 GHz-es hatmagos Power 7 is. Egy Power 750 szerverbe legfeljebb 512 gigabájt memóriát lehet építeni, 8 darab 2,5 hüvelykes merevlemezt vagy SSD-t, valamint három PCI Express és két PCI-X bővítőkártyát. Power 750-re épül a kvízjátékban győztes Watson, valamint "kistestvére", a csecsemők orvosi diagnosztikájában bevetett Artemis.

A gyorsabb processzorokkal frissített Power 750 mellett az IBM múlt héten bemutatta a BladeCenter PS703 és PS704 blade szervereket. A PS703 egyetlen blade-en két processzort tartalmaz, a PS704 pedig négyet - ez gyakorlatilag két PS703 egy belső interfésszel összekapcsolva. A vállalat szerint a fejlesztést egy teljesen új memóriavezérlő beépítése és a processzortokozás méretének csökkentése tette lehetővé. A két processzor mellett így még mindig jut hely 16 DIMM foglalatnak blade-enként, illetve egy 2,5" merevlemeznek vagy két 1,8" SSD-nek. A frissített Power 750 gépek és az új blade-ek májustól rendelhetők.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Az IBM nem titkolt célja, hogy tovább növelje előnyét a RISC/UNIX szerverek szegmensében. Bevétel alapján a Nagy Kék a szegmens toronymagas vezetője, a tavalyi negyedik negyedévben az IBM-hez 1,33 milliárd dollár folyt be RISC/UNIX szerverek eladásából, ami a 2,97 milliárd dolláros piac közel fele. A második legnagyobb UNIX-szállító a HP volt 829 millió dolláros bevétellel, a harmadik pedig az Oracle, amelyhez 637 millió dollár folyt be. A teljes UNIX/RISC szegmens 0,9 százalékkal csökkent a Gartner adatai szerint.

Az eltérő metodológiával dolgozó IDC szerint a UNIX-piac 3,8 milliárd dollárt tett ki a negyedik negyedévben, amelynek 53 százalékát az IBM, 23 százalékát a HP, 17 százalékát pedig az Oracle szerezte meg. Az IBM egy év alatt 5 százalékponttal növelte a részesedését, ami egyfelől az ütőképes Power 7 gépek sikerének, másfelől pedig az Oracle-Sun házasság körüli bizonytalanságnak köszönhető. Az Oracle színre lépése elbizonytalanított sok Sun-felhasználót, akik tömegesen indultak meg más platformok felé - az elvándorlás nyertese egyértelműen az IBM, kisebb részben pedig a HP és annak Itanium-alapú Integrity szerverei.

Kínaiak állnak az Itanium mögé

A múlt héten tartott pekingi Intel Developer Forumon a világ legnagyobb chipgyártója nem sok újdonsággal szolgált a következő generációs Itaniummal, a Poulsonnal kapcsolatban. A chip specifikációit már többé-kevésbé ismerjük, a kereskedelmi rajt pedig 2012 első felében esedékes. A HWSW úgy tudja, a Poulson-alapú szervereket egy ideje már nem laborokban, hanem ügyfeleknél tesztelik, a rajt tehát valószínűleg nem műszaki, hanem piacpolitikai okok miatt lesz jövőre - az Intel nem szeretné ideje korán elavultatni a sok késés után tavaly megjelent, vagyis alig egy éves Tukwilát.

A 32 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiának köszönhetően az Itanium 9300-nál (Tukwila) kétszer több és kétszer szélesebb, tehát 8 darab 12 utasítás széles VLIW magot és összesen 50 megabájt gyorsítótárat tartalmaz a Poulson. Annak érdekében hogy a Poulson széles magjai ne éhezzenek az adatokra, 4 darab DDR3 memóriavezérlőt kap összesen 45 GBps sávszélességgel. Egy többutas rendszerben a processzorok egy körbuszon helyezkednek el, amelynek sávszélessége 128 GBps. Az új generáció feladat jellemzőitől függően azonos órajel mellett magonként szinte megduplázza az előd teljesítményét - ha ehhez hozzávesszük a magok számának megduplázását és a frekvencia várható növelését, az Intel által ígért négyszeres teljesítménynövekedés reálisnak látszik.

Az IDF-en az Itaniummal kapcsolatos legfontosabb hír a Huawei és a szintén kínai Inspur csatlakozása volt a platformhoz: mindkét vállalat beáll az Itanium támogatói közé. Az egyik legnagyobb távközlésiberendezés-gyártóként a Huawei úgy döntött, a jövőben maga fogja gyártani azokat az Itanium-alapú szervereket, amelyek a legfelső kategóriás távközlési megoldásainak alapját képezik. Az Inspur jelenleg is a legnagyobb kínai szervergyártó, éves forgalma meghaladja a 4 milliárd dollárt: az IDF-en elhangzottak szerint  cég egy 32 utas hibatűrő Itanium szervert fejleszt az Intellel és a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen üzleti kritikus feladatok kiszolgálására - a megcélzott vevőkört a nagy kínai pénzintézetek jelentik - az első ügyfél a China Construction Bank. Hogy milyen operációs rendszer fut majd ezeken a gépeken, egyelőre nem tudni.